Magyarország I. katonai felvétele II. József korában (Rassy Tibor könyvtárából)

Előszó

Ez a munka annak az értékes tevékenységnek a gyümölcse, melyet az Országos Ösztöndíjtanács tanítványaim számára éveken keresztül lehetővé tett. Amikor elsőízben javasoltam a történetföldrajz körébe vágó kutatásokat, ezeknek jelentősége még nem domborodott ki eléggé. Tanítványaim - akik közül azóta többen nélkülözhetetlen munkatársaimmá lettek - szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a rokontudományok Bécsben időző képviselői közül egyre többnek a figyelme terelődött a József császári térképekben rejlő, szinte kifogyhatatlan forrásanyagra.
Mai szemmel nézve ez a hatalmas, XVIII. századbeli munka lehet fogyatékos alkotás, annakidején azonban a kor színvonalán állott. Más tudományok művelői előtt még nem áll világosan az, hogy mit jelent, mit tartalmaz ez az 1:28.800 méretű, több 1000 térképlapból álló hatalmas mü, amely különleges képzésű nagyszámú térképésznek több esztendős munkáját foglalja magába. A felületes szemlélő előtt rejtve marad az a tény, hogy ennek a térképfelvételnek a során történt először, hogy hatalmas szervezet tagjai községről-községre bejárták az országot és a földábrázolás módszere alapján rögzítették gazdag helyszíni tapasztalataikat. A munkát ugyan elsősorban katonai célok irányították, a térképezők azonban a katonailag fontos helyszíni adatok feljegyzésével egyúttal temérdek természettudományi, gazdasági és demográfiai adatot hordtak egybe. A felvétel katonai jellege tehát a munka tudományos értékéből semmit sem von le, sőt a munkának, mint forrásanyagnak az értékét csak növeli az, hogy a bennünket most leginkább érdeklő anyag egybegyűjtésénél az egyéni felfogás kirekesztődött.
Ahogy a geográfus szem előtt ebben a hatalmas térképműben a XVIII. század végének közállapotai hihetetlen részletességgel feltárulnak, bátran állíthatjuk, hogy 100 kötet krónikában sem lehetett volna ennyit, viszonylag ilyen szabatosan az utókor részére megóvni. Vissza