Magyarország kistájainak katasztere

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Becse András: Magyarország kistájainak katasztere ' összes példány

Kiadó:	MTA Földrajztudományi Kutatóintézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	876 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:	978-963-9545-29-8
Megjegyzés:	Színes térképrészletekkel. További szerzők a könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Éppen két évtizede, 1990-ben, megjelent egy sajátos műfajú könyv, ami külleme alapján a legkisebb feltűnést sem keltette a könyvpiacon: B5-ös formátum, két kötetben 1000 oldalt meghaladó terjedelem, zöld papírkötés, a térképek pedig inkább csak egyszerű vonalas grafikáknak voltak nevezhetők, szóval semmi különös... és mégis: a Magyarország kistájainak katasztere címet viselő könyv - mert erről van szó - rövid időn belül szakmái bestseller lett, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szakmában szokatlanul magas példányszámban (2000 db) megjelent mű hamar elfogyott, s már az elmúlt évtized végén sem lehetett hozzájutni, ugyanakkor az iránta való igény folyamatos volt.
Joggal merülhet fel a kérdés: vajon ml a siker titka? A válaszban több tényezőt szükséges említeni.
A könyv egy addig ismeretlen; műfajt teremtett a honi geográfiában, így egy ilyen jellegű összeállítás mindenképpen az újdonság erejével hatott. Amikor a kataszter készült - az 1980-as évek második felében még meglehetősen híján voltunk az egész országot átfogó, de kisebb területi egységeket tárgyaló munkáknak. A "kistáj" - ahogy a szakmai zsargon azóta is nevezi - egyértelműen bebizonyította az ilyen jellegű kiadványok létjogosultságát.
A "kataszter" egyúttal kifejezett egy korigényt is, nevezetesen azt, hogy az ország nemcsak megyékre és tervezési-gazdasági körzetekre bonthatóan mutatható be, hanem nagy szükség van az ezeknél kisebb területi egységekre fókuszáló megközelítésre is. Ami pedig különösen fontos: a "kistáj" összeállítására szövetkezett kutatócsoportot szakterületük legjobbjai alkották, akik egyben szívügyüknek is tekintették a kiadványt - mindenki igyekezett a legjobbat kihozni magából, s ennek eredményeként valóban nívós szakmai alapmű született.
Nem mellékes az sem, hogy a könyv meglehetősen széles olvasói és felhasználói réteg igényeit tudta kielégíteni: egyetemi és főiskolai hallgatók tömege használta diplomamunkája elkészítéséhez, de kistérségi tervek megalapozásához is jól fel lehetett használni, nem is beszélve arról a meglehetősen széles olvasói rétegről, amelyet egyszerűen a kíváncsiság és a tudásvágy motivált a könyv lapozgatásakor.
Ez a sokirányú igény és érdeklődés indította arra a könyvet megjelentető MTA Földrajztudományi Kutatóintézetet, hogy az újabb kutatások alapján, kibővítve, módszertanilag és tartalmilag korszerűsítve, új változatban jelentesse meg a művet. Az magától értetődő volt, hogy a kistájkataszter első kiadását sikerre vivő csapat legyen az új team magja. Jóllehet azóta eltelt két évtized, az eredeti gárda nagyobb része még ma is "hadra fogható", így ők végezték az annak idején általuk írt fejezetek aktualizálását.
A kistájkataszter 1990-es kiadása az akkori felfogást tükrözve erősen természeti földrajzi jellegű volt, a társadalomföldrajz lényegében hiányzott belőle. Az új kiadás ezen változtatott, az új leíró egységeket pedig szükségszerűen olyanok írták meg, akik az első változatban még nem kaptak szerepet, új kutatókat kellett bevonni olyan esetekben is, amikor az eredeti szerző felhagyott szakmája művelésével. Így a mostani kistájkataszter közel 70 kutató közös munkájának az eredménye.
A munkálatok újrakezdése természetesen felvetette a kutatás és a kiadás finanszírozásának kérdését is. Végül, szerencsés módon, mindkét célra megkaptuk az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) nagyvonalú támogatását, ugyancsak szerencsésnek nevezhető, hogy az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében az elmúlt években kiépült a nagyobb lélegzetű munkák megjelentetésének személyi és technikai háttere, így a terjedelmes kézirat technikai összeállítását maga a felelős kiadó Intézet végezhette. Végül, de nem utolsósorban, mindenképpen említést érdemel, hogy a sajátos műfajú könyvet szerettük volna nem szokványos formában megjelentetni, s ehhez vettük igénybe a Pro Die Kiadó szakmái segítségét.
A Magyarország kistájainak katasztere második, teljesen átdolgozott és kibővített kiadásán sokan, sokat dolgoztak. E sorok írásakor még csak reméljük, hogy nem feleslegesen. Ehhez "mindössze" az kell, hogy az olvasók és a felhasználók legalább olyan tetszéssel és elismeréssel fogadják művünkét, mint ahogy tették azt az előző kiadáskor. Vissza

Tartalom

Előszó 9
BEVEZETÉS 11
1. ALFÖLD 23
1.1 Duna menti síkság 25
1.1.11 Vác-Pesti-Duna-völgy 25
1.1.12 Pesti-hordalékkúpsíkság 29
1.1.21 Csepeli-sík 34
1.1.22 Solti-sík 39
1.1.23 Kalocsai-Sárköz 43
1.1.24 Tolnai-Sárköz 47
1.1.25 Mohácsi-sziget 51
1.1.26 Mohácsi teraszos sík 55
1.2 Duna-Tisza közi síkvidék 58
1.2.11 Gerje-Perje-sík 58
1.2.12 Pilis-Alpári-homokhát 62
1.2.13 Kiskunsági-homokhát 66
1.2.14 Bugaci-homokhát 70
1.2.15 Dorozsma-Majsai-homokhát 74
1.2.16 Kiskunsági löszös hát 77
1.3 Bácskai-síkvidéki 81
1.3.11 Illancs 81
1.3.12 Bácskai löszös síkság 84
1.4 Mezőföld 88
1.4.11 Érd-Ercsi-hátság 88
1.4.12 Váli-víz síkja 91
1.4.21 Közép-Mezőföld 94
1.4.22 Velencei-medence 99
1.4.23 Sárrét 102
1.4.24 Sárvíz-völgy 107
1.4.25 Dél-Mezőföld 111
1.4.31 Enyingi-hát 115
1.4.32 Káloz-Igari-löszhátak 117
1.4.33 Sió-völgy 120
1.5 Dráva menti síkság 124
1.5.11 Dráva-sík 124
1.5.12 Fekete-víz síkja 127
1.5.13 Nyárád-Harkányi-sík 131
1.6.11 Beregi-sík 135
1.6.12 Szatmári-sík 139
1.6.13 Bodrogköz 144
1.6.14 Rétköz 148
1.7 Közép-Tisza-vidék 251
1.7.11 Taktaköz 151
1.7.12 Borsodi-ártér 155
1.7.13 Hevesi-ártér 159
1.7.14 Szolnoki-ártér 163
1.7.15 Jászság 167
1.7.21 Tiszafüred-Kunhegyesi-sík 171
1.7.22 Szolnok-Túri-sík 175
1.7.23 Tiszazug 179
1.7.31 Hortobágy 182
1.8 Alsó-Tisza-vidék 187
1.8.11 Marosszög 187
1.8.12 Dél-Tisza-völgy 190
1.9 Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság 195
1.9.11 Hatvani-sík 195
1.9.12 Tápió-vidék 199
1.9.21 Gyöngyösi-sík 202
1.9.22 Hevesi-sík 206
1.9.31 Borsodi-Mezőség 210
1.9.32 Sajó-Hernád-sík 214
1.9.33 Harangod 219
1.10 Nyírség 222
1.10.11 Közép-Nyírség 222
1.10.12 Északkelet-Nyírség 227
1.10.13 Délkelet-Nyírség 231
1.10.14 Dél-Nyírség 234
1.10.21 Nyugati- vagy Löszös-Nyírség 238
1.11 Hajdúság 242
1.11.11 Hajdúhát 242
1.11.12 Dél-Hajdúság 246
1.12 Berettyó-Körös-vidék 249
1.12.11 Dévaványai-sík 249
1.12.12 Nagy-Sárrét 252
1.12.13 Berettyó-Kálló köze 256
1.12.14 Érmelléki löszös hát 259
1.12.21 Bihari-sík 262
1.12.22 Kis-Sárrét 266
1.12.23 Körös menti sík 269
1.13 Körös-Maros köze 274
1.13.11 Csanádi-hát 274
1.13.12 Békési-hát 277
1.13.21 Békési-sík 281
1.13.22 Csongrádi-sík 285
1.13.23 Körösszög 289
2. KISALFÖLD 293
2.1 Győri-medence 295
2.1.11 Szigetköz 295
2.1.12 Mosoni-sík 299
2.1.21 Fertő-medence 303
2.1.22 Hanság 306
2.1.31 Kapuvári-sík 310
2.1.32 Csornai-sík 314
2.2 Marcal-medence 318
2.2.11 Marcal-völgy 318
2.2.12 Kemenesalja 322
2.2.13 Pápa-Devecseri-sík 325
2.3 Komárom-Esztergomi-síkság 330
2.3.11 Győr-Tatai-teraszvidék 330
2.3.12 Igmánd-Kisbéri-medence 334
2.3.13 Almás-Táti-Duna-völgy 338
3. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PEREMVIDÉK 343
3.1 Alpokalja 345
3.1.11 Soproni-hegység 345
3.1.12 Fertőmelléki-dombság 347
3.1.13 Soproni-medence 350
3.1.21 Kőszegi-hegység 354
3.1.22 Vas-hegy és Kőszeghegyalja 357
3.1.23 Pinka-sík 361
3.1.31 Felső-Őrség 364
3.1.32 Vasi-Hegyhát 367
3.2 Sopron-Vasi-síkság 370
3.2.11 Ikva-sík 370
3.2.12 Répce-sík 373
3.2.13 Gyöngyös-sík 377
3.2.14 Rábai teraszos sík 382
3.2.15 Rába-völgy 386
3.3 Kemeneshát 390
3.3.11 Alsó-Kemeneshát 390
3.3.12 Felső-Kemeneshát 394
3.4 Zalai-dombság 398
3.4.11 Felső-Zala-völgy 398
3.4.12 Kerka-vidék (Hetés) 402
3.4.13 Közép-Zalai-dombság (Göcsej) 406
3.4.21 Egerszeg-Letenyei-dombság 410
3.4.22 Principális-völgy 414
3.4.23 Zalaapáti-hát 417
3.4.24 Alsó-Zala-völgy 421
3.4.25 Zalavári-hát 424
3.4.31 Mura-bal parti sík 427
4. DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG 431
4.1 Balaton-medence 433
4.1.11 Kis-Balaton-medence 433
4.1.12 Nagyberek 436
4.1.13 Somogyi parti sík 439
4.1.14 Balaton 443
4.1.15 Balatoni-riviéra 446
4.1.16 Tapolcai-medence 450
4.1.17 Keszthelyi-riviéra 454
4.2 Külső-Somogy 457
4.2.11 Nyugat-Külső-Somogy 457
4.2.12 Kelet-Külső-Somogy 462
4.2.13 Dél-Külső-Somogy 467
4.3 Belső-Somogy 471
4.3.11 Marcali-hát 471
4.3.12 Kelet-Belső-Somogy 475
4.3.13 Nyugat-Belső-Somogy 479
4.3.14 Közép-Dráva-völgy 484
4.4 Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék 488
4.4.11 Mecsek-hegység 488
4.4.12 Baranyai-Hegyhát 493
4.4.21 Völgység 496
4.4.22 Tolnai-Hegyhát 500
4.4.23 Szekszárdi-dombság 504
4.4.31 Pécsi-síkság 508
4.4.32 Geresdi-dombság 511
4.4.33 Villányi-hegység 514
4.4.34 Dél-Baranyai-dombság 517
4.4.41 Észak-Zselic 522
4.4.42 Dél-Zselic 526
5. DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG 531
5.1 Bakony-vidék 533
5.1.11 Tátika-csoport 533
5.1.12 Keszthelyi-fennsík 536
5.1.21 Badacsony-Gulács-csoport 539
5.1.22 Balaton-felvidék és kismedencéi 543
5.1.23 Vilonyai-hegyek 547
5.1.31 Veszprém-Nagyvázsonyi-medence 549
5.1.32 Kab-hegy-Agártető-csoport 553
5.1.33 Sümeg-Tapolcai-hát 556
5.1.34 Devecseri-Bakonyalja 560
5.1.41 Öreg-Bakony 563
5.1.42 Bakonyi-kismedencék 567
5.1.43 Keleti-Bakony 570
5.1.44 Veszprém-Devecseri-árok 574
5.1.51 Pápai-Bakonyalja 578
5.1.52 Pannonhalmi-dombság 582
5.1.53 Súri-Bakonyalja 585
5.2 Vértes-Velencei-hegyvidék 589
5.2.11 Bársonyos 589
5.2.12 Által-ér-völgy 592
5.2.13 Móri-árok 595
5.2.21 Vértes-fennsík 599
5.2.22 Vértes peremvidéke 602
5.2.23 Gánti-medence 605
5.2.31 Zámolyi-medence 607
5.2.32 Sörédi-hát 610
5.2.33 Lovasberényi-hát 613
5.2.34 Velencei-hegység 616
5.3 Dunazug-hegyvidék 629
5.3.11 Nyugati-Gerecse 619
5.3.12 Központi-Gerecse 623
5.3.13 Keleti-Gerecse 625
5.3.14 Gerecsei-kismedencék 629
5.3.21 Etyeki-dombság 631
5.3.22 Zsámbéki-medence 634
5.3.31 Budai-hegyek 637
5.3.32 Tétényi-fennsík 641
5.3.33 Budaörsi- és Budakeszi-medence 644
5.3.41 Pilisi-hegyek 647
5.3.42 Pilisi-medencék 651
6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI-KÖZÉPHEGYSÉG 655
6.1 Visegrádi-hegység 657
6.1.11 Visegrádi-Dunakanyar 657
6.1.12 Visegrádi-hegység 660
6.2 Börzsöny 664
6.2.11 Központi-Börzsöny 664
6.2.12 Börzsönyi-kismedencék 664
6.2.13 Börzsönyi-peremhegység 669
6.3 Cserhát-vidék 673
6.3.11 Kosdi-dombság 673
6.3.12 Nézsa-Csővári-dombság 677
6.3.21 Központi-Cserhát 680
6.3.22 Galga-völgy 683
6.3.23 Ecskendi-dombság 687
6.3.24 Cserhátalja 690
6.3.31 Terényi-dombság 693
6.3.32 Szécsényi-dombság 696
6.3.41 Karancs 699
6.3.42 Litke-Etesi-dombság 702
6.3.51 Gödöllői-dombság 705
6.3.52 Monor-Irsai-dombság 709
6.4 Mátra-vidék 713
6.4.11 Magas-Máta 713
6.4.12 Nyugati-Mátra 717
6.4.13 Déli-Mátra 720
6.4.21 Keleti-Mátraalja 723
6.4.22 Nyugati-Mátraalja 727
6.4.23 Mátralába 730
6.4.24 Parád-Recski-medence 733
6.5 Bükk-vidék 736
6.5.11 Bükk-fennsík 736
6.5.12 Északi-Bükk 739
6.5.13 Déli-Bükk 742
6.5.21 Tárkányi-medence 745
6.5.22 Egri-Bükkalja 748
6.5.23 Miskolci-Bükkalja 752
6.5.31 Tardonai-dombság 756
6.5.32 Upponyi-hegység 759
6.6 Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék 762
6.6.11 Aggtelkei-hegység 762
6.6.12 Alsó-hegy 766
6.6.21 Rudabányai-hegység 768
6.6.22 Szalonnai-hegység 770
6.6.23 Bódva-völgy 772
6.6.24 Tornai-dombság 776
6.7 Tokaj-Zempléni-hegyvidék 778
6.7.11 Központi-Zemplén 778
6.7.12 Abaúji-hegyalja 782
6.7.21 Tokaji-hegy 786
6.7.22 Szerencsi-dombság 788
6.7.23 Hegyalja 791
6.7.31 Hegyközi-dombság 795
6.7.32 Vitányi-rögök 798
6.8 Észak-Magyarországi-medencék 800
6.8.11 Alsó-Ipoly-völgy 800
6.8.12 Középső-Ipoly-völgy 803
6.8.13 Nógrádi-medence 807
6.8.21 Zagyva-völgy 810
6.8.22 Medves-vidék 815
6.8.23 Felső-Tarnai-dombság 818
6.8.24 Tarna-völgy 820
6.8.31 Ózd-Egercsehi-medence 824
6.8.32 Pétervásárai-dombság 827
6.8.41 Sajó-völgy 830
6.8.42 Putnoki-dombság 834
6.8.51 Szendrői-rögvidék 838
6.8.52 Rakacai-völgymedence 840
6.8.53 Keleti-Cserehát 843
6.8.54 Nyugati-Cserehát 846
6.8.61 Hernád-völgy 849
6.8.62 Szerencsköz 853
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 857
TELEPÜLÉSEK JEGYZÉKE 859

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem