Magyarország

Előszó

A magyar nép több évszázados vándorlás után jutott el 896-ban jelenlegi otthonába, a Kárpát-medencébe. Ezen a területen korábban több más, a magyarokhoz hasonlóan félnomád életmódot folytató nép fordult meg, de a történelem viharai mindegyiküket elsodorták. A magyar nép volt az egyetlen, amelynek sikerült államot és hazát alapítani ebben a térségben. Abban, hogy ez így történt, fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy a magyarság nem Európa ellenében, hanem csak Európába beilleszkedve, őrizheti meg nemzeti és állami létét. Ez hatotta át Géza nagyfejedelmet és fiát, I. (Szent) István királyt, s ezt ismerték fel utódaik is, amikor évszázadokon át megőrizték a magyar állam szuverenitását, s a nemzeti önállóság feladása nélkül igyekeztek Európától átvenni mindazt, amit átvenni érdemes volt. A középkori Magyarország a térség egyik nagyhatalma lett, azonban a 16. században az oszmán hódítás áldozatául esett. Az ország 150 éven át háborúk színtere volt, amelyek pusztították gazdaságát és népességét, lassították fejlődését.
Az oszmán uralom alóli felszabadulás után Magyarország a Habsburg Birodalom részévé vált, szabad fejlődését azonban gátolta a bécsi udvar nagyhatalmi politikája. Ezt felismerve a magyar politikai és szellemi élet legjobbjai Magyarországnak a birodalmon belüli polgári alkotmányos függetlenségét akarták kivívni. Az érdekek ütközése vezetett az 1848-49-es forradalomhoz és Európa leghosszabb szabadságharcához, amelynek leveréséhez két nagyhatalom, a Habsburg Birodalom és Oroszország együttes erejére volt szükség. A Habsburg-házzal való 1867-es kiegyezés után Magyarország bámulatosan gyors gazdasági és kulturális fejlődéssel tört előre nemcsak a tudományok, hanem a művészetek területén is.
Az első világháború megtörte ezt a lendületet, de a felosztott, területe kétharmadától, népessége egyharmadától megfosztott ország életképes maradt. A második világháború katasztrófája után Magyarország is a szovjet érdekszférába került, ám az ország átformálása nem sikerült, ezt igazolja az 1956-os forradalom és szabadságharc is, amely a kommunista világrendszer első súlyos kudarca volt.
Az 1990-es rendszerváltás után az ország végre ismét visszatérhetett ahhoz az európai fejlődési úthoz, amelyről a 20. század katasztrófái annyiszor eltérítették. Ma joggal lehet büszke arra a teljesítményre, amellyel elődei megőrizték az önálló állami létet, s arra a sajátos magyar művelődésre is, mellyel hozzájárult Európa közös kultúrkincséhez. Vissza