1.034.204
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Ethno-Lore XXIV.
A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve
| Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 201 oldal |
| Sorozatcím: | Ethno-Lore |
| Kötetszám: | 24 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér illusztrációval. Angol nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:"Nagy Ilona
A GRIMM TESTVÉREK MESEGYŰJTEMÉNYÉRŐL
A népmesék gyűjtése (lejegyzése és kiadása) a 19. században új, addig még soha fel nem merült feladatot jelentett az... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:"Nagy Ilona
A GRIMM TESTVÉREK MESEGYŰJTEMÉNYÉRŐL
A népmesék gyűjtése (lejegyzése és kiadása) a 19. században új, addig még soha fel nem merült feladatot jelentett az európai értelmiség számára. Mit kell gyűjteni, hol és kitől, hogyan kell lejegyezni, ami elhangzik (ha egyáltalán elhangzik valami, és nem a lejegyző a saját emlékeiből rekonstruál valamit), azt milyen formában kell közzétenni stb. Meg kellett teremteni, a szóbeliséggel szemben, a népmese leírt formáját, azt a műfajt, amelyre a Grimm testvérek esetében a „könyvmese", a „Buchmärchen" terminust használja a folklorisztika. Az európai népmese kialakulását olyan irodalmi művek kísérik, amelyek felhasználták a szóban terjedő meséket, de azok hiteles megörökítését nem tekintették feladatuknak (Boccaccio, Straparola, Basile, Perrault, a tündérmeséket író francia dámák stb. munkái). A 19. század elején meginduló, tudatos mesegyűjtés azonban éppen ezt tekintette céljának, de nem úgy, ahogy a 20. századi. Nem a mesék szöveghű rögzítésének eredményét kívánta az olvasó elé tárni, hanem azt az ideálképet megalkotni, amelyet a nemzeti romantika jegyében a meséről, mint a „régiség" és egyúttal a „népiség" megnyilvánulásáról magának elképzelt." Vissza
Tartalom
FÓKUSZBANNAGY ILONA:
A Grimm testvérek mesegyűjteményéről 3
REFLEXIÓ
MAGYAR ZOLTÁN:
Adottságok és lehetőségek a történeti mondák rendszerezésében 51
TÁRSADALOM AZ EZREDFORDULÓN
BALOGH BALÁZS:
Vázlat a Nyugat-Pennsylvania-i magyar közösségek társadalmáról 89
JÁVOR KATA:
Varsány értékrendjének és társadalmi intézményrendszerének
változása 30 év tükrében (1971-2004) 112
JUHÁSZ KATALIN:
Decemberi jeles napjaink. A Mikulás és a karácsonyi ünnepkör
Budapesten az ezredfordulón 152
TURAI TÜNDE:
Az öregség fogalma az idősgondozás felől 179
Témakörök
- Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrantropológia
- Művelődéstörténet > Átfogó művek, tanulmányok
- Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Ünnepek, naptár
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népköltészet > Monda, legenda
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Magánélet szokásai > Egyéb
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Társadalom > Egyéb
- Évkönyvek, kalendáriumok > Témakör szerint > Egyéb
- Évkönyvek, kalendáriumok > Évszám szerint > 2006-2010
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népköltészet > Népmese > Egyéb
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.