| Előszó | 5 |
| Általános bevezetés. Alaptanok | 9 |
| Az állam fogalma | |
| Meghatározás | |
| Államelméletek | |
| Az államszemélyiségi elmélet | |
| Kelsen, Duguit, Berthélemy elméletei | |
| Az organikus-biológiai elmélet | |
| Az erkölcsi organizmus elmélete | |
| Az állam (nemzet) és az egyén | |
| Az állam alkotó alapelemei s ezek között különösen a főhatalom (szuverénitás) | |
| Az állam alapelemei | |
| A főhatalom mibenléte | |
| Az alkotmányforma vagy a belső, alkotmányi kormányrendszer: parlamentáris, egyszerűen alkotmányos, prezidenciális, kabineti kormányrendszerek | |
| Az államforma. Alapsémái: monarchia, köztársaság, ezeknek válfajaival | |
| Az állami főhatalom természete. Az állami főhatalom ágai. Azoknak elválasztása és összefüggése | |
| Újabb kormányzási irányzatok: a parancsuralmi vagy tekintélyuralmi rendszerek | |
| A bírói hatalom külön államhatalom-e? | |
| A végrehajtó hatalom. Kormányzás. Közigazgatás | |
| A szuverénitás gyakorlásában résztvevő államszervek | |
| Az államszervek tanának alapelemei | 23 |
| Az államszervek szükségességének logikai levezetése | |
| Az egységes államhatalom szervi tagozódása | |
| A szervek osztályozása. Egyedi, társas, testületi szervek. Jogi személyek és nem jogi személyek. Önálló hatósági fórumok s főnöki és segédi viszonyban lévő szervek | |
| Hivatalnokszervek és önkormányzati tisztségek | |
| Alsó-, közép-, felsőfokú szervek. Felügyeleti jogkör | |
| A közigazgatási intézkedések törvényszerűségének követelménye. Az intézkedés abszolút vagy relatív érvénytelensége (semmiség). Jogorvoslati módok | |
| Közhatóságok, közhivatalok, közintézetek, közüzemek | |
| Alkotmányi alapszervek (főszervek) | |
| Tomcsányi: Magyarország közjoga | 36 |
| Közönséges, rendes szervek: közigazgatási szervek | |
| A közigazgatási eljárás fogalma | |
| Az államszervek tárgyi és személyi oldalának megvilágítása. Közhivatalnok, közfunkcionárius, közszolgálat | |
| Az államszervek hatáskörének közjogi természete és az ebből folyó tételek | |
| Az állami célok és ezek között a jogrendalkotás feladata | |
| Közjog-magánjog | |
| A közjogban és a magánjogban az érdek szerepe. A közérdek helyes értelmezése és ismérvei. A közjog és magánjog eltérő elvei. A közjog és magánjog elhatárolása | |
| A közjogi viszony. Ennek fajai. A közjogi viszony alaki ismérvei. A közjogi viszony tartalmi ismérvei | |
| Az alkotmány és az alkotmányosság | |
| Az alkotmány általában | |
| A szorosan vagy műértelemben vett alkotmányos állam. Az alkotmánybiztosítékok | |
| Az alkotmány keletkezése és módosítása | |
| Az írott (karta) alkotmány. A történelmi (iratlan) alkotmány. A magyar alkotmány történelmi jellege. Az ú. n. alkotmányozó gyűlések | |
| Az alkotmány módosítása | |
| A törvények alkotmányszerűsége | |
| Alkotmánybíráskodás | |
| Alkotmányjog, közigazgatási jog. A közjog fogalma. Belső államjog, nemzetközi jog | |
| Az alkotmányjog és a közigazgatás közti viszony. A tágabb és szűkebb értelemben vett közjog. A belső államjog | |
| A nemzetközi jog. A belső államjog és a nemzetközi jog viszonya. A monista és a dualista irányzat. A Nemzetek Szövetsége | |
| A magyar alkotmányfejlődés jellemzése és főbb mozzanatai | |
| A magyar nemzet őskora. A honfoglalás. Szt. István országlása. A vármegyék kialakulása. Az aranybulla. A királyi tanács. Az országgyűlés. A törvényhozó szerv alkotmányos kialakulása. Az szent korona-tan. A központi kormányszervek. Az 1908. évi törvények. A pragmatica sanctio. (1723: I., II., III. t.-c.) Az 1790/91. évi törvények. Az 1848. évi jogalkotás. Az 1867. évi XII. t.-c. | |
| A jogforrások általában | 71 |
| A jogforrások fogalma és osztályozása. Belső és külső jogforrások. Országos, részleges, különszerű jogforrások | |
| A jogszabályok kötelező ereje | |
| Az írott jogforrások | |
| A törvény | |
| Meghatározás. Királyi záradék. Kormányzói záradék. Kihirdedtés. Hatálybalépés. Jogérvényesség - hatályosság. A törvény tárgya. Alaptörvények. Törvényhozási tárgyak. Törvénygyűjtemények | |
| A törvény (jogszabály) visszaható ereje | |
| Kormányrendeletek | |
| A kormányrendelete osztályozása a kibocsátó szerv szerint | |
| A kormányrendeletek felosztása a törvényhez való szempontjából. Végrehajtó rendelet. Törvénykiegészítő rendelet. Törvénypótló rendelet. Törvényfelhatalmazás alapján kibocsátott rendelet. Szükségrendelet | |
| A törvényi felhatalmazáson alapuló rendelet és szükségrendelet viszonya | |
| A törvényhozásilag jóváhagyott szükségrendeletek jogi természete | |
| A kormányrendeletek kihirdítése | |
| Terminológia. Rendelet-határozat-rendelkezés. A kivételes hatalom és az annak alapján kiadott kormányrendeletek kérdése tüzetesen a honvédelemről szóló 56. szakaszban tárgyaltatik | |
| A helyhatósági szabályrendeletek (statútumok) | 87 |
| A törvényhatósági szabályrendeletek. A községi szabályrendeletek | |
| Az államszerződések | 92 |
| Az államszerződések (nemzetközi szerződések) fő típusai. Az államszerződések kötelező ereje a honpolgárokra nézve. A szerződés megkötése körüli eljárás. Ratifikálás. Az országgyűlés hozzájárulása | |
| Államalkotó szerződések | |
| Az országgyűlési házszabályok | 95 |
| Jogi természetük. Forrásaik | |
| A királyi kiváltságlevelek (privilégiumok) | 96 |
| A nem írott jogforrások | |
| A szokásjog | 99 |
| A szokásjog alkotó elemei. A szokásjog alkotására illetékes tényezők. A szokásjog fajai. Népszokásjog. Bírói szokásjog. A szokásjogi és a törvényi kútfő egymáshoz való viszonya | |
| A törvénymagyarázat kérdése | |
| Az írásbafoglalt szokásjogi források | 103 |
| Hármaskönyv. Planum Tabulare. Országbíró érkezlet ideiglenes törvénykezési szabályai | |
| A közjog irodalma | 105 |
| Rendszeres magyar közjogi munkák. Általános jelentőségű magyar államjogi munkák | |
| Magyar monografikus dolgozatok | |
| Angol, francia, német és olasz nyelven újabban megjelent fontosabb közjogi művek | |
| Az államterület | |
| Az államterület és a magyar államterület általános jogi jellemzése | 116 |
| Az államterület közjogi értelme. Az államkincstár. Köztulajdon. A magyar államterület. Változása a világháború óta. A felvidéki részek visszacsatolása. A kárpátaljai önkormányzat. Erdély egy részének visszacsatolása | |
| Erdély | 120 |
| A Partium | 121 |
| A temesi bánság és szerb vajdaság | 121 |
| A katonai határőrvidék | 121 |
| Hűbéres országok | 122 |
| Fiume | 122 |
| A magyar-horvát tengerpart | 123 |
| Dalmácia | 124 |
| Horvát-Szlavon (Dalmát) ország | 124 |
| Történelmi fejlődés. Az 1868: XXX. t.-c. Az államszövetség és a szövetséges állam. Perszonálúnió és reálúnió | |
| A magyar állam jelvényei, zászló, címer | 128 |
| Az ország címerének magánosok részéről való használata | 129 |
| A nép | |
| Az állampolgárság. Államalkotó népesség. Külföldiek | 131 |
| Az államalkotó népesség kollektív és inviduális értelme. Honosok-külföldiek. Jogi helyzetük közötti különbség | |
| A községi illetőség megszerzése. Jogi jelentősége. A szegényeltartás | |
| Magyar honos be- és kijelentési kötelezettsége (tartózkodás, lakás) | |
| A nyilvános betegápolás | |
| Idegenrendészet. Külföldiek beutazási engedélye. A tartózkodás bejelentése. Lakhatási engedély. Munkavállalási engedély. Beköltözési engedély | |
| Honosság és honpolgárság (incolae-regnicolae) | |
| A területenkívüliség (exterritorialitás) | 143 |
| Alaki mentesség - anyagi mentesség. A konzulok személyes mentessége | |
| A magyar állampolgárság megszerzése és elvesztése | 147 |
| A magyar állampolgárság megszerzése 1848 előtt, 1867 után. Az állampolgárság jelenlegi megszerzése, leszármazás, törvényesítés, házasság, honosítás. A magyar állampolgárság elvesztése. elbocsátás, hatósági határozat, távollét, törvényesítés, házasság, külföldi állampolgárságnak honosítás útján való megszerzése. A visszahonosítás | |
| A trianoni szerződésnek a honosságra vonatkozó rendelkezései. A visszacsatolt Felvidékre, Kárpátaljára és erdélyi részekre vonatkozólag a honosság rendezése | 158 |
| A régi nemesdi rendi jog és a honpolgári egyenlőség elvén nyugvó modern jogrendszer | 161 |
| Rendi jog. Kiváltságos rendek. Királyi adománybirtok. A nemesség megszerzése. A magyar rendiség jellemzése | |
| Az állampolgári jogegyenlőség elve. A nemesi rendiség maradványai. A főrendiség. A mai polgári rendek | |
| Az állampolgári alapjogok és alapkötelezettségek | |
| Az egyéni alapjogok általában | 168 |
| Az általános emberi (egyéni) szabadságjogok | 168 |
| A politikai jogok | 171 |
| Az emberi szabadságjogok történeti előzményei | 173 |
| A közjogi alanyi jogok mivolta | 175 |
| A szabadságjogok, mint alanyi jogok | 183 |
| Az állam jogia | 185 |
| Az egyes szabadságjogok | |
| A személyes szabadság | 187 |
| A vallásszabadság | 197 |
| A gyülekezési jog | 205 |
| Az egyesülési jog | 208 |
| A sajtószabadság | 214 |
| A tanszabadság (tanítási és tanulási szabadság) | 219 |
| A hatósági jogsegélyre való jog | 223 |
| A tulajdon sérthetetlensége | 228 |
| A nemzeti kisebbségi jog, a nyelvhasználat joga | 232 |
| Az állampolgári alapkötelezettségek általában | 236 |
| A közteherviselés | 237 |
| Honvédelem | 244 |
| A hongpolgári engedelmesség | 273 |
| Az állami főhatalom | |
| A szent korona tana | 281 |
| A szent korona-tan alapelvei és főkérdései. A nemzetszuverénitás jelentése. A szent korona tanának kialakulása | |
| A szent korona közjogi őrzése | 290 |
| A nemzet és a király | |
| A nemzet fogalma | 294 |
| A királyi hatalom korlátozott volta | 299 |
| A királyi hatalom átruházott természete | 300 |
| A király | |
| A király jogállása a magyar alkotmányban. Összefoglaló jellemzése | 303 |
| A felségjogokról | 304 |
| A királyi család tagjai | 307 |
| A király legfőbb kormányzási jogkörének tartalmi elemei általánosságban | 308 |
| Magyarország Kormányzójának megválasztása és jogkörének jellemzése | 309 |
| A király (a kormányzó) legfőbb kormányzati jogai (funkciói) | 312 |
| A kormányzóválasztó eljárás és az ezzel kapcsolatos kérdések | 330 |
| A koronázás | 334 |
| A királyi hitlevél | 336 |
| A király koronázási esküje | 338 |
| A koronázási szertartás | 339 |
| A trónról való lemondás | 341 |
| A kormánytárs | 342 |
| A király helyettesítése. A kormányzóhelyettes | 343 |
| A királyi trón betöltése | 350 |
| Az országgyűlés | |
| Bevezetés a parlamenti jogba összehasonlító jogi alapon | 356 |
| A jogfejlődés útja a magyar országgyűlés kialakulása terén | 363 |
| A jogfolytonosság kérdése | 373 |
| A felsőház | |
| A Felsőház összetétele. A felsőházi tagság | 376 |
| A felsőházi tagság megszűnése | 387 |
| Az igazoló bíróság és az igazoló bizottság | 390 |
| A közigazgatási bíróság hatásköre a felsőházi tagság tekintetében | 391 |
| A felsőház jogköre, belszervezete és tanácskozási rendje | 392 |
| A képviselőház | |
| A választójogra vonatkozó általános alapkérdések | 404 |
| A magyar országgyűlési képviselőválasztójog (1938. évi XIX. tc.) | 409 |
| A központi választmány. A választók névjegyzéke | 426 |
| A képviselőválasztási eljárás | 428 |
| A választási biztosnak, a választási bizottságnak és ennek elnökének feladatköre | 436 |
| Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás | 441 |
| A képviselőház megalakulása és szervezete | 446 |
| A tanácskozási rendről | 450 |
| Az országgyűlés feladatköre, főfunkciói | 455 |
| A mentelmi jog (immunitás) | 464 |
| Az összeférhetetlenség (inkompatibilitás) | 480 |
| Az országos végrehajtó hatalom. A központi kormány (minisztérium) | |
| Az 1848. előtt kormányszékek és a felelős minisztérium | 491 |
| A miniszteri ellenjegyzés | 497 |
| A miniszteri felelősség | 500 |
| A helyi önkormányzati hatalom, mint a végrehajtó hatalom helyi alaptagozata | |
| Az önkormányzat fogalma | 510 |
| A magyar helyi önkormányzati testületek általánosságban | 518 |
| Törvényhatóságaink újjászervezése | 522 |
| Kollégiális szervek a törvényhatóságokban | 528 |
| Budapest székesfőváros új szervezete | 531 |
| Összehasonlítás a törvényhatóságok különböző típusai között főbb szervezeti szempontból | 532 |
| Bírói hatalom | |
| A magyar igazságszolgáltatás fejlődésének változata | 535 |
| A jogszolgálatás (per) fogalma és a magyar bíróságokra vonatkozó alaprendelkezések | 538 |
| A közigazgatási (közjogi) bíráskodás | 542 |
| A hatásköri bíráskodás | 555 |
| Tartalommutató | 561 |
Folytatás Microsoft-tal