Magyarország EU-csatlakozása és a kutatás-fejlesztés

Name: Magyarország EU-csatlakozása és a kutatás-fejlesztés
Brand: Integrációs Stratégiai Munkacsoport
SKU: 588527
Author: Integrációs Stratégiai Munkacsoport

Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa/A magyar tudomány irányításának, működésének szervezeti formája/Az EU-csatlakozás potenciális előnyei, hátrányai/6. munkacsoport

Szerkesztő

Tolnai Márton

Csöndes Mária

Sperlágh Sándor

Budapest

'Tolnai Márton: Magyarország EU-csatlakozása és a kutatás-fejlesztés ' összes példány

Kiadó:	Integrációs Stratégiai Munkacsoport
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	65 oldal
Sorozatcím:	Európai tükör - Műhelytanulmányok
Kötetszám:	12
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva. Angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1996 elején kérte fel a miniszterelnök azt a 20 nemzetközileg ismert és elismert integrációs szakembert, akik Inotai András vezetésével Integrációs Stratégiai Munkacsoportként (ISM) segítik a kormány felkészülését. Az ISM független szakértői testület. Célja a magyar integrációs stratégia kialakítása, amely kapcsolódik a kormány Modernizációs Programjához. A Munkacsoport egységes szempontok alapján készíti el 1997-re a magyar tárgyalási pozíciót megalapozó ajánlásait, és részt vett az Európai Bizottság Magyarország integrációérettségét vizsgáló kérdőívének megválaszolásában is. Az ISM 20 fős testülete havonta ülésezik. A munkamegbeszélések során a csoport tagjai megvitatják az elkészült anyagokat, és találkoznak az európai integrációs felkészülésben részt vevő más intézmények és szervezetek vezető tisztségviselőivel. Az Európai Integrációs Kabinet és az ISM közös titkársága a Miniszterelnöki Hivatalon belül működik. Az egyes témacsoportok kapcsolatban állnak az illetékes... Tovább

Tartalom

Bevezetés 5
Első rész
A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ADATSZERŰ JELLEMZŐI (Nemzetközi összevetés) 7
Második rész
A MAGYAR TUDOMÁNY IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FORMÁJA 13
I. A felső szintű tudományirányítás szervei és a koordináció 13
1. Intézmények 13
1.1 A törvényhozásban 14
1.2 A végrehajtó hatalom keretében 14
1.3 Szakmai önkormányzatok 17
2. A koordináció intézményi megoldásának szükségessége 19
II. A K+F állami finanszírozása 20
1. Forrástervezés 20
2. Informáltság a közpénzek elosztásában 22
III. Allokáció, pályázati rendszerek 24
1. A felsőoktatás területén 24
2. Az Akadémia területén 27
2.1 Kutatóintézetek 27
2.2 Akadémiai Kutatási Pályázat (AKP) 28
3. Országos K+F alapok 29
3.1 Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (KMÜFA) 29
3.2 Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 30
3.3 Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások (OKTK) 32
IV. Információs rendszerek 34
1. A K+F statisztika 34
2. Államháztartási, pénzügyi információs rendszer 35
3. Kutatási-fejlesztési témanyilvántartás 35
4. Információs koordináció 36
Harmadik rész
AZ EU-CSATLAKOZÁS POTENCIÁLIS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A MAGYAR TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS SZEMSZÖGÉBŐL 39
1. Tudománypolitikai kérdések, struktúra, intézményrendszer 40
2. Kutatási tematikák, prioritások 42
3. Jogi kérdések 43
4. Humán erőforrások, humánpolitika 45
5. K+F infrastruktúra 46
6. Nemzetközi együttműködés 48
7. Technológiatranszfer 49
8. A regionalitás kérdései 51
9. A K+F tevékenység menedzsmentje 52
10. Egyéb szempontok 53
11. Zárómegjegyzések 54
MELLÉKLETEK
1. melléklet A K+F-ben foglalkoztatottak és a ráfordítások 58
2. melléklet A K+F bázis szektorok szerinti megoszlása 59
3. melléklet A tudomány és technológia kormányzati irányító szervei az OECD országokban 60
4. melléklet Jogszabályok 64
THE EU ACCESSION OF HUNGARY IN CONTEXT OF RESEARCH AND DEVELOPMENT 65