Magyarország népessége II. József korában

Előszó

Népességünk fejlődésének tanulmányozására szinte kimeríthetetlen kútforrásokul kínálkoznak azok a népszámlálások, melyeket II. József az 1784-87. években Magyarországon végrehajtatott. Az ő népszámlálásai voltak az első egyetemes felvételek, melyek Magyarország népességét a maga egészében számbavették, tehát - eltérőleg a régebbi conscriptiók legnagyobb részétől - nemcsak a családfőket, hanem minden lelket, mely az ország területén található volt. Annál feltűnőbb, hogy e népszámlálások eredményei tudományos feldolgozásban eddig egyáltalában nem részesültek. Ennek okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a népszámlálások eredményei keletkezésük idejében egyáltalában nem hozattak nyilvánosságra s így sem egykorú íróknak, sem későbbi kutatóknak tudomásukra nem jutottak. Ami keveset a népszámlálások eredményeiről Schlözer a maga Stats-Anzeigerjeiben elsőnek leközölt, forrásul szolgálhatott volna későbbi íróknak, de azok közül jóformán csak Schwartner és az osztrák Luca használt fel egyes adatokat, Korabinszky, Vályi és Windisch, kik II. József kortársai voltak, egyáltalában nem értékesítették munkáikban ez eredményeket és statisztikusaink később sem igen fordultak ezen értékes statisztikai anyag felé.
Ebben a negatív magatartásban bizonyára része volt annak a nagy ellenszenvnek, mely II. József népszámlálásaival szemben az ország egész területén, de kivált a nemesség körében megnyilvánult s amely ellenszenv annyira fokozódott, hogy a vármegyék II. József halála után az összes népszámlálási anyagnak megsemmisítését határozták el. Szerencsére ennek a határozatnak végrehajtása kevésbbé kegyetlen volt. mint az a lelki állapot, mely a határozatot szülte. Vissza