Magyarország népessége 1981-2001, országos népességelőreszámítás

Előszó

Magyarországon 1958 óta rendszeresen készülnek népességelőreszámítások. Az előreszámításokat az elmúlt negyedszázad alatt a KSH Népességtudományi Kutató Intézet készítette, fő felhasználójuk a népgazdasági tervezés volt, de az utóbbi évtizedben jelentősen bővült tudományos célú felhasználásuk is. Ez abból adódik, hogy a tudományosan megalapozott előreszámítások a népességfejlődés főbb irányainak bemutatásával alapot adnak a társadalmi cselekvéssel kapcsolatos döntéselőkészítéshez. A fejlett népesedésstatisztikával rendelkező országok többségében - így Magyarországon is - a népesség előreszámítása egy adott időszakra évenként, nemek és korévek szerinti bontásban történik. Az előreszámítások a termékenység, a halandóság és - szükség szerint - a vándorlás jövőben alakulására vonatkozó hipotézisekre épülnek. E hipotézisek kombinációi alapján készülnek az előreszámítás változatai; a teljes előreszámítás a változatok összessége. A népességelőreszámítás akkor tekinthető megbízhatónak, ha kiinduló népessége pontos, hipotézisei tudományosan megalapozottak, módszere korrekt és a egyes változatok eredményei a várható népességfejlődést reális intervallumban, illetve viszonylag szűk hibahatárok között írják le.
A legutóbbi előreszámítás 1979-ben készült. Adatai rövid idő után jelentősebb, távlatilag halmozódó eltéréseket mutattak a tényleges népességfejlődéshez képest. Az eltérések két okra vezethetők vissza: A 1979. évi előreszámítás az 1970. évi népszámlálásból továbbvezetett népességre épült, ennek felhalmozódott pontatlanságai miatt a kiinduló népesség száma és korösszetétele is eltért a ténylegestől. Vissza