A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar verstani szöveggyűjtemény I.

Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában (1760-1840)

Szerkesztő

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 21 cm
ISBN: 963-18-9561-0
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 42 221/I.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"Melyik külföldi nemzet ne csodálkoznék, hogy magyar nyelven a görög és a latin mintájára mindenféle verset lehet írni"? - Az Újszövetség-fordító SYLVESTER János volt az első, akiről tudjuk, hogy... Tovább

Előszó

"Melyik külföldi nemzet ne csodálkoznék, hogy magyar nyelven a görög és a latin mintájára mindenféle verset lehet írni"? - Az Újszövetség-fordító SYLVESTER János volt az első, akiről tudjuk, hogy rácsodálkozott erre a tényre, hiszen ő maga adott hírt róla 1541-ben, a munkáját pénzzel is támogató Nádasdy grófnak írott (latin nyelvű) levelében. 1799-ben a csurgói diákjai számára tankönyvpótló verstani jegyzeteket készítő CSOKONAI már részletesebben és szakszerűbben is kifejtette ugyanezt a gondolatot: "Egyedül csak maga a magyar nyelv alkalmatos arra az egész Európába, hogy mind sarkalatos, mind mértékes verseket lehessen rajta csinálni; sőt azt merem mondani, hogy ennek a nyelvnek sem hangzásával, sem a benne találtatható kellemetes és bő sarkalatok számával, sem a szótagok bizonyos, állandó, meghatározott, kurtán vagy hosszan való ejtésével, egyszóval valami csak a poézisnak külső ékességét tészi, eggyel sem dicsekedhetik semmi előttünk esmeretes nyelv is a világon."
Vajon ma, újabb 200 esztendő elteltével mit gondolnak erről a versekkel hivatásból foglalkozó költők, fordítók, irodalmárok, magyartanárok és tanárjelöltek? Milyen szerepet tölt be a verstan, a verselméleti gondolkodás a mai magyar irodalmi közéletben, a költői gyakorlatban, az irodalomtörténet-írásban, a műbírálatban, a műértelmezésben, az irodalomtanításban? És egyáltalán: mi a verstan? Néhány megszállott, eltökélt művelőjének személyes "őrültsége"? Vagy említésre is alig érdemes "segédtudomány", az irodalom peremvidékére szorult lexikális ismerethalmaz, melynek egyetemi oktatására kár az időt vesztegetni? Vissza

Tartalom

"Előljáró beszéd"9
Vershagyomány és versfogalom a régi magyar irodalmi gondolkodásban15
Sylvester János levele Nádasdy Tamásnak (1541)17
Szilvás-Újfalvi Imre előszava Gönczi György Keresztyéni Énekek című könyvéhez (részletek, 1602)20
Szemelvények a versújítások korának verselméleti forrásaiból (1760-1840)23
Molnár János előszava a régi jeles épületekről írott könyvéhez (részletek, 1760)25
Losontzy István poétikai tankönyvéből: A magyar időmértékes verselés szabályai (1769)27
Rájnis József előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz című könyvéhez (1773)28
Baróthi Szabó Dávid bevezető tanulmánya a magyar prozódiáról, Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei című művében (1777)33
Révai Miklós előszava Magyar alagyának első könyvek című munkájához (1778)37
Bessenyei György írása a magyar verselésről a Holmi című kötetében (részlet, 1779)39
Rát Mátyás írásai a római szabású versekről a Magyar Hírmondó 1780-as évfolyamában42
Rájnis József könyve: A magyar Helikonra vezérlő kalaúz (részlet, 1781)46
Rát Mátyás bírálata a Magyar Hírmondóban Rájnis József könyvéről (1781)77
Rájnis József vitairata: A magyar Helikonra vezérlő kalaúzhoz tartozó Megszerzés (részletek, 1781)80
Révai Miklós kéziratban maradt tanulmánya a versszerzés két különböző módjáról (1781)105
Rát Mátyás vitája Rájnis Józseffel a Magyar Hírmondó 1782-es évfolyamában124
Péczeli József kéziratban maradt előszava Zayr-fordításához (részlet, 1783)128
Szlavnicai Sándor István kísérő tanulmánya Gellert vígjátékának fordításához a magyar versszerzésről (1786)133
Péczeli József levele a Magyar Hírmondó 1786-os évfolyamában a leoninus versekről (Szacsvay Sándor közlése, 1786)137
Horváth Ádám vitája Péczeli Józseffel a Magyar Hírmondóban (Szacsvay Sándor közlése, 1786)139
Baróthi Szabó Dávid előszava Vers-koszorú című könyvének második részéhez (1786)142
Baróthi Szabó Dávid vitája Rájnis Józseffel a magyar szótagmérésről (1787)144
Horváth Ádám előszava Hunniás, vagy Magyar Hunyadi című hőskölteményéhez (részletek, 1787)175
Földi János levelei a magyar versekről a Magyar Músa 1787-es évfolyamában177
Horváth Ádám levelei: vita Földi Jánossal a magyar versszerzésről (Magyar Músa, 1787)188
Horváth Ádám levelezéséből: Kováts Ferenc - Horváth Ádámnak (1788)201
Horváth Ádám levelezéséből: Horváth Ádám - Kováts Ferencnek (1788)209
Batsányi János verstani vonatkozású írásai a Magyar Museumban (részletek, 1788)217
Kazinczy Ferenc és írótársai levelezéséből: Ráday Gedeon - Kazinczynak (részlet, 1788)219
Kazinczy kivonatos feljegyzése Ráday Gedeon leveléről (részlet)219
Kazinczy Ferenc és írótársai levelezéséből: Horváth Ádám - Kazinczynak (1789)220
Kazinczy Ferenc és írótársai levelezéséből: Földi János levelei - Kazinczynak (részletek, 1789)223
Horváth Ádám levelezéséből: Horváth Ádám - Batsányi Jánosnak (részletek, 1789)225
Kreskay Imre levele a Magyar Museum íróihoz - Batsányi János lábjegyzeteivel (1789)226
Szombati János kiegészítése Szlavnicai Sándor István tanulmányához a régi magyar disztichonokról (1789)229
Földi János könyvszemléje a Mindenes Gyűjteményben - régi magyar párversekről és disztichonokról (1789)231
Péczeli József tanulmánya a Mindenes Gyűjteményben: Az észről vagy elmésségről (részlet, 1789)233
Gyöngyössi János előszava Magyar Verseinek 1790-ben kiadott gyűjteményéhez (1789)236
Rájnis József vitája Rát Mátyással és Baróthi Szabó Dáviddal: A Magyar Virgiliushoz tartozó sisakos payzsos kardos Mentő-írás (1789)241
Földi János kéziratos könyve a versírásról (részlet, 1790)269
Ráday Gedeon versújító kísérlete (1735) és jegyzete Tavaszi estve című verséhez (1790)309
Horváth Ádám előszava Leg-rövidebb nyári éjtszaka című könyvéhez (részlet, 1791)311
Péczeli József cikke a Mindenes Gyűjteményben a költői harmóniáról (1792)312
Ráday Gedeon és Édes Gergely verses levélváltása a leoninus versekről (részletek, 1788-1792)313
Révai Miklós kéziratban maradt előszava Szerelem Nyájaskodási című verseskötetéhez (1792)316
Földi János tanulmánya: Elmélkedés a Zsidó versírásról (1792)322
Horváth Ádám verstani tárgyú levele Csokonainak (1794)327
Csokonai Vitéz Mihály töredékben maradt poétikája: "A magyar prosodiáról" (1799)332
Gyöngyössi János előszava Magyar Verseinek második kiadásához (1803)344
Rájnis József két, kéziratban maradt előszava A magyar Helikonra vezérlő kalaúz második kiadásához (1803)359
Verseghy Ferenc bevezető tanulmánya Magyar Aglája c. kötetéhez: A magyar versnek külömbféle nemeirűl (1806)362
Batsányi János előszava kiadásra szánt verseihez (részletek, 1808)370
Kazinczy Ferenc verses levele Berzsenyi Dánielhez (1809)382
Kazinczy Ferenc és írótársai levelezéséből: Horváth Ádám - Kazinczynak (részletek, 1814)387
Horváth Ádám kéziratban maradt előszava Magyar Arion című versgyűjteményében (1814)393
Horváth Ádám a dithyrambus-versről Magyar Arion című versgyűjteményében (1814)405
Kazinczy Ferenc tanulmánya a négyféle magyar verselésről (1815)407
Kazinczy Ferenc tanulmánya a szonettről (1817)409
Kazinczy Ferenc és írótársai levelezéséből: gr. Dessewffy József - Kazinczynak (részlet, 1819)414
Batsányi János írása A Nemzeti Nyelvről s Poézisról (részletek, 1820)416
Virág Benedek verstani tanulmányai "Magyar prosodia és magyar írás" című könyvében (1820)418
Batsányi János kísérő tanulmánya Faludi Ferenc verseihez (részletek, 1823)430
Berzsenyi Dániel tanulmánya a versformákról (1826)441
Jegyzetek447
A kötet szerzői447
Szövegkísérő jegyzetek453
A magyar verselméleti gondolkodás forrásaiból (I. Rész)475
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv