Magyarország rövid európai története

Fülszöveg

Tartalmi ismertető: ^
Jámbor János .-Miért taszították Magyarországot Európából?

* Jámbor János könyvé rendhagyó történelemkönyv, amely gazdag „sokoldalú tényanyagra i1 alapozva foglalkozik á magyarság helyével, kapcsolataival, a környező államok sorába történő' • / beilleszkedési integráció törekvéseivel. - -f
A szerző a magyarság történetének progresszív időszakait vizsgálja újszerű értelmezést, más megvilágítást adva az ismert tényeknek. Koncepciója Szerint 'magyarság legfőbb adottságát hogy a legkülönfélébb külpolitikai viszonyok között is képes volt a kompromisszumokra, s fogékony "azokra a haladó eszmerendszerekre, melyek segítségével megőrizhette államiságát, igazolhatta kontinuitását. A magyar államiság elemzése a könyvben a honfoglaláskori karizmatikus fejedelemségtől, a kettős királyság intézményén, és a perszonáluniókon át, a magyarságot á szomszéd népekkel összefűző modern unionista eszméig ível. Sorra veszi és, csoportosítja azokat a tényeket, melyek a... Tovább

Fülszöveg

Tartalmi ismertető: ^
Jámbor János .-Miért taszították Magyarországot Európából?

* Jámbor János könyvé rendhagyó történelemkönyv, amely gazdag „sokoldalú tényanyagra i1 alapozva foglalkozik á magyarság helyével, kapcsolataival, a környező államok sorába történő' • / beilleszkedési integráció törekvéseivel. - -f
A szerző a magyarság történetének progresszív időszakait vizsgálja újszerű értelmezést, más megvilágítást adva az ismert tényeknek. Koncepciója Szerint 'magyarság legfőbb adottságát hogy a legkülönfélébb külpolitikai viszonyok között is képes volt a kompromisszumokra, s fogékony "azokra a haladó eszmerendszerekre, melyek segítségével megőrizhette államiságát, igazolhatta kontinuitását. A magyar államiság elemzése a könyvben a honfoglaláskori karizmatikus fejedelemségtől, a kettős királyság intézményén, és a perszonáluniókon át, a magyarságot á szomszéd népekkel összefűző modern unionista eszméig ível. Sorra veszi és, csoportosítja azokat a tényeket, melyek a különböző' szövetségi rendszerek működését lehetővé tették vagy éppen akadályozták, eljutva ezzel a XX században „diplomáciailag" létrehozott Közép- > Kelet-Európa-képhez, amely a dunai-népek államszövetsége helyett, elkülönült, kis államokat rajzolt a térképre.
A szerző könyvével nemet mond az Európára alkalmazott atomizált történelemszemléletre. ! Szerinte történelmünk az Európa többi államához fűződő uniós kapcsolatok története. Milyen uniós kapcsolatokra gondol a szerző? Nem léptünk-e unióba a kereszténységgel? A *7 ,-. ! népvándorlást túlélt, sok kultúrát ötvöző, mély keleti hagyományokkal rendelkező nemzet nem á kereszténységgel való ötvöződés révén nőtt kettős királysággá? Nem perszonál-, és rendi !J uniós kísérletekben kerestük-e a kibontakozást a török dúlás gazdasági összeomlásából? A szerző úgy véli, fontos tisztázni mi volt a Habsburg Birodalom szerepe Európában. Igaz-e, , hogy -minden politikai erő a dinasztia érdekeivel szemben unió eszmére akarta felváltani a birodalmi elképzelést. • .
Talán nem itt, 1848-49-ben született meg először, a polgári liberális unió eszme. Európában?- ' V Nem újrakezdés volt-e Ausztria-Magyarország ezen az úton? Akartunk-e igazán US A-típusú \ polgári liberális uniót a Monarchia helyéh? Nem ez volt-e az oka Triannonnak?
Végül eljutva a mához a szerző megpróbál választ keresni az unionizmus napjainkban felvetődő kérdéseire is, érdekes gondolatokat közvetítve az „Európa-stratégiáról", az Európához tartozás jövőbeli realitásairól. Vissza