1.034.815
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyarok az Angol Kertben
A Szabad Európa Rádió története
| Kiadó: | Mundus Magyar Egyetemi Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 470 oldal |
| Sorozatcím: | Az Antall József Baráti Társaság évkönyvei |
| Kötetszám: | 15 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-8033-99-1 |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az újabb kori magyar történelem legismertebb és legsajátosabb vállalkozásainak egyike volt a Szabad Európa Rádió. A huszadik század második felében, főként a kommunista diktatúra évtizedeiben... TovábbElőszó
Az újabb kori magyar történelem legismertebb és legsajátosabb vállalkozásainak egyike volt a Szabad Európa Rádió. A huszadik század második felében, főként a kommunista diktatúra évtizedeiben vitathatatlanul fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Alapítóinak szándéka szerint a hiányzó tájékozódási források pótlására, az önkényuralommal szembeni közvélemény erősítésére, valamint a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartására vállalkozott. Magántársasági jellege ellenére az Egyesült Államok kormányának intézménye volt, az amerikai tömegtájékoztatási és hírverési rendszerbe illeszkedett be, a világ politikai megosztottsága és a hidegháború feltételei között működött. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban működött, adótornyai onnan és Portugáliából sugározták a műsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarországon és a határain túl élő magyaroknak. Márai Sándor szerint „ablak volt a Nyugat felé". Ezen át pillantott hallgatósága egy olyan világba, amelynek sok országában az emberek szabadságban és jólétben éltek. E könyvben a SZERmagyar osztálya munkájának felelevenítésére és a negyvenkét éven át sugárzott műsor felidézésére történik kísérlet. Harminchárom évig voltam a rádió alkalmazottja. Ennek előnyös következménye, hogy közvetlenül ismerem az események forrásait és összefüggéseit, a fontossági arányokat és sorrendet, valamint a cselekvő személyek nagy részét. Hátránya, hogy nehéz a történetet kívülállóként szemlélni és a tudományos igényű munkában ajánlatos távolságot megtartani. Törekedtem azonban az emberileg lehetséges elfogulatlanságra és tárgyilagosságra. Ahol a személyes érdekeltség megvallása és a közvetlen élmények előadása szükségesnek látszott, az esetek többségében ezt külön jelzem. VisszaFülszöveg
A Szabad Európa Rádió minden kétséget kizáróan az ún. szocialista időszak egyik legsajátosabb „tájékozódási pontjának" számított: hidat alkotott a földrész fejlettebb részével, annak politikai és gazdasági valóságával, az új kulturális jelenségekkel, vagy akár a könnyűzene friss stílustörekvéseivel. De ami a legfontosabb: ez az adó folyamatosan szembesítette hallgatóit a Kádár-korszak tényleges valóságával, valamint azokkal a világpolitikai eseményekkel, amelyek hatással voltak/lehettek Magyarország sorsára. A legendáshírű müncheni rádiós szervezet a kilencvenes években megszűnt, napjainkra nagyértékű információs tevékenységét már csak kútforrásokból ismerhetjük meg: a Magyar Osztály egykori helyettes igazgatójának e könyve ma minden bizonnyal a legteljesebb, leghitelesebb és legpontosabb, egyúttal legolvasmányosabb bemutatása a SZER immár történelemmé lett évtizedeinek.Borbándi Gyula 1919. szeptember 24-én született Budapesten. 1942-ben a budapesti Pázmány Péter... Tovább
Fülszöveg
A Szabad Európa Rádió minden kétséget kizáróan az ún. szocialista időszak egyik legsajátosabb „tájékozódási pontjának" számított: hidat alkotott a földrész fejlettebb részével, annak politikai és gazdasági valóságával, az új kulturális jelenségekkel, vagy akár a könnyűzene friss stílustörekvéseivel. De ami a legfontosabb: ez az adó folyamatosan szembesítette hallgatóit a Kádár-korszak tényleges valóságával, valamint azokkal a világpolitikai eseményekkel, amelyek hatással voltak/lehettek Magyarország sorsára. A legendáshírű müncheni rádiós szervezet a kilencvenes években megszűnt, napjainkra nagyértékű információs tevékenységét már csak kútforrásokból ismerhetjük meg: a Magyar Osztály egykori helyettes igazgatójának e könyve ma minden bizonnyal a legteljesebb, leghitelesebb és legpontosabb, egyúttal legolvasmányosabb bemutatása a SZER immár történelemmé lett évtizedeinek.Borbándi Gyula 1919. szeptember 24-én született Budapesten. 1942-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1941 és 1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője volt. 1949-ben politikai okokból elmenekült Magyarországról. Egy ideig Svájcban fizikai munkából élt, majd 1951 nyarán áttelepült Münchenbe. Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 1979 és 1984 között a Magyar Osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben Zürichben résztvett a Látóhatár megindításában, később a folyóirat egyik főszerkesztője lett. 1958 és 1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóiratot felelős szerkesztőként jegyezte. írásaiban irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozik. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Több hazai és németországi folyóirat munkáját segíti ma is. Münchenben él. Vissza
Tartalom
Előszó 5Tartalom 7
AZ ELŐZMÉNYEK ÉS AZ INDULÁS
A Szabad Európa Bizottság 11
A Szabad Európa Rádió kezdetei 17
Elvek és szándékok 20
„Hazai rádió" - New Yorkban 22
Müncheni honfoglalás 25
A Szabad Magyarország Hangja 28
ROMANTIKUS ÉS HŐSI KORSZAK
"Szól a kakas már..." 37
Így éltünk Baváriában 55
Egy rádió hétköznapjai 63
Szellemi feladatok 70
Központból fiók 80
A nemzeti társosztályok 82
BELESZÓLÁS A TÖRTÉNELEMBE
Irányelvek, elemzések, utasítások 86
Lélektani hadviselés 89
Egy mozgalmas év: 1953 94
Hatás és visszhang 102
Zavaróállomásokkal a SZER ellen 112
HOSSZÚ ÚT A SZABADSÁGHOZ
Igazsággal a szavahihetőségért
Szelek szárnyán 125
A genfi szellem és müncheni fogadtatása 135
Kettősség a műsorpolitikában 143
Az erjedés dilemmái 149
A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ ÉS A MAGYAR FORRADALOM
Felkészületlenül az előre nem látott felkelésben 153
A győztes forradalomban 159
A bukás, a gyász és a csalódás napjai 181
Rádióműsorok a mérlegen 187
Az önbírálat és a mentség elemei 202
A felelősség kérdése 209
A második forradalom
HÍRVERÉS HELYETT TÁJÉKOZTATÁS
A földre teperve 224
Érdekek és érdekvédők 235
Európaizálás 242
Politikai realizmus 252
A nyugalom és csend évei 268
A NÉPSZERŰSÉG CSÚCSAI FELÉ
Valóságérzék és mértéktartás 275
A CIA-kapcsolat 282
Lenni vagy nem lenni? 286
Viták tüzében 293
Ami kívánatos és ami lehetséges 299
A hazai „hivatalos" álláspont 310
HELSINKI UTÁN
A harmadik kosárban 314
Fontosabb, mint a rakéták 324
Értelmiségi és ellenzéki fórum 330
Az amerikai neokonzervativizmus befolyása 342
LESZÁLLÓ ÁGON
Hidegháborús közjáték 348
Gyenge és kapkodó vezetés 358
Vissza az elhagyott útra 365
Párbeszéd a hallgatókkal 378
Széthúzás a szerkesztőségben 381
Irodanyitás Budapesten 392
HANYATLÁS ÉS MEGSZŰNÉS
Hogyan, meddig? 398
A negyvenedik évforduló 402
Közeledve a véghez 408
Az utolsó hónapok 412
PRÁGA ÉS BUDAPEST 418
IRODALOM 425
FÜGGELÉK 429
A Szabad Európa Rádió magyar munkatársai 429
Belső munkatársak 429
A müncheni magyar osztályon 429
New Yorkban 432
A SZER egyéb osztályain 433
Kutató- és értékelő osztály, archívum, könyvtár 433
Rádiófigyelő részleg 433
Műsorellenőrző, illetve fordítóosztály 433
Egyebütt Münchenben 433
Európai hírirodák és kirendeltségek 433
Külső munkatársak 433
Nyugati országokban 433
Magyarországon 435
Közép- és Kelet-Európában 435
A magyar osztály vezetői 435
Álnevek 435
Utóélet és sors 439
NÉVMUTATÓ 455
KÉPEK JEGYÉKE
1. A SZER első háza (München, Possartstrasse 9. - a szerző felvétele) 161
2. Születésnapi összejövetel 1952-ben: (a felső sorban balról jobbra)
Kuczkay Tamás, Borsányi Julián, Boba Imre (középső sorban balról
jobbra) Pap László, Borbándi Gyula (alsó sorban balról jobbra) Szabó
Zsuzsa, Pap Margit, Deák István 161
3. Mikes Imre (Gallicus) Szabad Népet olvas, 1954 162
4. Nősök és nőtlenek labdarúgó mérkőzése, 1954 - Vámos, Borbándi,
Thuiy Z., Kobele, 1954 162
5. Csokits János, 1954 163
6. Mikes Vera, 1954 163
7. Igady-Kiss Sándor, 1955 163
8. Fábián Károly, 1955 | 163
9. Farkas Hona és Réthy Livia, 1955 164
10. Márjás Viktor és Ajtay Miklós, 1955 164
11. Ekecs Géza (azaz Cseke László), hatvanas évek eleje 165
12. Szerkesztőségi közös vacsora egy schwabingi vendéglőben.
A zongoránál: Bede István, körülötte: Litteráti Gyula, Bede Éva,
Borbándi Gyula (1957) 166
13. Szerkesztőségi megbeszélés, 1966 (balról jobbra: Borbándi Gyula,
András Károly, Bede István, Gergelyfy Sándor) 166
14. Büky Barnabás 167
15. A SZER épülete (München) 2000-ben 167
16. A szerző utolsó szerkesztőségi asztalánál (1982) 168
17. Thury Lajos, 1953 168
18. Szabó Zoltán 168
19. Horváth Béla 169
20. Szabados József 169
21. Bikich Gábor 169
22. Thury Zoltán 169
23. Gellért Andor 170
24. Zsigmond Endre 170
25. Vámos Imre 171
26. Molnár József
27. Czupy Bálint 171
28. Thorma Edit, 1997 171
29. Bede István 172
30. András Károly 173
31. Bogyay Tamás 173
32. Bereznai Antal 173
33. Juhász László 173
34. Litteráti-Loótz Gyula 174
35. Farkas Marlene 174
36. Dessewffy Gyula 174
37. László László 174
38. Kováts Carlo 175
39. Kovács K. Zoltán és Gönczöl János 175
40. Szamosi József 175
41. Indig Ottó 175
42. SZER plakát Budapesten (1989. szeptember) 176
Témakörök
Borbándi Gyula
Borbándi Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Borbándi Gyula könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.