| Előszó | 3 |
| Magyar nyelvű összefoglalók | 4 |
| Balázs Péter: Csatlakozás, összenövés vagy periferizálódás? | |
| Az Európai Unió "keleti" kibővítésének forgatókönyvei | |
| Modellalkotás és empirikus elemzés | 15 |
| A két eltérő stratégia ütközése | 36 |
| Marc Maresceau - Elisabetta Montaguti: Az Európai Unió és Közép- és Kelet-Európa közötti kapcsolatok: jogi értékelés | |
| Bevezető megjegyzések | 59 |
| Európai, valamint Partnerségi és Együttműködési Megállapodások | 61 |
| Az Európai Közösségek, valamint az EM-országok és Oroszország kereskedelmi kapcsolatainak jogi keretei | 79 |
| Rácz Margit: Magyarország EU-érettsége és az ezt mérő mutatók | |
| Bevezető megjegyzések | 113 |
| A transzformációs folyamat, az EU érdekei és az EU-érettségi mutatók | 117 |
| Összefoglaló megjegyzések | 149 |
| Kiss Judit: Magyarország és az EU mezőgazdasága: érdekellentétek és feloldási lehetőségek | |
| Túlsúlyos mezőgazdaság - ígéretes agropotenciál | 155 |
| Kiemelkedő fontosságú agrárexport - nem túl ígéretes EU-kapcsolatok | 159 |
| Növekvő magánszektor - elaprózódó birtokstruktúra | 163 |
| Eltérő agrárrendtartás | 167 |
| Konvergáló agrárkülkereskedelem-szabályozás? | 171 |
| Az agrárkonfliktusok és eddigi feloldási lehetőségük | 175 |
| Mit tehetünk a teljes jogú tagságig? | 183 |
| Fóti Klára: A magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzete és az Európai Unióhoz való kapcsolódás lehetőségei | |
| Bevezetés | 189 |
| A munkaerőpiaci kapcsolódás egyik lehetséges területe: a munkaerőmozgás | 190 |
| A munkaerőpiaci kapcsolódás másik lehetősége: a működőtőke-áramlás hatásai | 204 |
| Összefoglalás, következtetések | 220 |
| Szemlér Tamás: A "visegrádi" országok csatlakozásának hatásai az Európai Unió költségvetésére | |
| Bevezetés | 231 |
| Az Európai Unió támogatási rendszere | 232 |
| Az EU Bizottságának készült négy mezőgazdasági tanulmány | 249 |
| Tanulmányok 1995-96-ból | 258 |
| Következtetések | 264 |
| Jánszky Ágnes - Sass Magdolna: Kísérlet az integrációs hatások mérésére Magyarország példáján, különös tekintettel a CEFTA-ra | |
| Bevezetés | 270 |
| Integrációelmélet és a külkereskedelmi forgalom áruszerkezetének alakulása | 272 |
| A preferenciális szerződések hálózata - Magyarország szempontjából | 276 |
| Az integrációs hatások mérése | 282 |
| A vámlebontások eltérő ütemezése a CEFTA-ban és a forgalom alakulása | 294 |
| Változások a magyar-CEFTA-kereskedelem áruszerkezetében | 302 |
| Következtetések | 304 |
| Éltető Andrea: Az EU dél-európai perifériája és Magyarország | |
| Barátok vagy ellenségek? | |
| Bevezetés | 338 |
| Dél-Európa gazdasági fejlődése az Európai Unióban | 338 |
| Dél-Európa és Magyarország gazdasági kapcsolatai | 345 |
| Versenypozíciók | 354 |
| Következtetések, lehetőségek | 367 |
| Dunay Pál - Kende Tamás - Szűcs Tamás: Kelet-Közép-Európa integrációja a Tizenötök Közös Kül- és Biztonságpolitikájához | |
| Az Európai Közösség Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kialakulása | 379 |
| Közép- és Kelet-Európa integrációja | 383 |
| A strukturált párbeszéd sajátosságai | 387 |
| Reformjavaslatok | 405 |
| Közép-Európa integrációja a Nyugat-európai Unióval | 410 |
| Következtetések | 423 |
| Angol nyelvű összefoglalók | 427 |