| 6. KÖTET/MAGYAROK A 20. SZÁZADBAN - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1918-2000 | |
| TÖRTÉNELEM | 1 |
| Gergely Jenő: | |
| Pritz Pál: Köztörténet | 7 |
| Összeomlás, forradalmak, ellenforradalom (1918-1920) | 7 |
| A polgári demokratikus forradalom és köztársaság (1918. október 31. - 1919. március 20.) | 7 |
| A Monarchia öröksége | 9 |
| A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919. március 21. - augusztus 1.) | 11 |
| A keresztény nemzeti kurzus időszaka (1919. augusztus 1.-1920. június) | 13 |
| Trianon | 16 |
| A konzervatív-liberális Bethlen-korszak | 17 |
| A politikai és gazdasági konszolidáció feltételei | 17 |
| Az elszigeteltség esztendei | 18 |
| Küzdelem a népszövetségi kölcsönért | 20 |
| A külpolitika és apparátusa | 21 |
| A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca | 21 |
| Jugoszláv adu? | 22 |
| Úton az egyenrangúság felé | 22 |
| A Rómába vezető út | 22 |
| Az aktív külpolitika évei | 23 |
| A revíziós törekvések természetrajza | 24 |
| A gazdasági válság szorításában | 25 |
| A Gömbös-korszak (1932-1936) | 26 |
| A modernizáció kezdetei | 26 |
| "Tojástánc" Berlin és Róma között: a Gömbös-kormány külpolitikája | 27 |
| A marseille-i trauma és a külpolitikai fordulat elméleti lehetősége | 28 |
| Küzdelem a revízió lehetőségének megmentéséért | 29 |
| Mozgalmas fél évtized: Darányitól Telekiig (1936-1941) | 31 |
| A gazdasági fellendülés hatásai | 31 |
| Szűkülő mozgástérben | 32 |
| Imrédy, a meglepetések embere | 33 |
| Kiel és Bled kapcsolata: a magyar diplomáciai bravúr | 34 |
| Az első bécsi döntés | 35 |
| A Teleki-kormány | 36 |
| A második bécsi döntés | 39 |
| Magyarország a második világháborúban | 41 |
| Sodródás a világháború örvénye felé | 41 |
| A Kállay-kormány (1942-1944) | 44 |
| A sztálingrádi fordulat | 45 |
| Előzetes fegyverszüneti puhatolózás és az ország német megszállása | 46 |
| A holokauszt | 48 |
| Sikertelen kísérlet a háborúból történő kiugrásra | 49 |
| A végjáték: a nyilas diktatúra (1944. október 16. - 1945. április) | 50 |
| Az ellenállás | 51 |
| A magyarországi háború | 52 |
| 1945: A nagy vízválasztó | 54 |
| Kitekintés a 20. század második felére | 54 |
| A koalíció évei | 55 |
| Az új hatalmi szervek | 55 |
| A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front | 56 |
| Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány | 56 |
| Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon | 57 |
| A Közép-Európa jövőjét megsemmisítő szovjet akarat | 58 |
| A Tildy-kormány | 60 |
| A köztársaság kikiáltása | 61 |
| A németek kitelepítése és a felvidéki magyarok betelepítése | 62 |
| Az utolsó lehetőség: Nagy Ferenc kormánya | 63 |
| A párizsi békeszerződés | 65 |
| Az ország szovjetizálása | 65 |
| Az elérhetetlen Marshall-terv | 66 |
| A többpártrendszerből az állampárti diktatúrába | 66 |
| A Tájékoztató Iroda megalakulásától a koncepciós perek rémületéig | 67 |
| A Rákosi-rendszer | 68 |
| Az egypártrendszer megteremtése | 68 |
| A rettegés évei (1949-1953) | 71 |
| Integráció - szovjet módra | 72 |
| Sztálin halála után | 73 |
| Az első Nagy Imre-kormány | 73 |
| Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 75 |
| A nemzetközi és hazai háttér | 75 |
| A forradalom győzelme | 75 |
| A Kádár-rendszer | 79 |
| A forradalom eltiprása és a Kádár-rendszer megszületése | 79 |
| A majdnem teljes külpolitikai elszigeteltség fokozatos felszámolása | 80 |
| A Hruzscsov-Brezsnyev váltás próbatétele | 81 |
| 1968 kihívása | 83 |
| A világgazdasági válságra adott válasz | 84 |
| Komor háttér előtt a külpolitika látványos sikerei | 84 |
| A kisebbségi magyarság mostohája | 85 |
| A moszkvai támasz nélkül maradó rendszer bukása | 86 |
| A rendszerváltozás évtizede | 87 |
| A külső feltételek | 87 |
| A "tárgyalásos forradalom" | 87 |
| A kerekasztal-tárgyalások | 89 |
| Az első szabad választások: 1900 és az Antall-kormány | 90 |
| Nemzetközi status quo | 92 |
| A három tengely körül forgó új magyar külpolitika | 92 |
| A parlamenti váltógazdálkodás működése | 93 |
| Romsics Ignác: Társadalomtörténet | 95 |
| A Hotrthy-korszak (1920-1944) | 95 |
| Demográfiai változások | 95 |
| A foglalkozásszerkezetek | 95 |
| Osztályok és rétegek | 95 |
| A társadalmi mobilitás | 101 |
| A háború alatti emberveszteségek | 102 |
| A szovjet táborban (1944-1989) | 102 |
| A lakosság számának változásai | 102 |
| Keresők és eltartottak | 103 |
| A földosztás hatása | 104 |
| A "munkáskáderek" | 105 |
| Foglalkozásszerkezet és jövedelmi viszonyok | 105 |
| A fizikai és a szellemi munkások | 107 |
| A társadalmi mobilitás felgyorsulása | 107 |
| A társadalom homogenizálódása | 108 |
| Társadalmi struktúra | 109 |
| A rendszerváltás után | 111 |
| Demográfiai trendek | 111 |
| A foglalkozásszerkezet változásai és a jövedelmek | 112 |
| SZATHMÁRI ISTVÁN: NYELVTÖRTÉNET | |
| A történeti háttér és nyelvünk alakulása | 117 |
| Korszakhatárok | 117 |
| A magyar nyelv összetevőinek változásai | 118 |
| Hangtani jelenségek | 118 |
| Hangok megrövidülése | 118 |
| Hangok megnyúlása | 118 |
| Mássalhangzók más jellegű módosulásai | 118 |
| A mondat, a szöveg kiejtést zavaró jelenségek | 119 |
| A szókészlet | 119 |
| Jövevényszavak | 119 |
| Szóalkotásmód | 120 |
| Nyelvtani jelenségek | 122 |
| Alaktan: az igeragozás | 122 |
| A szófajok | 122 |
| Mondatszerkesztés | 122 |
| Egyéb változások | 122 |
| Az irodalmi köznyelv | 124 |
| Az irodalmi nyelv | 124 |
| A köznyelv | 124 |
| IRODALOMTÖRTÉNET | |
| Tverdota György: Avantgárd és modern klasszicizmus (1918-1945) | 129 |
| Az irodalmi élet politikai kerete és tagolódása | 129 |
| Magyar irodalom a határokon túl | 129 |
| Emigráció és irodalom | 129 |
| Kappanyos András: Avantgárd az emigrációban | 130 |
| Kappanyos András: A hazai avantgárd és az izmusok alkonya | 131 |
| Kappanyos András: Kassák Lajos (1887-1967) | 132 |
| Kisebbségi magyar irodalmak | 132 |
| Hivatalosság és irodalom | 134 |
| A magyar szellemtörténeti iskola | 135 |
| A Nyugat a két világháború közötti korszakban | 136 |
| A Nyugat első nemzedéke | 137 |
| Babits Mihály (1883-1941) | 137 |
| Veres András: Kosztolányi Dezső (1885-1936) | 138 |
| Móricz Zsigmond (1879-1942) | 141 |
| A Nyugat első nemzedékének prózaírói | 142 |
| A Nyugat második nemzedéke | 145 |
| Szabó Lőrinc (1900-1957) | 146 |
| József Attila (1905-1937) | 147 |
| Márai Sándor (1900-1989) | 149 |
| A Nyugat harmadik nemzedéke | 150 |
| Radnóti Miklós (1909-1944) | 150 |
| Weöres Sándor (1913-1989) | 151 |
| A Nyugat második és harmadik nemzedékének más prózaírói | 152 |
| A Nyugat második és harmadik nemzedékének más költői | 153 |
| Irodalom és népiesség | 154 |
| Népi irodalom - előzmények | 154 |
| A népi mozgalom | 155 |
| Illyés Gyula (1902-1983) | 156 |
| Németh László (1901-1975) | 157 |
| Népi írók | 158 |
| Háború és irodalom | 160 |
| Veres András: Államosított irodalom (1945-1968) | 161 |
| Előzetes megjegyzések | 161 |
| A koalíciós időszak | 162 |
| Az irodalmi élet államosítása | 164 |
| Reform, forradalom, megtorlás, konszolidáció | 168 |
| A hatvanas évek | 171 |
| Veres András: A korszak legjelentősebb alkotói | 174 |
| A Nyugat-hagyomány képviselői | 174 |
| Az Újhold költői és írói | 175 |
| A népi hagyomány képviselői | 177 |
| A szocialista hagyomány képviselői | 178 |
| A "fényes szelek" nemzedéke | 180 |
| Az Emberavatás nemzedéke | 181 |
| A Tűz-tánc költői | 182 |
| A hatvanas évek költői | 182 |
| Veres András: Az irodalmi élet alakulása 1968-tól 1980-ig | 183 |
| 1968 és a konzervatív ellentámadása | 183 |
| A hatvanas-hetvenes évek fordulójának irodalma | 184 |
| Visszatérés a reformpolitikához | 186 |
| A hetvenes évek közepének-végének irodalma | 187 |
| Kappanyos András: A nyolcvanas-kilencvenes évek | 189 |
| A változások évtizede | 189 |
| 1989 után | 191 |
| Líra | 192 |
| Próza | 195 |
| Dráma | 198 |
| MŰVÉSZETEK | |
| Szeifert Judit: Művészettörténet | 205 |
| Magyar művészet a két világháború között | 205 |
| Az első világháború és a Tanácsköztársaság művészeti hatása | 205 |
| Képzőművészet | 206 |
| Építészet | 209 |
| Iparművészet | 210 |
| Magyar művészet 1945 és 1960 között | 210 |
| A fordulat évei, 1945-1949 | 210 |
| A szocreál | 211 |
| Építészet | 212 |
| Az 1960-1970-es évek magyar művészete | 213 |
| Az 1960-as évek képzőművészete | 213 |
| Figuratív, geometrikus és konceptuális tendenciák az 1970-es években | 214 |
| Építészet | 215 |
| Iparművészet | 216 |
| Magyar művészet az 1980-as évektől napjainkig | 216 |
| Képzőművészet | 216 |
| Építészet | 218 |
| Halász Péter: Zenetörténet - műzene | 219 |
| Bevezetés- a 20. század magyar zenéje | 219 |
| Zeneélet 1919 és 1945 között | 219 |
| A Tanácsköztársaság és az ellenforradalom zeneélete | 219 |
| Zenei intézmények | 220 |
| Budapest fél évszázados jubileuma | 222 |
| Bartók és Kodály szétváló útjai | 222 |
| A Kodály-tanítványok | 224 |
| Zenetudomány | 225 |
| A második világháború évei | 226 |
| Zenei életünk 1945 után | 226 |
| A helyreállított sokszínűség | 226 |
| Új korszak, új intézmények | 227 |
| A Bartók-per és Bartók-kutatás | 228 |
| Zeneszerzés az önkény évei alatt | 229 |
| A lazuló kényszer évtizedei | 230 |
| Útkeresés: az 1960-as évek zeneszerzése | 231 |
| Az 1970-1980-as évek zeneszerzése | 232 |
| Zenetudomány | 233 |
| Zenei tömegmozgalmak | 233 |
| Zeneélet 1990 után | 234 |
| Tari Lujza: Zenetörténet - népzene | 236 |
| A két világháború között | 236 |
| A műsodik világháború utáni korszak | 238 |
| Felföldi László: Tánctörténet | 242 |
| Nemzetközi kitekintés | 242 |
| A tánc helyzete | 242 |
| A színpadi táncművészet | 242 |
| Etnikus táncok | 243 |
| Társastáncok, versenytáncok | 244 |
| Hagyományos táncok | 244 |
| A tánckultúra Magyarországon | 245 |
| Hivatásos táncaink | 245 |
| Hagyományos táncaink | 246 |
| A tánc és a tudomány | 248 |
| A tánc és más művészetek | 249 |
| Jákfalvi Magdolna: Színháztörténet | 251 |
| A két világháború közötti korszak | 252 |
| A Nemzeti Színház | 252 |
| A Vígszínház | 255 |
| Az avantgárd kezdeményezések | 256 |
| A budapesti Operaház | 256 |
| Az operettjátszás | 258 |
| A kabaré | 258 |
| Az államosított színházak időszaka | 259 |
| Az állami színházak | 259 |
| Az alternatív színházak | 266 |
| FILMTÖRTÉNET | 269 |
| Vajdovich Györgyi: A magyar film 1918-tól 1945-ig | 269 |
| Filmesek a Tanácsköztársaság mellett | 269 |
| A filmgyártás elsorvasztása | 269 |
| Az állami irányítású filmipar kiépítése | 270 |
| A magyar hangosfilm születése | 270 |
| A magyar filmvígjáték aranykora | 270 |
| A filmek szerepe a második világháború alatt | 272 |
| Varga Balázs: Magyar filmtörténet 1945-től napjainkig | 274 |
| A filmgyártás újraélesztése | 274 |
| Államosítás és átszervezés | 275 |
| A politika és az ideológia fogságában | 275 |
| Termelési filmek és történelmi tablók | 276 |
| Az életjeltől az újjászületésig | 277 |
| Az újhullámok kora | 278 |
| A történelem és a politika igézetében | 281 |
| Modellek és parabolák | 282 |
| Közönségfilmek, népszerű műfajok | 283 |
| Az 1970-es évek: stilizálás és naturalizmus | 283 |
| A szociológiai kiáltványtól a Budapesti Iskoláig | 284 |
| Szatírák és hétköznapok | 285 |
| Új szerzői stratégiák | 286 |
| A történetektől az új narrativitásig | 287 |
| Tabuk és tabutörések | 288 |
| A közönség nyomában | 288 |
| A kortárs film magyar pályái | 289 |
| A filmgyártás átrendeződése az 1990-es években | 290 |
| A független film és a fiatalok áttörése | 290 |
| EGYHÁZTÖRTÉNET | |
| Gergely Jenő: Az egyházak 1918-1919-ben | 293 |
| Gergely Jenő. Az egyházak a keresztény-nemzeti Magyarországon (1919-1944) | 295 |
| Az egyházak helyzete és szerepvállalása | 295 |
| A katolikus egyház | 296 |
| A protestáns egyház | 299 |
| Ortodox (görögkeleti) egyházak | 302 |
| Szabadegyházak, kisegyházak, szekták | 302 |
| Az izraelita felekezet | 303 |
| A hitélet | 304 |
| Az egyházi műveltség | 306 |
| Egyház és társadalom | 307 |
| Gergely Jenő: Az egyházak és az egyházpolitika 1945-től a rendszerváltozásig | 310 |
| Az állam és az egyházak viszonya | 310 |
| A katolikus egyház | 313 |
| A református egyház | 318 |
| Az evangélikus egyház | 319 |
| Az unitárius egyház | 320 |
| Ortodox egyházak | 320 |
| Egyéb bejegyzett felekezetek | 320 |
| Az izraelita felekezet | 321 |
| Gergely Jenő: A rendszerváltozás után (1989-től) | 322 |
| Tomisa Ilona: Népi hitvilág | 326 |
| A hagyományos paraszti vallásosság átalakulása | 326 |
| Tomisa Ilona: Vallásos élet a két világháború között | 326 |
| A hitélet fellendülése | 326 |
| Egyesületi élet | 326 |
| A protestánsok vallási élete | 327 |
| A faluszemináriumok | 327 |
| Tanonciskolák | 328 |
| A hagyományos paraszti vallásosság | 328 |
| Paraszti világkép | 328 |
| A vallásosság tárgyi világa | 329 |
| A templomi ülésrend és felszerelés | 329 |
| Út menti keresztek | 330 |
| A pap személye | 330 |
| A protestáns gyülekezeti kegyesség | 331 |
| Zsoltározás | 331 |
| Imaélet | 331 |
| Tomisa Ilona: A vallásos élet visszaszorulása 1945 után | 331 |
| Az intézményi keretek felbomlása | 331 |
| A protestáns egyházak helyzete | 332 |
| Tomisa Ilona: Vallásos élet 1989 után | 332 |
| A búcsújárások, ünnepek jelentősége | 332 |
| A népi hitélet átalakulása napjainkban | 333 |
| Romsics Ignác: TÁJ ÉS NÉP | |
| Természeti földrajz | 337 |
| Az ország földrajzi helyzete, tájai | 337 |
| Az éghajlat | 337 |
| A domborzat | 339 |
| Folyók, tavak | 339 |
| A természeti erőforrások | 340 |
| Népesség, etnikumok | 347 |
| Nemzetiségi változások 1920 után | 343 |
| Változások 1938 és 1941 között, valamint a világháború után | 344 |
| A népesség felekezeti megoszlása | 346 |
| Település és lakóhely | 347 |
| Változások Trianon után | 347 |
| Városok és falvak | 347 |
| Lakásviszonyok | 349 |
| Közlekedés és hírközlés | 350 |
| A településszerkezet átalakulása a második világháború után | 350 |
| Lakásépítés | 354 |
| A városi közlekedés | 356 |
| ÉLETMÓD | |
| Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás | |
| A Horthy-korszak, 1950-1944 | 359 |
| Újjáépítés és átmenet, 1945-1949 | 359 |
| A külkereskedelmi kapcsolatrendszer átalakulása | 366 |
| A szocialista tervgazdálkodás kora, 1949-1989 | 369 |
| A Rákosi-korszak | 369 |
| A Kádár-korszak | 371 |
| A gazdasági rendszerváltás, 1990-es évek | 378 |
| Technikatörténet 1918-2000 | 380 |
| Bevezetés | 380 |
| Bányászat | 381 |
| Kohászat | 382 |
| Közlekedés- és járműtechnika | 383 |
| Haditechnika | 388 |
| Elektrotechnika | 392 |
| Vegyipar/gyógyszeripar | 394 |
| A mezőgazdaság gépesítése | 395 |
| Malomipar | 396 |
| Környezetvédelmi technológiák | 397 |
| Műszertechnika | 397 |
| Informatikati forradalom | 400 |
| Romsics Ignác: Iskola- és tudománytörténet | 405 |
| Horthy-korszak, 1920-1944 | 405 |
| Az átmenet évei, 1945-1949 | 411 |
| A Rákosi-korszak, 1950-1956 | 415 |
| A Kádár-korszak, 1956-1989 | 416 |
| A rendszerváltás évtizedei, 1989-1999 | 423 |
| Romsics Ignác: Mindennapi élet | 425 |
| A Horthy-korszak, 1920-1944 | 425 |
| Az átmenet évei, 1945-1949 | 431 |
| A korai ötvenes évek | 433 |
| A Kádár-korszak, 1956-1989 | 437 |
| Az elmúlt tíz év fejleményei, 1989-2000 | 447 |
| Szentpéteri József: Visszapillantás | 450 |
| Időrend | 456 |
| Irodalom | 464 |
| A képek jegyzéke | 479 |
| Név- és tárgymutató | 496 |
| A CD-ROM-melléklet tartalma: Szöveggyűjtemény, Galéria | |