Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata

Szerző

Lektor

Szombathely

'Rákóczi Ferenc: Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata ' összes példány

Kiadó:	Oskar Kiadó
Kiadás helye:	Szombathely
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	143 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-8122-48-X
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ország természeti erőforrásai közé tartoznak a gyógyhelyek és gyógyfürdők. Ezek kihasználtságát, látogatottságát hívjuk gyógyturizmusnak. Alapvető érdekünk a gyógyturizmus növelése, és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások színvonalának emelése. A természetes gyógytényezők szerepe a mai korszerű betegellátási formák elérhetőségének idején is nagy szerepet kap, nemcsak a betegségek gyógykezelésében, hanem a megelőzésben és az utókezelésben (rehabilitációban) is.
Az élő szervezet és az időjárási tényezők kapcsolatának ismerete vagy legalábbis megsejtése az ókorba nyúlik vissza. A görög Hippokratész rendkívüli megfigyelő képességével és kiváló leíró készségével egyes betegeknél pontosan elemezte, hogy tüneteik milyen időjárási viszonyok között jönnek létre. Innen csak egy lépést kellett tenni ahhoz, hogy felismerjék: az éghajlat mint gyógytényező is szerepet kaphat egyes betegségek gyógyításában. Ezzel párhuzamosan a gyógyvizek hatásának felderítése is megkezdődött, és nem véletlen, hogy a fürdőkultúra, mint az egészségmegőrzés egyik fontos eleme, szintén korán kialakult. így érthető, hogy a rómaiak Pannónia területén is igyekeztek kihasználni a kiváló természeti adottságokat: Buda környékén 14 római fürdő maradványait tárták fel eddig. A török hódoltságnak pedig ma is élő nyomai a budai Duna part mentén található török kori fürdők.
Az államilag szervezett gyógyfürdőügy első hivatalos jele az 1876. évi XIV. törvénycikk, amely már bizonyos légköri (akkori magyarosító, de meg nem gyökerezett szóval „lebészeti") megfigyelések szükségességét is előírta. A századforduló táján létesültek az első magashegyi klimatikus gyógyhelyek - főleg a Tátrában - az akkor még gyógyszerrel nem gyógyítható tuberkulózis kezelésére. A Trianoni döntés után megkisebbedett országban is keresni kellett olyan magaslati gyógyhelyeket, amelyek éghajlati adottságaiknál fogva alkalmasak voltak elsősorban légúti betegségek kúrálására. így született meg a kékestetői és a mátraházi szanatórium, a Bakonyban a farkasgyepűi, a budai hegyekben a Svábhegyi, a Budakeszi szanatórium. Az 1929. évi XVI. törvénycikkely, majd ennek végrehajtásáról intézkedő miniszteri rendelet részletesen szabályozta „az éghajlati gyógyintézetek közhasználatba vételének" engedélyeztetési rendjét, amely többek között előírta, milyen meteorológiai méréseket kell végezni a gyógyhelyeken. Bár ez teljes mértékben nem valósult meg mindenütt, mindenesetre jelentős előrelépés történt a gyógyhelyek környezeti adottságainak műszeres felmérésében, az orvosok és a légkörkutatók kapcsolatának elmélyítésében. Vissza

Fülszöveg

A fürdőkultúra természetes gyógyhatása évezredek óta ismert.
A gyógyulást és kikapcsolódást közismerten jelentősen segítik a kedvező klimatikus környezeti hatások.
Világszerte ismert és nagy látogatottságú hazai gyógyüdülőhelyeink környezetének klimatikus jellemzőit ismertető könyvünk egyedülálló ennek a témakörben.

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. ÁLTALÁNOS LÉGKÖRTANI ISMERETEK 11
1.1. A különböző szférák 11
1.2. Idő, időjárás, éghajlat 14
2. AZ IDŐJÁRÁS 23
2.1. Levegőfajták 23
2.2. Az időjárási frontok 24
2.3. A ciklonok és az anticiklonok 29
3. AZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉSE 33
3.1. Hagyományos módszerek 33
3.2. Az időjárás számszerű előrejelzése, numerikus prognosztika 34
3.3. Időjárási mesterséges holdak és radarok 35
3.4. Orvosmeteorológiai előrejelzés 36
4. KÉMIAI FOLYAMATOK A LÉGKÖRBEN 39
4.1. Az ózonpajzs 39
4.2. Az ózonréteg ritkulásának emberre gyakorolt hatásai 43
4.3. A levegő szennyeződés 44
4.4. A légszennyeződés terjedése 45
4.5. A levegő szennyeződés biológiai hatásai 47
4.6. Savas esők 47
4.7. Üvegházhatás, globális felmelegedés 48
5. A LÉGELEKTROMOSSÁG ÉS A RADIOAKTIVITÁS 53
5.1. Az elektromos erőtér 53
5.2. A légelektromosság élettani hatásai : 54
5.3. Radioaktivitás a légkörben 56
6. MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA 61
6.1. Magyarország nagytájainak éghajlati jellemzése 63
6.1.1. Nagy alföld 64
6.1.2. Kisalföld 65
6.1.3. Nyugat-magyarországi peremvidék 66
6.1.4. Dunántúli-dombság 67
6.1.5. Dunántúli-középhegység 68
6.1.6. Északi-középhegység
7. GYÓGYHELYEKRŐL ÁLTALÁBAN 71
7.1. Bioklimatikai alapfogalmak 72
7.2. A bioklimatológiai klímatípusok 73
7.2.1. Tengerparti klíma 73
7.2.2. Tavi klíma 74
7.2.3. Magashegységi klíma 74
7.2.4. Középmagas hegyi klíma
7.2.5. Alföldi klíma 75
7.3. A gyógyhelyek szerepe a betegség kezelésében és a regenerációban 75
7.4. A gyógyfürdőkezelések hatásmechanizmusa 76
8. HAZAI GYÓGYHELYEINK ÉGHAJLATA 79
8.1. Budapest mint gyógyhely és gyógyfürdők fővárosa 79
8.1.1. Hőmérséklet 80
8.1.2. Napsugárzás 81
8.1.3. Csapadék 82
8.1.4. Szélviszonyok 83
8.2. A Dunántúl gyógyfürdői és gyógyhelyei 87
8.2.1. Balf 87
8.2.2. Bük 89
8.2.3. Sopron és Kőszeg vidéke 91
8.2.4. Sárvár 95
8.2.5. Balatonfüred 97
8.2.6. Hévíz 99
8.2.7. Zalakaros 101
8.2.8. Harkány 102
8.3. Az Északi-középhegység gyógyhelyei 105
8.3.1. Parádfürdő 105
8.3.2. Kékestető
8.3.3. Eger
8.4. Az Alföld gyógyfürdői 12
8.4.1. Mezőkövesd j 12
8.4.4. Hajdúszoboszló 118
8.4.5. Gyula 119
8.5. A hazai gyógybarlangok 121
8.5.1. Szemlőhegyi-barlang 123
8.5.2. Jósvafői Béke-barlang 124
8.5.3. Lillafüredi István-barlang 125
8.5.4. Tapolcai-tavasbarlang 126
9. A GYÓGYULÁS ÉS A PIHENÉS EGYÉB SZÍNHELYEI 127
9.1. Nagy állóvizeink éghajlata 127
9.1.1. Balaton 127
9.1.2. Velencei-tó 135
9.1.3. Fertő-tó 137
9.1.4. Tisza-tó 138
9.2. Nagy tavaink mint gyógyhelyek 140
9.3. Falusi turizmus 141