Magyarország litosztratigráfiai alapegységei - Kréta

Előszó

Nem kevés erőfeszítés eredményeként veheti a kezébe a tárgykör iránt érdeklődő szakember a hazai litosztratigráfiai alapegységek közreadására létrehozott sorozat második, kréta kötetét. Az elsőként közreadott triász kötettel egyidőben, az 1980-as évek végén született meg a jelen kötetet adó 43 formáció leírása is, de a kiadási gondok miatt szerkesztése csak 1995 folyamán történt meg.
A magyar rétegtani tevékenység szervezett formában a Magyar Rétegtani Bizottság 1972-ben történt megalakításával vette kezdetét. A bizottság létrejötte a rétegtan területén nemzetközi méretekben tapasztalható fellendülésnek köszönhető. Forradalmi változások időszaka volt ez, aminek eredményeként lito-, bio- és kronosztratigráfiára tagolódott a korábban mindezeket egységesnek mutató rétegtan. Az új szemléletnek megfelelően megindult hazai tevékenység is a még csak előzetes formában létező nemzetközi rétegtani irányelvekre épült. A Kréta Albizottság akkori elnöke, Fülöp J. az első perctől szorgalmazta az alapvető litosztratigráfiai egységek létrehozását. Az 1975-ben megjelent monográfiájában a jura mellett egy jura-kréta és két kréta formáció leírására is példát adott és elnevezésükre is javaslatot tett. Az 1970-es évek második felétől megszaporodtak a litosztratigráfiai szemléletű munkák a kréta szakirodalomban is. Jelentős lépcsőfok volt az akkor ismert hazai litosztratigráfiai egységeinknek a képződési körülményeket is tartalmazó színes táblázat formájában történt közreadása 1983-ban. Az új rendszer értékét azonban jelentősen csökkentették a gyakran nomen nudum-ként szereplő, illetve csak rövid leírással rendelkező nevek. Szaktársadalmi igény gyorsította fel, esetenként indította el a formációk szabványos leírását.
A kezdetben egyes szakemberek részéről a litosztratigráflai egységek létrehozásának indokoltságát illetően megnyilvánuló kétségeket a gyakorlat felszámolta. A fejlődéstörténet, a szerkezetfejlődés és a fácieskapcsolatok, vagyis a látszatra pusztán tudományos indokokhoz az utóbbi időben egyre határozottabban csatlakozik a napi gyakorlat oldaláról jelentkező igény. Ennek alapja az a körülmény hogy a litológiai (litosztratigráfiai) egységek a hordozói azon fizikai és kémiai sajátosságoknak, amelyek számos felhasználás és alkalmazás szempontjából meghatározó jelentőségűek. Vissza