Magyarország főbb vízügyi feladatai

Előszó

A Föld minden helyén folytonos körforgásban és változatosan megjelenő víz az élet nélkülözhetetlen anyaga. Emellett lényegében kétféle szerepe van a társadalom fejlődésében. Egyfelől, közvetlenül számos szükségletet kielégítő, valamint az életkörülményeket behatároló természeti készlet és veszélytényező. Másfelől, közvetetten a víz, mint az élővilág és a térszín alakulását folytonosan szabályozó elem, meghatározza az ember életterét.
A vízkészletek hasznosításával és a veszélyek elhárításával összefüggő feladatokat a társadalmi (gazdasági, életmódbeli) tényezők és a természeti (vízföldrajzi, vízháztartási, vízminőségi) adottságok határozzák meg. Mindazokon a területeken, ahol a víz bőségesen rendelkezésre áll és a használat, illetve szabályozás mások sérelme nélkül elvégezhető, a feladatok egyéni vagy kisközösségi érdekűek és a gazdálkodás általános szabályai szerint oldhatók meg. Azokban az országokban azonban, amelyekben a víz iránti szükségletek és a természeti adottságok közötti ellentmondás eredendően, vagy a fejlődés miatt regionális kiterjedésű, szükségszerűvé válik az állam részvétele a tevékenységek összehangolásában és a gazdasági-műszaki feladatok ellátásában. A vízkészletek korlátozottá, valamint a vizek szabályozásának közös érdekűvé válásával alakulnak ki a vízügy jogi és műszaki intézményei.
A vízgazdálkodás világképe ebben a vonatkozásban is igen sokszínű. Vannak országok, ahol a kedvező adottságok vagy a gazdasági fejlődés lassúbb üteme miatt a vízügyi feladatok kis jelentőségűek; más országokban ugyanakkor az állam részvétele gazdaságilag is meghatározó.
Magyarországon az érdemi változás több, mint kétszáz éve, a folyók szabályozásának előkészítésére és végrehajtására létrehozott állami vízépítési igazgatóság megszervezésével kezdődött és a múlt század végére alakult ki a korszak társadalmi és gazdasági rendszerével szorosan összehangolt, teljes körű vízügyi intézményrendszer.
A magyar vízügy létrejöttének és fejlesztésének lényegi oka az volt, hogy a folyók szabályozása, az árvízmentesítés és a vízrendezés nélkül nem lehet végrehajtani a gazdasági rendszerváltozást (a szántóföldi művelésre történő áttérést és ipartelepítést), valamint a települések és az áruszállítás fejlesztését. Már Széchenyi István kifejtette, hogy a vízrendezési feladatokat csak a vízgyűjtőterületek egészére vonatkozó, egységes műszaki és közgazdasági koncepció alapján és központi irányítás melletti közös teherviseléssel lehet eredményesen megoldani. Vissza