Magyarország közgazdasága 1939

Közgazdasági évkönyv 1939 évről

Szerkesztő

Budapest

'Katona Béla: Magyarország közgazdasága 1939 ' összes példány

Kiadó:	Gergely R. Könyvkereskedés
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	574 oldal
Sorozatcím:	Közgazdasági évkönyv
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
Általános rész
Horthy Miklós kormányzó	5
Az ország két súlyos problémája
Imrédy miniszterelnök válaszúton
Alkotmányjogi aggodalmak
Bethlen István gróf állásfoglalása
A kormány lemondása	11
Teleki Pál gróf miniszterelnök
Az új képviselőválasztások részletei és eredménye	14
A cseh-morva protektorátus
A szlovák önállóság körülményei
Eszterházy János gróf	19
Cseh határsértés
Diplomáciai lépések
Honvédeink bevonulása Kárpátaljára
Magyar közigazgatás
Perényi Zsigmond kormányzói biztos	24
Mozgalmak hazai németségünk körében
A törzsökös magyarok táborának megszervezése
Gróf Csáky István nyilatkozata
A két tengely
Magyar-olasz összhang
A Balkánállamok összetartása és békéje	27
A háború kitörése
Árszabályozás és pengővédelem
Gazdasági életünk szilárd helyzete	30
Hadigazdálkodás mindenütt
Az európai államok együttműködése
XII. Pius pápa első enciklikájának néhány mondata	33
Nemzetközi politikai események
A bonyolult nemzetközi helyzet vázlata
Az események ismertetésének módszere	35
Csatlakozászunk az antikomintern-paktumhoz
Teleki és Csáky római utazása
A salzburgi találkozó
A magyar-román viszony
A cseh-szlovák nemzeti bizottság	36
A spanyol polgárháború
Az angol és francia érdekek
A Franco-kormány elismerése
Az olasz csapatok hazaszállítása
A japán-kínai háború
A fegyverszállító kikötők elfoglalása
A tiencsini blokád
Angol-francia haditanács Singapore-ban
A tokioi angol-japán egyezmény
A japán-amerikai kereskedelmi szerződés felmondása
Amerika új flotta-támaszpontjai	39
Az Amerikai Egyesült-Államok semlegességi törvénye
Kompromisszum
Az E. Á. külpolitikája	45
Olaszország magatartása
A trónbeszéd
Albánia megszállása
Nemzetközi nyugtalanság
Olasz-német szövetségi szerződés
Teleki és Csáky római utazása
Ciano, Ribbentrop, Csáky Salzburgban
Az olasz uralkodópár a pápánál	47
Németország nemzetközi és gazdasági politikája
A külföldön élő németek hazatelepítése
Merénylet Hitler ellen Münchenben
Bevonulás Csehországba
A német-szlovák szerződés	51
A német-olasz politikai és katonai szövetség	55
A német-román viszony
Gazdasági egyezmény	56
A német-orosz megnemtámadási szerződés
Ennek előzményei
A megállapodások szószerinti szövege	56
A német-lengyel viszony
Hitler felmondja a megnemtámadási szerződést
Angol-francia garancia
A danzigi kérdés kiélesedése
Megindulnak a hadműveletek
Megindulnak az oroszok is
Lengyelország megszállása és felosztása	60
Anglia gazdasági és stratégiai helyzete
Hadi felkészülésének nagyarányú erőfeszítése
A bekerítési terv
A Hudson-Wohltat-béketerv
Hadüzenet Németországnak
Az angol uralkodópár amerikai útja	63
A francia helyzet
A francia-német és a francia-olasz viszony
Belpolitikai tisztogatás
A francia-török egyezmény
A francia-német határ lezárása	66
A francia-angol együttműködés
Az orosz tárgyalások
Teljes gazdasági, pénzügyi és katonai szolidaritás	68
Szovjetoroszország az európai politikában
A lengyel megszállás
Az orosz-német viszony
Az orosz szerződések Észtországgal, Lettországgal és Litvániával	70
Az orosz-finn ellentét
A háború megindítása
A Népszövetség beavatkozása	72
Az angol-francia-német háború kitörése
A blokád
A hadi dugárúkra vonatkozó rendeletek
A semleges államok nyugtalansága	74
XII. Pius pápa béke-akciói és béketervezése
Roosvelt elnök erőfeszítései
Vilma holland királynő és III. Lipót belga király közvetítő ajánlata
Hitler békeajánlata és ennek elutasítása	77
Állami pénzügyek
Rendkívüli idők, rendkívüli feladatok és kötelességek
A hadi felkészültség az államok költségvetéseiben
Az átmenet-gazdaság gondjai	80
Állampénzügyi helyzetünk
Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszéde	83
Az 1939/40. évi költségvetés
Fősommázat
A kiadási és bevételi főcsoportok összehasonlítása
A másfélszeres költségvetés hátránya	86
Az 1937/38. évi zárszámadás
Államadóságaink állása	93
Az egymilliárdos nemzeti beruházási alap
Kölcsönműveletek
Az országos döntőbizottságok
A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap
Az új adókivetési rendelet
Az adók jobb kimunkálása	96
Az adóstatisztika
A társasvállalatok tőke-megoszlása
A fejenkénti adóteher	98
A legfontosabb pénzügyi rendeletek 1939-ben	100
Devizagazdálkodásunk és a Magyar Nemzeti Bank - Nemzetközi devizahelyzet
Az egészséges jegybankpolitika	107
Magyar pénz- és tőkepiac szabályozására alakult intézet rt. megalakítása
Az arany- és devizakészlet felértékelése
Az új főtanács	108
A Magyar Nemzeti Bank mérleg- és eredményszámlája
A mérlegtételek változásainak magyarázata
A bankjegyforgalom alakulása
A háború kihatása a Nemzeti Bank valutajegyzéseire	109
Az osztaléktranszfer engedélyezése
Az osztaléktranszferálást kérő vállalatok jegyzéke
Külföldi tartozásaink szolgálata	114
A Nemzetközi Bank kamatláb politikája	116
A Felvidék és Kárpátalja pénzügyi egyesítése az anyaországgal	116
A Nemzeti Bank által megállapított felárak 1939 végén	117
Devizagazdálkodásunk 1939-ben	117
A Nemzeti Bank státuszának alakulása	119
Dr. Baranyai Lipót titkos tanácsosi kinevezése	119
Az állami igénybevétel számszerű adatai
A váltópénz-forgalomra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezés
Új 10 pengős bankjegyek	120
Nemzetközi kamatláb-változások
Angol és francia devizakorlátozások
A háborús bankjegyforgalom az egyes államokban
Az aranykészletre vonatkozó adatok
A danzingi forint és lengyel zloty sorsa
Fontosabb valuták árfolyamváltozásai	121
Nemzetközi váltóárfolyamok Zürichben és Budapesten	124
Háborús kiadások és a valuták
Az angol-francia pénzügyi esemény
Keynes kényszertakarékossági terve	124
A nemzetközi tőkeáramlások zsákutcában
Az Egyesült-Államokban felgyülemlett arany problémája
Anglia és Amerika külföldi tőkebefektetései 1921-1939	125
Tervek a nemzetközi tőkemozgalom újból való megindítására
A kopenhágai nemzetközi kamarai értekezlet
Dr. Kresz Károly javaslata	127
A mendelssohn-bankház bukása
A holland bankfúziók	129
Az ezüst politika megváltozása	130
A Német Birodalmi Bank reformja
Új hitelelméletek
Dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az arany szerepéről
Mennyiben újak az új elméletek
A közgazdaságtan valódi alapja	131
A Nemzeti Bank 1939. évi fontosabb körlevelei	135
Pénzpiac és hitelélet
Nemzetközi helyzet és a pénzintézetek
A beruházási kölcsön finanszírozása
Nyersanyaggazdálkodás és a pénzintézetek	143
Bankellenőrzés és bankpolitika
A betéti kamatláb
Bankköltségek	145
Pénzintézeti Központ taglétszámának változásai	148
Koncentrációs folyamat a hiteléletben
Magánbankok sorvadása
Pénzintézetek túlzott adatszolgáltatási kötelezettsége	151
Fabinyi Tihamér, Lamotte Károly és Jakabb Oszkár a hitelélet problémáiról és a bankok közérdekű szerepéről	152
A 100 éves Pesti Hazai Első Takarékpénztár	153
A visszatért területek pénzügyi egyesítése az anyaországgal	153
A Pénzintézeti Központ revíziós hatáskörének kiterjesztése	153
Nagy bankok alaptőke-tranzakciói
Betétfejlődés és a bankjegyforgalom	155
Pénzintézeti Központ tagintézeteinek egyesített mérlegadatai és azok részletes ismertetése
Átlagos saját tőke- és betétállomány
A pénzintézetek jövedelmezősége és likviditása
Kamatnívó	157
A gazdatartozások újabb rendezése
Mezőgazdasági hitelügy	167
Dr. Vajda Ákos: A hitelszervezet az agrárérdek szolgálatában c. előadása	171
Dr. Éber Antal tanulmánya a földbirtokreform finanszírozásáról	172
Valutaadósságok pengősítése
Akció-hitelek	173
Dr. Nyulászi János tanulmánya a pénzintézetek adóterhéről	175
A nagy pénzintézetek fontosabb mérlegadatainak fejlődése és részletes ismertetése	176
Húszéves TÉBE	178
Az év halottai	179
Az Országos Központi Hitelszövetkezet	180
A Postatakarékpénztár	181
Áru- és értéktőzsde
Az árutőzsde és a búzaértékesítés	183
Lépcsőzetes búzaárak
A Futura nagy búzavásárlásai
A kivitel
A határidőüzlet
A búza új terület-körzeti beosztása	188
A szemestermények legmagasabb árainak megállapítása	191
A helyzet a világpiacokon
Nemzetközi búzatanácsadó értekezlet
A világ búzatermelése és vetésterületei
Világ-búzaegyezmény terve	195
A szemestermények áralakulásának 1934-1939-ben
A takarmány-, a mag- és a lisztpiac áralakulása
A liszt-kiörlés
Konjuktúrahelyzet és az értéktőzsde
A nemzetközi politikai helyzet kihatása az árfolyamokra	198
A vállalatok megváltozott osztalékpolitikája
A spekuláció és kontremin alkonya a tőzsdén
A megbélyegzett tőzsde	202
Teljes tőzsdei árfolyamlap az 1934-1939. évekről
Fontosabb részvények árfolyamemelkedés és jövedelmezősége
A fix papírok különleges hosszmozgalma
Részvény vagy kötvény	205
A legutóbb 15 év árfolyamkilengései
Vezető részvények osztalékai
Bankpapírok magánforgalmi árfolyamai	212
Magyar tőzsdeindex
A tőzsdei forgalom adatai
Árfolyamértékek hullámzásai
Új üzleti határozmányok	215
A külföld tőkeérdekeltsége a magyar részvényvagyonban
A osztaléktranszfer	217
A 75 éves tőzsde	218
Új tőzsdetanács és elnökség	220
Nemzetközi tőzsdei helyzet	220
A tőzsde és a vállalatok tőkeszükséglete
Részvénytársaságok életében bekövetkezett fontosabb változások	221
Biztosítás
A biztosítás nagy jelentősége	223
Életbiztosítás: Direkt és indirekt díjbevételek
Haláleseti és vegyes biztosítás
Stagnáló üzlet
A népbiztosítás is lassan fejlődik
A minimális díjak
A kis biztosítás költségei	224
Tűzbiztosítás: A díjbevételek emelkedése
Tűzkárok	224
Jégbiztosítás: Díjbevételek
Veszteséges volt a jégüzlet
Nem fejlődik a biztosítási hajlandóság	228
Betörésbiztosítás: Emelkedő díjbevételek
Kedvezőbb kárarány	229
Baleset-, szavatosság- és autóbiztosítás: Díjbevételek
Emelkedés mind a három ágazatban	229
Az autóbiztosítás nehézségei és rossz káraránya
Szállítmánybiztosítás: A díjbevétel
Háborús kockázat	230
Megindult az üzlet
Üvegbiztosító: Javuló díjbevételek	231
A kárarány nem kedvező	231
A Felügyelő Hatóság reformja	232
A letelepedési tilalom fenntartása	233
Kötvényátruházások	233
Általános problémák: Idegen valutára szóló biztosítások díja
Az iparigazolvány-ügy
A zsidótörvény és az ügynök-kérdés
Átképző tanfolyamok	234
Gebhardt Domonkos, a Biosz elnökének akciói
A Biffa megalapítása	236
A Magyar Biztosítástudományi Társulat szakosztályi előadásai	237
Külkereskedelem
Törekvések a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésére
Gratz Gusztáv előadása	239
Németország és Anglia külkereskedelmi bírkózása
A német-román szerződés
Délkeleteurópa kereskedelempolitikai helyzete
Anglia exporthitelei
A márkaárfolyam külkereskedelmi eszközként használása
Anglia drágább áron történő vásárlásai
Az amerikai kereskedelempolitika új elvei	240
A német-orosz kereskedelmi szerződés
A német igények és az orosz teljesítőképesség
Német törekvések a kiviteli rugalmasság elősegítésére
Németország és a semleges országok külkereskedelmi kapcsolata
A német külkereskedelem és az egyes európai területek	244
Az angol és semleges hajótér
Hajótér veszteségek
A semleges országok áruforgalma	247
Magyarország német vásárlásai
Törekvések a német ipari szállítások fokozására
Knob Sándor nyilatkozata a német kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről	248
Külkereskedelmünk szállítási akadályai
A német kikötőkben rekedt áruk ügye
A Horthy-vonatok
Új vasúti és hajózási szállítási útvonalak
Hajótér biztosítása
Olasz hajózási megállapdás	249
Az angol bojkotteljárás
Nyersanyagkötések bejelentése
Származási bizonyítvány angol kivitelnél
1939. eseményeinek behatása külkereskedelmi strukturánkra
Az új európai térkép
Kárpátalja visszacsatolásának következményei
A háború kitörésének hatása külkereskedelmi versenyhelyzetünkre	251
A nyersanyag szállítások biztosítása
Ipari kivitelünk fokozása
A szabadkikötőnk szerepe és a Dunatengerjáró hajók jelentősége
Hadianyagok kiszállítási tilalma	254
A Kereskedelmi Kamara levelezői hálózatának kibővítése
Származási bizonyítvány-szolgálat
A GyOSz adminisztratív egykéz terve
A Külkereskedelmi Hivatal munkája
Export hitel-biztosítás
A bankok szerepe a külkereskedelemben
A Budapesti Nemzetközi vásár adatai	256
A külkereskedelem árindexei
A vámjogi törvény végrehajtási utasítása
Külkereskedelmünk alakulása a háború előtt és után
Az egykéz munkája
Háziipari egykéz
Kisipari kivitel
Autóvámok mérséklése
Behozatalunk tételei a háborúig az egész évben
Vámrendelkezések	260
Az egyes országokkal lebonyolított áruforgalom háború előtti és háború utáni adatai
Németországgal való külforgalmunk kialakulása
Külforgalmunk az utolsó öt év alatt az európai és tengerentúli országokkal
Érvényben levő külkereskedelmi szerződéseink és egyezményeink	266
Belkereskedelem
A kereskedelem képesítéshez kötése
A vonatkozó törvénytervezet
Egyes szakmák állásfoglalása	283
Az iparigazolványok és engedélyek
A Felvidék és Kárpátalja
A zsidótörvényben előírt jelentkezés
Új jogosítványok
A szövetkezeti forma térhódítása	285
A Hangya üzletei	287
Az üzleti záróóra
A hétvégi pihenő	288
A részletüzlet újabb szabályozása
A megrendelés gyűjtés kérdése	289
Az árukészletek nyilvántartása és egyes áruk zárolása
Változások
Nyersanyaghivatalok helyett bizottságok	290
Az árkérdés változatai
A helyi közigazgatás árellenőrző szerepe
Kacsoh Bálint dr. kinevezése
Melyek a közszükségleti cikkek?
A kiskereskedői áralakulás
Árraziák
A felár-probléma
A haszonkulcs a kereskedelemben és az adókivetéseknél
Az árindex az egyes gazdasági ágazatokban
A szabott árak rendszere	293
Egységárak	299
A kereskedelem hitel-ellátása
A hitelkérdés Felvidéken és Kárpátalján
A váltóóvások száma és értéke
A fizetésképtelenség száma és összege
A csődök alakulása
Az Országos Hitelvédő Egylet
György Ernő dr.
Alaptalan vád a nagykereskedők ellen	300
Az o csó népruházati akció
Az idényvédi árusítások	303
A kereskedelmi és iparkamarák új kerületi körzetei
Kereskedelmi érdekképviseletek tevékenysége
A kereskedelmi és iparkamarák	304
Élelmiszerkereskedelem: Tej- és tejtermékek
Az új termelési ár
Az áralakulás
A vajfogyasztás
Burgonya
Gyümölcs
Kiviteli adatok
Az értékesítés problémája
Gyümölcsexporthitel
Gyarmatáruk
Készletbejelentés és zárolás
A kávé és tea illetékének emelése	306
Baromfi-, tojás- és vadkereskedelem: A nagyobb piacokon kialakult baromfi árak
Tojásárak
Vadak minimális ára
A tollpiac és az árak
Új tollkiviteli szindikátus	310
Borkereskedelem: Az áralakulás a szüret előtt és után
A szüret eredménye	312
Gyógynövénykereskedelem: Rendelet a szakvizsgáról
Árak az év közepén és végén
A kivitel felszabadítása	314
Állatkereskedelem: A szarvasmarha átlagára és az évvégi árak
A hízlalás bejelentése
A sertéspiaci kontingens és a felhajtás
Az áralakulás
A jug- és lóértékelés	315
Gyapjúkereskedelem: Minimális ár
A kötött forgalomra vonatkozó rendelet
Az árak	318
Fakereskedelem: A tüzifa- és műfapiac
Az árak	319
Bőrkereskedelem: Áruhiány
A zárolás, a felszabadítás és az ár
A nyersbőr-vidékek meghatározása
A legmagasabb nyersbőrárak
A készbőr-üzlet
Szőrme-üzlet
Cipő	321
Papír- és könyvkereskedelem: A papírárak rendezése
Az újságmakulatura ára
A könyvüzlet	325
Építőanyagkereskedelem: Kisebb lakástermelés
Légoltalmi óvóhelyek
Adómentesség
Árak
Építőanyag-tőzsde	326
Vaskereskedelem: Árak
Zárolások
Képesítés	327
Textilkereskedelem: A gyapjúfonal termelés, a szövetgyártás, a pamutárak és műselyemáruk fogyasztási adatai
Az árak alakulása
Zárolás és felszabadítás	328
Ipar
Az ipari termelés a háborús gazdálkodás szolgálatában
Százalékos változás egyes iparágainkban
A nyersanyagárak alakulása a világpiacokon
Hadviselő és semleges államok ipari részvényindexeinek tanulsága	332
Gyáripari termelésünk eredményeinek alakulása
Iparunk tagozódás	333
Általános kérdések: a tisztviselők arányszáma, a légoltalom	340
Az állami és fővárosi beruházások
Állami kedvezmények	342
Gyáriparunk szociális tevékenysége
Szakmai családpénztárak
Szabadidő-mozgalom
Tűzharcos törvény
A munkaidő
Magasházy Béla előadása az ipari szociálpolitikáról	344
A kormány háborús intézkedései
Az anyagkészletek zár alá vétele
A kiadott rendeletek ismertetése	348
Az ipari nyersanyaggazdálkodás megszervezése
Az anyaghivatalok átszervezése bizottságokká
Tory Gergely a központi bizottság élén
A szakmai bizottságok	350
Az árkérdés
Kacsóh Bálint dr. az új kormánybiztos
Az árkománybiztosság 1939. évi rendeleteinek felsorolása	354
Néhány tájékoztató adat Kárpátalja iparáról	358
A Széchenyi Tudományos Társaság
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége	358
Kis- és kézműipar
A mesterek, segédek és tanoncok létszáma
A tanonc-szerződések új rendje
Hitel- és adókérdések
Közszállítások
A Budapesti kereskedelmi és iparkamara
Az Ipar-testületek országos központja
Kisipari munkabérek
Az Őszi lakberendezési vásár
Magyar háziipari központ	359
Bánya- és kohóipar: Az alkalmazottak és munkások száma
Fémtermelés
Vasérc, vassalak, nyersvas és nyersacéltermelésünk adatai
Behozatal
Bauxitbányászat és aluminium gyártásunk
Bányászati és kohászati termelésünk adatai	365
Kifizetett bérek és illetmények
Szénbányászat: Termelési és forgalmi adatok
A szén osztályozása
A fogyasztás főcsoportjai
A koksztermelés és forgalom	369
Villamos energia-gazdálkodás: A helyzet
A főváros mátravidéki centraléterve
Az áramszolgálatás fejlődése és megoszlása	372
Vas-, fém- és gépipar: Részletes kiviteli adatok iparcsoportok szerint
Az Egyesült Izzó exportja és a Ganzgyár új hajóépítései
Új iparcikkek
A vas-, fém- és gépipar termelési és egyéb adatai	373
Vegyészeti ipar: Behozatal és kivitel
Ipari növényolajgyártás
Ásványolaj behozatala és fogyasztása
A vegyészeti ipar összefoglaló adatai	378
Gumiipar: Termelési, fogyasztási és kiviteli adatok	381
Építőipar: Az építőanyag-gyárak összefoglaló adatai
Az ár-probléma
Téglafogyasztás
Cserép és cement	382
Anyag- és porcellánipar: A termelés és értékesítés	385
Üvegipar: Összefoglaló adatok
Fogyasztás és kivitel	385
Útépítés: Fontosabb útépítések és tervek	386
Faipar: Behozatal és kivitel
Bútor- és kádáripar
Termelési adatok szakmánként
Kárpátalja
Tüzifa
Parkettagyártás és fogyasztás
Az árak	387
Textilipar: Munkásmozgalmak
A textilipari ágazatok termelési és egyéb adatai
A foglalkoztatottság
Behozatal és kivitel
A gyapjú
Pamutiparunk fejlődése és a rentabilitás romlása
Az állami selyemfonodák	390
Ruházati ipar: Összefoglaló adatok
Kivitel	394
Bőripar: A termelés és értékesítés
A rentabilitás zsugorodása
Nyersbőr-árak és behozatal
Készbőr-kivitel
Cipőgyártás és kivitel	395
Papíripar: Összefoglaló adatok
Behozatal
Értékesítés
Nyersanyag
Árkérdés
Kivitel	398
Cukoripar: A nemzetközi helyzet
Cukorfogyasztásunk
A cukoripar jelentősége
Termelési adatok	400
Cukorka és csokoládéipar: Összefoglaló adatok
Kakaóbab-behozatal
Zárolás
A kakaó fél- és készgyártmányok zsírtartalma	402
Malomipar: A malmok száma és teljesítő képessége
A vámszázalék
Zártszám
Kiőrlés
Lisztkivitel	404
Szeszipar. Rum- és likőrgyártás: Szesztermelés és árak
A felvidéki gyárak sérelme
Emelkedő fogyasztás a rum- és likőriparban	407
Sör- és malátaipar: Üzemi és termelési adatok
Sörfogyasztás fokozódó népszerűsége
Malátakivitelünk alakulása	408
Konzervipar: Szerepe a mult évi gyümölcsértékesítésben
A paradicsomfeldolgozás jelentősége
Doboz-gondok
Kivitel	410
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termelés rentabilitása
Nemzetközi adatok
Magyarország helyzete az európai mezőgazdaságban
Az OMGE üzemadatai
A nyers- és a tisztahozam
Mezőgazdasági vásárlóerő	413
A nagybirtok és kisbirtok pénzbevétele
Földárak vidékek szerint és országos átlagban
Haszonbérek alakulása
Konkoly-Thege Gyula a haszonbérbeadott területekről	422
Újabb földreform-törekvések Magyarországon
Az első kishaszonbérleti törvényjavaslat
Czettler Jenő, a gazdasági szociális hatásokról
Adatok az új földbirtokpolitikai javaslat részleteiről
A zsidó-birtokok terjedelme
Móricz Miklós dr. adatai
A törvényjavaslat területi hatása
A földszükséglet mértéke
Az első képviselőházi vita	426
Földreform és terméseredmény
A termelésre gyakorolt hatás
A termelési átlag kisbirtokon és nagybirtokon
Schandl Károly dr. a kishaszonbérlő szövetkezetekről és a kisbirtok eldarabolásáról	432
A TÉBE balmazújvárosi földhaszonbérleti rendszere
A második földhaszonbérleti törvényjavaslat
Az OMGE észrevételei
A második képviselőházi vita
A törvényjavaslat hatásai
Serédi hercegprímás az egyház álláspontjáról
A magyar földbirtokterület	436
A szakképzés fejlesztése
Vass Elek dr. tevékenysége
A telepítési munka eredményei
A költségvetés települési előirányzata
A visszacsatolt terület földbirtokpolitikai kérdései és a birtokviszonyok
A kisbirtokok önellátása az egyes terményekből	439
A gazdálkodás megjavítása
Öntözési munkálatok előrehaladása és kihatásai
Vízrajzi feladatok
A kultúrmérnöki szolgálat jubileuma
A jégverések adatai
A talajművelési munka
A szuperfoszfát műtrágya felhasználás rohamos növekedése
A gépesítési törekvések
Fölösleges traktor-behozatal	444
A mezőgazdaság hitelkérdései
Gazdatartozások újabb rendezése
A pénzintézetek álláspontja
Adósvédelem a Felvidéken
A zöldhitelrendelet
Kilenc havi gazdaváltók
A föld tőkeértéke
Az állatállomány tőkeértéke	447
Magyarország területe művelési ágak szerint
A szántóföldi területek megoszlása
Kárpátalja szántóföldi területe	450
Termelési adatok nagy- és kisbirtokon
A termelési területek kihasználása
Búzaátlagok az utolsó 10 évben
A nemzetközi búzahelyzet
Termésátállítás, aratási szabadság mezőgazdasági munkásoknak
Hadgazdasági intézkedések a mezőgazdaságban
A rozs-, árpa- é zabtermelés bevetett területe, átlaga és hozama
A kalászosok hektoliterenkénti súlya vidékek szerint
A tengeri-, burgonya- és cukorrépatermelés eredménye
Cukorrépaterület fejlesztése
A mezőgazdasági kistermények hozamai vidékek szerint
Ipari növények termelési helyzete	453
Gyümölcstermesztés
Bárányos Károly dr. érdemei az értékesítés terén
Fejlesztési törekvések
Aszaló berendezések
Új gyümölcs csomagolók
Rendelet a gyümölcsgazdálkodásról
Kárpátalja gyümölcstermesztése
A szőlőtermelés adatai	465
Állattenyésztésünk statisztikája
Az egyes országrészek állatállománya
A visszatért Felvidék és Kárpátalja állatállománya
A kárpátaljai kirendeltség munkája
A Tenyészállatvásár
A tej- és tejtermékek termelésének csökkenése
Baromfitenyésztésünk adatai	468
Erdőgazdaságunk helyzete Kárpátalja visszacsatolása után
Az erdőtelepítési munka adatai	473
Az új statisztikai munkatérv
A mezőgazdasági statisztika kiépítése
Nemzetközi mezőgazdasági ipari kongresszus
A mezőgazdasági érdekképviseletek
Darányi Kálmán halála	474
Szociális ügyek
A háborús gazdálkodás és munkaerő-hiány
Nálunk tovább folyt a szociális intézkedések kiépítése	475
Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter alapvető szociálpolitikai irányjelzése
Az ipar és mezőgazdaság szociális terhei	476
Népmozgalmi adatok
Szomszédaink és a dunai népek természetes szaporodásának csökkenése
Az egyke-kérdés
Népmozgalmunk a területnagyobbodás után
Nép-összeírás
Egészségügyi viszonyok	483
Ki- és visszavándorlás
A munkásvándorlás	484
Megélhetési költségek
A budapesti ember átlagfogyasztásának fejadagjai
Hústalan napok
Egységes kenyér
Zálogfelvételek és kiváltások	487
A Kormányzó Úr hitvesének téli segélyakciója
A Magyar a magyarért mozgalom eredménye
A főváros jótékonysági tevékenysége
A második zsidótörvény: a tervezet lényeges intézkedései, a képviselőház tárgyalása, a felsőház módosításai és tárgyalása, Serédi herceg-prímás beszéde
Egyeztető tárgyalások eredménye	489
A zsidótörvény végrehajtási utasítása
Az elbocsátott alkalmazottak igényeinek korlátozása
A tömeges elbocsátások bejelentése
Az elbocsátások megkezdése
Átképző tanfolyamok	495
A Nemzeti Önállósítási Alap működése	499
Köztisztviselői problémák
A fizetésrendszer
A régi és új fizetések közti különbség
A változás mértéke a régebbi legalacsonyabb és legmagasabb illetmények között fizetési fokozatok szerint
A segédhivatali tisztviselők és a tanítók kérelmei
A városi tisztviselők és alkalmazottak helyzete
Egyéb intézkedések: a színművészeti és a sajtókamara, a kisiparosok és kiskereskedők szociális helyzetének felderítése, a tűzharcos törvény	504
A magántisztviselők helyzete
Létszám, fizetés, megoszlás
A legkisebb fizetések és bérek megállapítása
Elvi döntések az alkalmazotti minőségről	505
Az ipari munkásság helyzete
Létszámuk
A kifizetett munkabérek átlag-összegei 1927-1939-ben	507
A legkisebb munkabéreket 13 iparágban megállapító határozatok 1939 december 31-ig	509
A munkaidőt 15 ipari csoportban szabályozó rendeletek 1939 december 31-ig	511
Sztrájkmozgalmak
Új bérmegállapítás: a legkisebb gyári átlagos kereset
Egyes fontosabb ipari munkáskategóriák órabérei	512
A gyermeknevelési pótlék
Hét gyáripari családpénztár működése
A fizetéses szabadság
Megvalósítás
A munkanélküliség
A munkanélküliek száma utóbbi öt év alatt negyedévenként: a munkaközvetítőknél és a szakszervezeteknél
A munkanélküliek száma néhány fontos iparágban az utolsó tíz év alatt	515
A rendkívüli fegyvergyakorlatokkal összefüggő szociális intézkedések
Az ipari szakmunkások nyilvántartása	517
Az önkéntes munkaszolgálat eredményei
A közérdekű munkaszolgálat szabályozása	518
Az Országos Társadalombiztosító Intézet
Taglétszám havonként az utolsó öt évben
Bevételei, kiadásai, szolgáltatásai
Vagyona és annak elhelyezése
A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete
Bevételei, kiadásai és szolgáltatásai
Vagyona és annak elhelyezése
Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak helyzete	519
Falvaink elmaradottsága
A mezőgazdasági népesség kereseti viszonyai
A munkabér-rendezés
A sommás munkások kívánságai
Olcsó ruházati akció
A mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosítása
Özvegyi járadék
A munkásházak
Közlekedés
A vasút elsőbbrendűsége a személyek és áruk tömegszállításánál	532
A MÁV vonalhálózatában történt változások	533
A MÁV személy- és áruforgalma 1938/39. évben
A forgalom és teljesítmények alakulása az utolsó három évben
Mindezek részletes adatai
Pénzügyi eredmények
A személyzet létszáma	540
A MÁV beruházási tevékenysége
Változások a vasúti áru- és személy-díjszabásban
Új kedvezmények
A MÁV utas- és áruforgalma az utolsó tíz évben	545
A MÁV 1939/40. évi költségvetésébe foglalt előirányzatok részletes ismertetése
A dunai hajózás helyzete és német csatornatervek	547
A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. 1939. évi személy- és áruforgalma
Üzemközösségi megállapodás
A megtett utak, a hajóállomány és egyéb adatok	549
A hajózási és kikötők az 1939/40. évi állami költségvetésben	551
A csepeli kikötő forgalma és fejlesztésének tervei
Új beruházások	551
Hajózható csatornák építése	553
A hazai gépkocsiállomány növekedése
Kocsik és alvázak vámmentes behozatala
A teherautó-fuvarozás újjászervezése
A vasúti hűségnyilatozatok
A MATEOSz	553
Állami és egyéb közutak építési tervei
Az 1930/40. évi előirányzat adatai
Államépítészeti hivatalok
Útfenntartási költségek
Közutaink burkolat szerinti megoszlása	555
Az országhatárok kilométer-távolságai Budapesttől	558
A szekérfuvarozási ipar rendezése
A MAHÁZ-forgalom	558
A szállítmányozási szakma helyzete	559
Új tengerhajózási társaság
Légiforgalmunk adatai
Pilótaképzés
Új vitorlázó telep	560
A m. kir. posta forgalma, működése és üzletágainak (távíró, távbeszélő, rádió) fejlődése	561

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem