1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar verstan

Középiskolai segédkönyvűl s magánhasználatra

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 112 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv kettőben új: alapelveiben és módszerében.
Elérkezett az idő, hogy a verstant modern ritmikai alapokra fektessük, a mükedvelősködést, a minek minden zavart köszönhetünk, szakismeret váltsa... Tovább

Előszó

E könyv kettőben új: alapelveiben és módszerében.
Elérkezett az idő, hogy a verstant modern ritmikai alapokra fektessük, a mükedvelősködést, a minek minden zavart köszönhetünk, szakismeret váltsa fel s a tanításba itt is bevigyük az indukcziót.
Ez volna irányeszméje e szerető gonddal írt munkának, melyet tanártársaim szerető gondjába ajánlok.
Csak pár megjegyzést itt.
A bevezető rész kétszer veendő fel a tanításnál, először futólag, átnézet kedvéért s csak a részletes verstan végeztével újra, egész tüzetesen.
A nagybetűs szakaszok a középső osztályoknak, míg az apró betűsek a fejlettebb felfogásúaknak valók.
A könyvben hangjegyek vannak, de csak négy a hagyományos huszonnyolcz versláb helyett. Azt hiszem elég megtakarítás, mikor e négy hangjegy minden versalakhoz biztos kulcs.
Főczélom a ráczió volt. A szerkezet értése, a formák eszthetikai elvei. S mindezt oly egyszerűen adni, a mint csak lehet. A stílus a munka folyamán a tanuló előhaladásához képest veszi fel mindinkább a műnyelv modorát. Vissza

Tartalom

Előszó 3
ELSŐ RÉSZ: ALAPFOGALMAK.
Próza és vers. 1. §. 5
Gondolatritmus, hangritmus, rím. 2. § 6
Hangritmus a szükségképes kellék, gondolatritmus és rím nincs mindenütt. 3. §. 7
Ritmus.
Ritmus a versben és általában. 4. §. 8
A három mozgó művészet ritmusának azonossága. 5. §. 10
Az egyezés oka : közös eredet. Az ének feloszlott költészetre és zenére, a költeményen maradt némi zeneszerű hangzás, ez a versidom. 6. § 11
A vers czélja és szerepe. 7. §. (Költemény és vers. A vers mintegy zenekíséret a költeményhez.) 11
A vers meghatározása. 8. §. 12
Törvényeit magából ki lehet fejteni. 9. §. 13
A ritmus elemei: erő és időmérték, mozgás és egyenletesség. 10. §. 13
A ritmus részei: I. Az ütem. 11. §. 14
Ütemfajok. 12. §. 15
II. Rend és sor. 13. § 16
III. Szak. 14. §. 18
Párhuzam a versszerkezet és mondatszerkezet közt; szak : periódus, sor: tétel, ütem (érzelmi momentum) : szó (fogalmi momentum), érzelem nyelve, értelem nyelve. 15 -16. §. 18-19
A ritmusszerkezetek kifejlődése. 17. §. 20
Párhuzam a ritmusszerkezet és az épület szerkezete közt. Symmetria. 18. §. 21
Prozódia. 19. § 21
MÁSODIK RÉSZ: NEMZETI VERS.
Eredeti s kölcsönversek. 20. §. 22
Ütem.
Jellemvonásai: ütemegyenlőség, ütemfeleződés, ereszkedő lejtés ; kell neki ictus és időrészeit betöltő hanghuzam. 21. §. 23
Az ictus. Honnan veszi ? A nyelv értelmi nyomatékait fordítja ritmusi czélokra. 22-25. §. 23-26
Az időmérték. Az ütem hosszabb s rövidebb időrészeibe hanghuzamok kellenek ; erre jók a hosszabb és rövidebb szótagok. 26. §. 27
Prozódia. Melyek a hosszú s melyek a rövid szótagok ? 27. §. 28
A magyar ütemek időrészei. 28. §. 29
Kottajelzés. Pauzák. 29. §. 30
Az ütemek lehető alakjai. Általános quantitás-szabály. 30. §. 32
Hajlam a szabatos quantitásra. 31. §. 32
Choriambizáló hajlam a négytagú ütemekben. 32. §. 33
Van-e s mily értelemben időmértékünk? 33. §. 34
Rend és sor.
Felosztás: di-, tri-, tetrapodiák. 34. §. Dipodikus hajlam, előszeretet a páros kapcsolatok iránt. 35-37. §. 34-35
Dipodiák.
Alapformák : ősi nyolczas, ősi hatos stb. 38-42. §. - Mellékalakok. 43. §. - Szerkezeti elv. 44. §. 36-38
Tetrapodiák.
Szerkezetük, szerkezeti elvük. 45. §. 39
1. Zrínyi-sor (alexandrin). Szerkezete, jelleme, múltja és jelene, irodalmi alkalmazása. 46. §. 39
Rokonai. 47. §. 42
2. Tizenhatos, 3. Himfi-sor, 4. tizennégyes, 5. tizenhármas. 48-52. §. 43-45
6-22. Egyéb tetrapodiák. 53. §. 45
Tipikus és ritkább, állandó és napi divatú szerkezetek. 54. §. 48
Tripodiák.
Általában. 55. §. 1. Tizenegyes, 2. és 3. tízesek, 4. és 5. kilenczesek, 6. és 7. nyolczasok, 8-10. szórványosak. 56-63. §. 48-51
Áttekintés.
Törzsökös formák. 64. §. Változatok s újabb-újabb alakok; a szerkezetek átcsapása. 65. §. - Szerkezeti gazdagság. 66. §. 51-53
A tempó. 67. §. 53
A szak.
Négysoros. 68. §. Kétsoros. 69. §. Ötös. 70. §. Egyéb nevezetes szakformák : Himfy-, Balassa stb. szakok. 71. §. Általános. 72. §. 54-58
A gondolatritmus.
Egész mondatok parallelismusa és fajtái. 73. §. - Mondat ízek ritmusa. 74. §. 58-60
HARMADIK RÉSZ: KÖLCSÖN-VERSEK.
Bevezető tájékozás. 75. §. 61
A) Görög versek.
Bevezetés. 76. §. 61
Az ütem.
Jellemvonásai. Fajtái. 77 - 84. §. Prozódiája. 85. §. A sajátságos prozódia oka. 86-87. §. 62-65
A sor.
Osztályozás. 88. § 66
1. Daktylusi sorok (kétnegyedes ereszkedők). 89. §. (Archilochusi, tetrameter, hexameter, pentameter) 66
II. Anapaestusi, III. trochaeusi, IV. jambusi sorok. 90. §. 68
V. Úgynevezett logaoedi versek 91. §. 69
Sormetszet (caesura). 92. §. 73
Főbb versformák, szakok.
Epikai s elegiai versek: 1. A hexameter kifejlődése, szerkezete, jelleme, használata, története. 93. §. 73
2. A distichon. 94. 76
Lirai formák : az ú. n. logaoedi versek, az aeol költői iskola termékei. 95. §. 77
1. Alkajosi strófa. 96. §. 78
2. Sapphói strófa. 97. §. 78
3-6. Asklepiadesi strófák. 98. §. 79
Szövevényesebb formák (dór költői iskola). 99. § 81
B) Nyugati versek.
Általános. 100. § 81
Jambusok, 101-102. §. 81
Trochaeusok. 103. §. 83
Jambusok és trochaeusok általában. 104-105. § 83
Nevezetesebb jambusi és trochaeusi versek. - Régiek : versus senarius, csonka teirameter, versus politicus. 106. §. - Ujabbak : niebelungeni, alexandrin. 107. § 83-84
Jambusok és trochaeusok prozódiája. 108. § 84
Anapaestusok. 109. § 85
Daktylusok. 110. §. 86
Román költeményalakok.
Szonett, stanza, terzina, ritorn.ell, triolett, fondeau, madrigal. 111. §. 86
Keletiek : gazéi, makáma. 112. § 87
NEGYEDIK RÉSZ: A RíM.
Általában. 113. §. 88
Fajai. 114. §. 88
Az alliteráczió. 115. § 88
Az asszonanczia. 116. 90
A rím. 117. 91
Rímhelyezés. 118. §. 94
Története. 119. §. 96
A refrain. 120 §. 97
ÖTÖDIK RÉSZ: BEFEJEZÉS.
A magyar verselés története 98
Szerkezeteink keletkezése, állapot verstörténetünk kezdetén. 121. §. 98
Verstörténetünk vázlatéi a középkortól napjainkig. 122.§. 100
Arany reformjai s a fejlődés mai foka. 123. §. 103
Párhuzam a görög, német s magyar versidom és verselés közt 124. §. 105

Négyesy László

Négyesy László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Négyesy László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv