| Előszó az I. kiadáshoz | 3 |
| Előszó a II. kiadáshoz | 6 |
| Forrásmunkák jegyzéke | 7 |
| Általános rész | 17 |
| Alapismeretek | 17 |
| Kat. földrajzi tényezők általában | 18 |
| A földrajzi tényezők katonai elbirálása | 20 |
| A domborzat, mint kat. földrajzi tényező | 26 |
| Az éghajlat (klima) és egészségügyi viszonyok mint kat. földrajzi tényezők | 31 |
| A Közlekedési viszonyok, mint kat. földrajzi tényezők | 35 |
| A segélyforrások (gazdasági viszonyok), mint kat. földrajzi tényezők | 37 |
| A népesség, mint kat. földrajzi tényező | 38 |
| Az ország területe, határa és helyzete, mint kat. földrajzi tényező | 42 |
| Rendszeres rész | 48 |
| Északi hadszintér | 48 |
| Kiterjedés | 48 |
| Vizhálózat | 48 |
| A Duna vizterülete | 48 |
| A Tisza vizterülete eredetétől Szolnok-ig | 58 |
| Az Elba vizterülete | 60 |
| Az Odera vizterülete | 61 |
| A Visztula vizterülete | 62 |
| A Dniester vizterülete eredetétől a Zburczig | 64 |
| Összefoglalás | 65 |
| Domborzat | 69 |
| A történelmi határokig terjedő rész (Felföld) | 69 |
| Északnyugati- (Felföldi-) Kárpátok | 70 |
| A Kárpátok külső vonulata (Határmenti-Kárpátok) | 71 |
| A Kárpátok belső vonulata | 72 |
| Magyar-Középhegység | 75 |
| Erdős- vagy Északkeleti-Kárpátok | 75 |
| A történelmi határtól nyugatra eső terület | 78 |
| A Szudeták | 79 |
| Nyugatcsehországi-hegység | 81 |
| A történelmi határtól északra elterülő rész | 84 |
| A Kárpátok külső hegységei | 84 |
| Lengyel-Ukrán-felföld | 87 |
| Wolhyniai-fennsik | 88 |
| Bug - Styr-medence | 88 |
| Galiciai-medence | 89 |
| Lengyel-sikság | 89 |
| Összefoglalás | 89 |
| Éghajlat és egészségügyi viszonyok | 94 |
| A történelmi magyar határig érő terület éghajlati és egészségügyi viszonyai | 94 |
| A Kis-Kárpátoktól nyugatra eső terület éghajlata | 96 |
| A Kárpátoktól északra eső területek éghajlata | 97 |
| Összefoglalás | 99 |
| Járhatósági (közlekedési) viszonyok | 99 |
| A történelmi határokon innen eső területeken. (Uton kivüli hatóság, utak, vasutak) | 99 |
| Csehszlovákia cseh területein (uton kivüli járhatóság, utak, vasutak) | 1112 |
| A Kárpátoktól északra eső, lengyelországi területek járhatósága | 115 |
| Galicia vasuthálózata | 119 |
| Járhatósági viszonyok a régi oroszlengyelországi területeken | 119 |
| Vizi utak | 120 |
| Légi utak | 121 |
| Segélyforrási, gazdasági viszonyok | 122 |
| Csonkamagyarország e hadszintérre eső részén: | 122 |
| Állattenyésztés | 124 |
| Ipar | 124 |
| Bányászat | 126 |
| Csehszlovákiában: földmüvelés | 127 |
| Állattenyésztés | 131 |
| Ipar | 132 |
| Bányászat | 134 |
| Kereskedelem és pénzügy | 136 |
| Lengyelország segélyforrásai | 137 |
| Népességi viszonyok | 140 |
| Csonkamagyarország | 140 |
| Az elszakitott Felsőmagyarország | 145 |
| Cseh-Morvaország, Szilézia lakossága | 150 |
| A Kárpátoktól északra eső területek népessége | 154 |
| Az északi hadszintérre eső országok alakja és határai | 157 |
| Keleti hadszintér | 160 |
| Kiterjedése | 160 |
| Vizhálózat | 160 |
| A történelmi határon innen eső területek vizei | 160 |
| Ó-Románia vizrajza | 169 |
| Bulgária folyóvizei | 175 |
| A Fekete-tenger | 179 |
| Összefoglalás | 180 |
| Domborzat | 184 |
| A történelmi határokig érő terület domborzata | 184 |
| Brassói-havasok | 187 |
| Déli-Kárpátok | 187 |
| Erdélyi Nyugati-határláncolat | 189 |
| Belső-vonulat | 190 |
| Bánsági-hegység | 192 |
| Nagy-Alföld | 194 |
| Ó-Románia domborzata | 196 |
| Bulgária domborzata | 204 |
| Összefoglalás | 208 |
| Éghajlat és egészségügyi viszonyok | 214 |
| A történelmi határig érő területen | 215 |
| Ó-Románia és Besszarábiában | 218 |
| Dobrudzsa és a Fekete-tenger partvidékén | 219 |
| Bulgáriában | 220 |
| Összefoglalás | 221 |
| Járhatósági (közlekedési) viszonyok | 222 |
| A történelmi határokon innen | 222 |
| Ó-Románia területén | 233 |
| Bulgáriában | 238 |
| A keleti hadszintér vizi utjai | 241 |
| A keleti hadszintér államainak légi közlekedése | 242 |
| Segélyforrások | 243 |
| Csonka-Magyarország ideeső részén (Mezőgazdaság, Állattenyésztés, bányászat, ipar, elhelyezési viszonyok) | 243 |
| A mai Románia területén (Mezőgazdaság, állattenyésztés, bányászat, ipar, kereskedelem, pénzügy, elhelyezési viszonyok) | 247 |
| Bulgáriában (Mezőgazdaság, állattenyésztés, bányászat, ipar, kereskedelem, pénzügy, elhelyezési viszonyok) | 256 |
| Népesség | 259 |
| Csonka-Magyarország ideeső részén | 259 |
| A mai Románia területén | 260 |
| Bulgáriában | 265 |
| A keleti hadszintér országainak határai | 266 |
| A déli és nyugati hadszintér | 269 |
| Területe | 269 |
| Vizhálózata | 269 |
| Részletes leirás | 269 |
| A Duna Ráckevétől-Titelig | 269 |
| Mellékfolyói | 271 |
| A Fertő-tó | 272 |
| A Balaton | 274 |
| A Dráva és mellékfolyói | 274 |
| A Száva és mellékfolyói | 276 |
| A Morava és mellékfolyói | 284 |
| A Duna e hadszinérre eső, baloldali mellékvizei | 285 |
| Az Égei-tenger folyói | 286 |
| Búvófolyók | 286 |
| Az Adria folyói | 287 |
| Az Adria | 288 |
| Összefoglalás | 291 |
| Domborzat | 294 |
| Részletes leirás | 294 |
| A Dunántul és a Duna-Tisza köze | 294 |
| Kis-Alföld | 297 |
| A Drávántul (régi Horvát-Szlavonország domborzata) | 301 |
| Az Illyr-partvidék hegyei | 305 |
| Bosznia, Dalmácia és Hercegovina domborzata | 308 |
| Montenegre domborzata | 314 |
| Ó-Szerbia, Szandzsak és Szerb-Macedonia domborzata | 317 |
| A régi magyar határtól nyugatra, a hadszintér nyugati széléig érő terület domborzata | 325 |
| Északi-Mészkő-Alpok | 325 |
| Közép-Alpok | 327 |
| Déli-Mészkő-Alpok | 328 |
| Összefoglalás | 330 |
| Éghajlati és egészségügyi viszonyok | 334 |
| A Dunántul és a Duna-Tisza közének éghajlata | 336 |
| A régi Horvátország éghajlata és egészségügyi viszonyai | 337 |
| Bosznia, Hercegovina, Dalmácia és a tengerpart éghajlata | 338 |
| Ó-Szerbia, Szandzsak éghajlata | 339 |
| Montenegró, Szerb-Macedónia éghajlata | 340 |
| Istria, Németausztria éghajlata és egészségügyi viszonyai | 341 |
| Járhatósági (közlekedési) viszonyok | 342 |
| Magyar területen (uton kivül, utak, vasutak) | 342 |
| Jugoszláviában (uton kivül, utak, vasutak) | 346 |
| Légi közlekedés | 355 |
| Németausztria járhatósága | 355 |
| Népesség | 359 |
| A trianoni határig érő magyar területeken | 359 |
| Jugoszláviában | 360 |
| Németországban | 365 |
| Segéylforrások | 366 |
| E hadszinterek magyar területein | 366 |
| Jugoszláviában | 371 |
| Kereskedelem Jugoszláviában | 383 |
| Jugoszlávia pénzügye | 384 |
| Németausztria segélyforrási viszonyai | 386 |
| Határviszonyok: | |
| Jugoszláviában | 389 |
| Németausztriában | 392 |
| A "mellékletek" ábráinak jegyzéke | 394 |
| I. sz. melléklet: | |
| A középső és alsó Duna-medencék áttekintő térképe (1:1600.000) | |
| II. sz. melléklet: | |
| A történelmi Magyarország vasuti egysége | |
| A hadszinterek felosztása | |
| Az utódállamok alakja a területükbe beirható legnagyobb körrel | |
| Az utódállamok természetes és nyilt határai | |
| Az utódállamok fővárosainak fekvése az országhatárokhoz viszonyitva | |
| A történelmi Magyarország vizi erőművei | 1 |
| A történelmi Magyarország évi izothermái | 2 |
| Az utódállamok légi közlekedésének főbb vonalai | 3 |
| A történelmi Magyarország alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 4 |
| Csehszlovákia alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 5 |
| Németausztria alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 6 |
| Csonkamagyarország alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 7 |
| Nagyrománia alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 8 |
| Jugoszlávia alakja és fővárosának fekvése az országhatárhoz viszonyitva | 9 |
| Az északi hadszintérre vonatkozó ábrák: | |
| Dél-északi metszet a Kárpátokról Cegléd-Krakkó vonalban és délnyugat - északkeleti metszet Miskolc-Drohobycz vonalban | 10 |
| Metszet a Vlára-szoros és a Tatárhágó között | 11 |
| Metszet a Vlára-szoros és Szolnok között (Északnyugat-délkeelti (vagy forditott) hadműveleti irány | 12 |
| Metszet Balassagyarmat-Kielcy és Sátoraljaujhely-Kielcy vonaláról | 13 |
| Cseh-Morvaország domborzatának nagybani tagozása | 14 |
| A Cseh-Morva-katlan lejtősségi viszonyai | 15 |
| III. sz. melléklet: | |
| Metszet a Cseh-katlanról, valamint ennek délkeleti folytatásáról | 16 |
| A Kárpátok északi nyulványai és azoktól északra elterülő részek | 17 |
| Az északi hadszintér járhatósági viszonyai | 18 |
| Az északi hadszintérre eső, történelmi Magyarország évi csapadékmennyisége | 19 |
| AZ északi hadszintér évi középhőmérséklete | 20 |
| Évi, átlagos csapadék grafikonja az északi hadszintéren | 21 |
| Az északi hadszintér gépkocsizható, főbb utjainak hálózata | 22 |
| Csonkamagyarország északi részének és Csehszlovákia vasuthálózata | 23 |
| Grafikon az egyes államok vasutsűrűségéről | 24 |
| Történelmi Magyarország nemzetiségi megoszlása | 25 |
| Csonkamagyaroszág nemzetiségi megoszlása | 26 |
| Csehszlovákia nemzetiségi megoszlása | 27 |
| Az elszakitott Felsőmagyarország nemzetiségi megoszlása | 28 |
| Népsűrűség az északi hadszintér államaiban (tartományaiban) | 29 |
| Az analfabéták aránya az északi hadszintér államaiban | 30 |
| IV. sz. melléklet: | |
| Csehszlovákia nemzetiségeinek elhelyezkedése | 31 |
| A történelmi Magyarország és háboru előtti szomszédainak termelési helyzete | 32 |
| Termésátlagok az északi hadszintérre eső vármegyékben, buzából | 33 |
| Termésátlagok az északi hadszintérre eső vármegyékben, rozsból | 34 |
| Termésátlagok az északi hadszintérre eső vármegyékben, burgonyából | 35 |
| Termésátlagok hektáronkint az északi hadszintéren | 36 |
| A termésátlagok grafikonja Csonkamagyarországon és Csehszlovákiában | 37 |
| A keleti hadszintérre vonatkozó ábrák: | |
| A Tisza vizállásának grafikonja | 38 |
| A függőleges tagoltság főbb részei a keleti hadszintér Kárpátokon inneni területein | 39 |
| Az Erdélyi-medence metszete, ha az irány a) a járható, B) a nehezen járható szakaszokat (Bihar tömbje) követi | 40 |
| Metszet Máramarossziget-Sofia és Ksikunfélegyháza - Akkermann között. (A Nagy-Magyar-Alföld, Erdély szegélyhegyeinek, medencéinek, a Kárpátok és a Román-mélyföld metszete) | 41 |
| A keleti hadszintérre eső, történelmi Magyarország évi csapadékmennyisége | 42 |
| A domborzat befolyása a hőmérséklet kialakulására a keleti hadszintéren | 43 |
| Metszet a Nagy-Magyar-Alföld (Csongrád) és Odessa között | 44 |
| Az éghajlati viszonyok elrendeződése a keleti hadszintéren és a keleti hadszintér szelei | 45 |
| Az évi napfénytartam órákban | 46 |
| V. sz. melléklet: | |
| A keleti hadszintér járhatósági viszonyai | 47 |
| A keleti hadszintér legfontosabb, gépkocsizható utjai | 48 |
| A keleti hadszintér vasuthálózata | 49 |
| A vasutsűrűség grafikonja a keleti hadszintéren (1000 km2-re jutó vasuthossz km-ben és 1 km. vasuthosszra jutó lélekszám) | 50 |
| A keleti hadszintér mezőgazdasági terményeinek eloszlódása | 51 |
| Csonkamagyarország és Románia főbb háziállat-készleteinek viszonya egymáshoz és területeikhez. (1922. évi adatok) | 52 |
| Csonkamagyaroszág és Románia mezőgazdasági terményeinek viszonya egymáshoz és a területhez (1922. évi adatok) | 53 |
| Népességi adatok: | |
| Románia a háboru előtt, | 54 |
| Románia ma, | 55 |
| Bulgária népessége, | 56 |
| Erdély és Bánság népessége | 57 |
| Az országok területeinek 1 km2-ére jutó lélekszám grafikonja | 58 |
| Az irni-olvasni tudás grafikonja | 59 |
| "Nagyrománia" határai, valamint a belsejében jelentkező, elválasztó földrajzi tényezők | 60 |
| A határ 1 kilométerére eső terület km2-ben. (Grafikon) | 61 |
| A határ 1 km-ére eső lélekszám. (Grafikon) | 62 |
| A déli és nyugati hadszintérre vonatkozó ábrák: | |
| A Balkánt boritó hegyrendszerek vázlatos elrendeződése | 63 |
| Ó-Szerbia hegyrendszereinek elosztódása | 64 |
| A Keleti-Alpok sematikus felosztása | 65 |
| A Jugoszláv-királyság felé északról jövő hadmüveleti irányok metszetei. És pedig | |
| Metszet Szabadka-Ujvidék-Ruma között | 66 |
| Mecsek-Vinkovce (Vinkovi) között | 67 |
| Dl.-Miholjac-Nasic (Nasice) Brod között | 68 |
| Metszet Kaposvár-Barcs-Gradiska között | 69 |
| Metszet Nagykanizsa-Zágráb (Zagreb) között | 70 |
| VI. sz. melléklet: | |
| Magyarország tengerre kivezető, két legfontosabb utirányának metszete | 71 |
| Passau-Triest közötti terület metszete (A Keleti-Alpok észak-déli irányu metszete) | 72 |
| Klagenfurt-Zimony közötti terület metszete. (A Keleti-Alpok észak-déli irányu metszete) | 73 |
| Metszet Zvornik-Nis és Belgrad-Leskovac között (Az 1914-es, osztrák-magyar és az 1915-ös, német-osztrák-magyar támadási irányok metszete) | 74 |
| Metszet a Horvát-felföldről és ennek a Száva-sikságba leereszkedő lejtjeiről | 75 |
| Az Északi-Mészkő-Alpok általános metszete | 76 |
| Művelési határok a Keleti-Alpokban | 77 |
| A déli hadszintér éghajlati viszonyai: | |
| A csapadék elosztódása | 78 |
| Az éghajlati övek | 79 |
| A déli és nyugati hadszintérre eső, történelmi Magyarország évi csapadékmennyisége | 80 |
| Az egyes államokban 1000 km2-re jutó vasuthossz km-ben (Grafikon) | 81 |
| Az egyes államok 1 km. vasuthosszára jutó lélekszámok (Grafikon) | 82 |
| A déli és nyugati hadszintér legfontosabb, gépkocsival is járható utjai | 83 |
| A nyugati és déli hadszintér vasuthálózata | 84 |
| Népsűrűség grafikonja (1 km2-re jutó lélekszám) | 85 |
| VII. sz. melléklet: | |
| Népességi grafikonok. És pedig: | |
| Magyarország és Szerbia a háboru előtt | 86 |
| Jugoszlávia és Csonkamagyarország a háboru után | 87 |
| A Jugoszláv-királyságon belüli népesűrűség elosztódása az egyes államrészekben | 88 |
| Az irni-olvasni tudás grafikonja a Jugoszláv-kriályságban, összehasonlitva Magyarországgal | 89 |
| 100 km. határhosszra eső népsűrűség | 90 |
| Hadszintereken kivül, általában | |
| A hadszintereken szereplő államok emberanyagának igénybevétele békében a katonai szolgálatra: | |
| A lakosság viszonya a békeállományhoz | 91 |
| Az államok területének viszonya a békeállomán ylélekszámához (1928-ban) | 92 |
| Grafikon az egyes államok 1928. évi légi forgalmáról | 93 |
| Az Alföld kihatása a népsűrűségre és a tanya-világ kialakulására, összevetve a dunántul néhány vármegyéjével | 94 |
| Erdősültségi grafikonok | 95 |
| Európa egyes államairól a háboru előtt | |
| Csonkamagyaroszág egyes részeiről | |
| Grafikon a születések évi többletéről | 96 |
| Az államok lélekszámában és területében, a "békbék" folytán beállott változások | 97 |
| A buza áralakulása az utolsó 10 év alatt | 98 |
| Buzatermelésünk grafikonja 1919-1928-ról | 99 |
| A bevetett területek grafikonja (1920-1928 között) | 100 |
| Buza kivitelünk Pengő-értékben | 101 |
| Állatkivitelünk grafikonja 1920-1928 között | 102 |
| Külkereskedelmi forgalmunk 1920-1928 között | 103 |
| Grafikon az életszükséglet nemzetközi indexszámairól (1928. évről) | 104 |
| Az egyes államok posta-teljesitményei: (Egy lakosra jutó küldemények száma. A táviróvonalak hosszusága km-ben) | 105 |
Folytatás Microsoft-tal