| Kiadó: | Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 174 oldal |
| Sorozatcím: | Képes földrajz |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 21 cm |
| ISBN: | 963-11-1121-0 |
| Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
| "Szülőföldem szép határa" | 7 |
| Magyarország tájai | 12 |
| Az ország földrajzi fekvése. A nagy tájegységek: a Dunántúl, Alföld, Északi-középhegység. A felszín arculata, a talaj szerkezete, a természetes növénytakaró | 12 |
| Tavasz, nyár, ősz, tél | |
| Az időjárás és az éghajlat alakítói: a hőmérséklet, a napsütés, a széljárás, a csapadék. Az évszakok Magyarországon. Mi a meteorológia? Változik-e az éghajlat? | 23 |
| Vizeink | |
| A víz haszna. Természetes vizeink: folyók, tavak, vízesések. Amikor a sok is baj, a kevés is baj: árvizek, aszályok. Az ember beavatkozása a természet munkájába: a vízgazdálkodás (folyószabályozása, árvízvédelem, mesterséges tavak, öntözés, vízellátás) | 35 |
| Tanyák, falvak, városok | |
| Magyarország népessége: népsűrűség, szaporodás, belső népmozgás. A lakosság megoszlása. Települési formák. Két jellegzetes várostípus: Pécs és Debrecen kialakulása, mai városképe. Az ország szíve: Budapest | 48 |
| Ahány ház, annyi szokás | |
| Magyarország népei. A népélet színei. Népszokások, népművészeti emlékek. Néhány jellegzetes néprajzi tájegység. Ormánság, Őrség, Szeged vidéke | 65 |
| A termőföld haszna | |
| A mezei szorgalom. Gazdálkodási formák: szántóföldi termelés, szőlőművelés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés | 82 |
| "Mint a testet az erek..." | |
| Utak a földön, a vízen, a levegőben és a föld alatt. A magyarországi közlekedés. Hidak és alagutak. A helyi közlekedés | 90 |
| Mi van a föld gyomrában? | |
| A hazai nyersanyagok: a szén, a kőolaj, a földgáz, a bauxit és az uránium. Az ásványkincsek lelőhelye és bányászata | 103 |
| Az anyag műhelyei | |
| Az ipari termelés megoszlása: nehézipar, könnyűipar. A magyar ipar fejlődése. Ipartelepítés: a nyersanyag, a munkaerő, a piac szerepe az iparosításban | 111 |
| Gyógyvizek és barlangok | |
| Természetes és mesterséges hőforrások. Hévíz és Harkány. Ásványvizeink. A magyarországi barlangok keletkezése és feltárása. Barlangkutatás. A barlangok gyógyhatása | 120 |
| Természetvédelmi területek | |
| Védett természeti emlékeink. A Kis-Balaton, a gemenci vadrezervátum, Vadvízország. A szarvasi arborétum | 121 |
| Magyarország "fölfedezése" | |
| A földrajzi útja a mesétől a tudományig. A magyar föld megismerésének forrásai: krónikák, oklevelek, útleírások, térképek, tudományos művek, szépirodalmi alkotások. A földrajz: a tudományok fúkusza | 142 |
| Új Magyarország | |
| A felszabadulás utáni évek történelmi és társadalmi változásai. Az urbanizáció jelenségei. Művelődési eredmények | 156 |
| Statisztika | |
| Magyarország fekvésének, területének, határainak adatai. Nagyobb tavak. Éghajlat. Népesség. Mezőgazdaság. Állattenyésztés. Bányászat, energiatermelés, ipar. Közlekedés. Külkereskedelem | 172 |
A gerinc enyhén elszíneződött.
A gerinc elszíneződött, néhány lap foltos.
Folytatás Microsoft-tal