Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején

Előszó

Történetírásunkban - különösen a legújabb idők során készült művekben - egyre gyakrabban fedezhetjük fel azt az örvendetes jelenséget, hogy szerzőik a megbízható következtetések levonása, a történelem valóságnak megfelelő feltárása érdekében bizonyító erejű számadatokhoz folyamodnak. Leggyakrabban a népesedés történeti kérdései és a népesedést jellemző adatok kerülnek előtérbe. Sajnos XVIII. és XIX. századi történelmünket azért is fedi még homály, mert hiányzik e századokat felölelő megbízható népesedési rajz. Számos, e témakörrel foglalkozó részlettanulmány - gyakran mind statisztikusoké, mind történészeké - nagyarányú tévedéseivel csak növelte az elképzelések bizonytalanságát. A valóságot megközelítő kép megalkotását nemcsak megfelelő és megbízható források elégtelensége, vagy a megmaradtak gyakorta egymástól eltérő jellege, bonyolultsága, kisebb-nagyobb hibája nehezíti, hanem magának a korszaknak jellege és eseményekben való gazdagsága is. E munkában - éppen a fentiekre való tekintettel - azt a célt tűztük magunk elé, hogy lényegében a szatmári békétől (1711) egészen a kiegyezésig (1867) terjedő másfél évszázad népesedési viszonyainak alakulásáról - de mindenképpen annak csak legfontosabb kérdéseiről - szintézist adjunk. Tudtunkkal a XVIII. és XIX. századot illetően ez az első kísérlet a szintézis megalkotására, s így nyilvánvalóan e munka a kísérlet minden szokványos hibáját is magában rejti. Mivel nekünk a forrásokhoz kell igazodnunk, ezért statisztikailag a korszak kezdő évét 1720-ban, befejező évét pedig 1869-ben vagyunk kénytelenek megjelölni. Mielőtt tárgyunkra térnénk, nem mulaszthatjuk el néhány fontosabb megjegyzés előrebocsátását. Elöljáróban azt említjük meg, hogy a tárgyalásra kerülő másfél évszázadból fennmaradt, illetőleg általunk felhasznált források ismertetését, azok tartalmának, szerkezetének stb. forráskritikai leírását mi általában mellőzzük, mivel azt dr. Kovacsics József ugyanebben a kötetben szereplő tanulmánya mélyreható elemzés tárgyává teszi. Helyenként azonban - ahol azt a téma kifejtése feltétlenül indokolttá teszi - megtesszük az azokra vonatkozó megjegyzéseinket. A továbbiakban arról is szólnunk kell, hogy e tanulmány keretei nem teszik lehetővé valamennyi forrás minden adatának elemzését. Ezekből - a rendelkezésünkre álló terjedelmet szem előtt tartva - úgy válogattunk, ahogy azt a népesedés legfontosabb kérdéseit felölelő szintézis megalkotásához szükségesnek láttuk. Persze amint a későbbiek során látható lesz az a jellemzőbb jelenség, hogy egyes időszakokra vagy témákra vonatkozóan sok fontos adat szükséges lett volna, de a hiány megálljt parancsolt A feltárt anyagok rendezése sem teljes még és néhol az értelmezés is ellentmondásba kerül. Vissza