| Előszó | 5 |
| A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előtt | 7 |
| Őstörténet, római korszak, népvándorlás | 7 |
| A Kárpát-medence a kőkorszakban | 7 |
| Réz- és bronzkor | 9 |
| Őslakosság a római hódítás előtt | 10 |
| A római hódítás Pannóniában | 11 |
| A dák állam bukása | 12 |
| Népvándorlás: a római tartományok bukása | 12 |
| A Kárpát-medence a hun birodalom korában | 13 |
| Germán hódítások | 14 |
| Az avar birodalom és társadalma | 15 |
| Frankok, bolgárok és szlávok | 16 |
| Szláv államalakulatok | 17 |
| A magyar nép eredete és vándorlásai | 19 |
| Őshazaelméletek | 20 |
| A magyar nép kialakulása | 22 |
| Levédia, Etelköz | 23 |
| Törzsszövetség, életforma | 24 |
| Középkor | 27 |
| A honfoglalás | 27 |
| A magyarság letelepülése | 29 |
| A törzsszövetség és vezetése | 30 |
| Magyar-szláv kölcsönhatás | 32 |
| A magyarság lélekszáma | 34 |
| A kalandozások | 34 |
| Merseburgból a Lech-mezőig, 933-955 | 35 |
| Bizánc elleni portyák | 36 |
| A kalandozók harcmódja, a portyák jellege | 37 |
| A kalandozók társadalmi összetétele | 38 |
| Betagolódás a keresztény Európába. Szent István király | 40 |
| Hittérítés. Géza fejedelem és a Nyugat | 41 |
| Válságba került-e a pásztortársadalom? | 42 |
| Szent István uralkodásának első szakasza. Koppány lázadása | 43 |
| A pápa, a császár és a korona | 44 |
| Egyházalapítások Szent István korában | 45 |
| Államszervezet | 46 |
| A vármegyék rendszere | 48 |
| Szent István király külpolitikája | 49 |
| Korai magyar művelődéstörténet | 50 |
| Az örökösödés dilemmája. Szent István király történelmi szerepe | 52 |
| A keresztény államberendezkedés megszilárdítása. Harc a német hódító törekvések ellen | 53 |
| Péter és Aba Sámuel. Magyarok és németek | 53 |
| Péter "másodszor". Pogánylázadás. Péter bukása | 54 |
| I. András, Béla herceg, német betörések | 55 |
| A belső helyzet I. András korában | 57 |
| I. András és Béla viszálya | 58 |
| I. Béla. Az utolsó pogánylázadás | 59 |
| Salamon uralkodás. Bizánci háború | 60 |
| Salamon és a hercegek viszálya. I. Géza királysága | 61 |
| Szent László király kora | 63 |
| Egyházpolitika. Szent László törvényei | 64 |
| Szent László külpolitkája | 66 |
| Könyves Kálmán uralkodása | 67 |
| A bizánci érdekszférában. III. Béla | 68 |
| A magyar társadalom Kálmán korában | 69 |
| II. István és kora | 70 |
| Magyarország II. Béla uralma alatt | 71 |
| II. Géza. Bizánc és Kijev a magyar külpolitikában | 72 |
| A trónutódlás zavarai II. Géza halála után | 74 |
| III. Béla és kora | 76 |
| Társadalmi fejlődés a 13. században. Imre királysága. Az Aranybullák | 78 |
| II. András és a birtokadományok | 79 |
| Az uralkodó elit és a merániak | 80 |
| II. András és az uralkodó elit | 81 |
| Az 1222. évi Aranybulla és rendelkezései | 82 |
| "Az ellenállás joga." Az Aranybulla és a Magna Carta | 83 |
| Az erdélyi "szászok" letelepítése és kiűzése | 84 |
| A király és a trónörökös. III. Honorius pápa és a magyar belpolitika | 84 |
| Az 1231. évi Aranybulla | 85 |
| II. András külpolitikája | 86 |
| IV. Béla országlása: belső feszültségek | 87 |
| A tatárjárás. A kunok Magyarországon | 88 |
| A bíráskodás szervei. Magyar rendi törekvések | 205 |
| Hódoltság és honvédelem | 207 |
| Az erdélyi fejedelemség | 208 |
| Természeti kincsek, erdélyi "nemzetek" | 208 |
| A fejedelemség politikai intézményei | 209 |
| Bevételek és a török adó | 210 |
| Báthori István Erdélyben és a lengyel trónon | 210 |
| Báthori Zsigmond uralmának első évei | 211 |
| A török hódoltsági területek | 212 |
| A török államhatalom pillérei | 212 |
| Az oszmán hadi potenciál | 214 |
| Az oszmán birodalom fénykora. A bomlás első jelei | 214 |
| Török berendezkedés a hódoltsági területeken | 216 |
| A végvidékek sorsa | 219 |
| A tizenöt éves háború | 220 |
| Hadiesemények Magyarországon, a 16. század végén | 220 |
| Mehmed szultán hadjárata. Eger elvesztése, Győr visszavétele | 222 |
| Mihály vajda Erdélyben. Basta elfoglalja a fejedelemséget | 223 |
| Székely Mózes és Basta. Felségárulási perek Magyarországon | 223 |
| A reformáció Magyarországon. Az ellenreformáció | 225 |
| A lutheránusok Magyarországon | 226 |
| Anabaptisták. A kálvinizmus Magyarországon | 227 |
| Hitviták a Szentháromság dogmájáról | 230 |
| A szombatosok | 232 |
| Protestáns oktatás, protestáns iskolák | 233 |
| Könyvnyomtatás | 234 |
| Ellenreformációs törekvések | 234 |
| Magyar jezsuiták | 235 |
| Pázmány Péter munkássága | 236 |
| Vallás és politika | 236 |
| A barokk műveltség kezdetei | 237 |
| "Hungarus" öntudat, Szent Korona-eszme | 238 |
| Rendi-vallási küzdelmek a 17. században | 238 |
| Bocskai fellépése | 238 |
| Bocskai és Basta harcai. A török korona | 239 |
| Bocskai tárgyalásai. A korponai oklevél | 240 |
| 1606: a bécsi és a zsitvatoroki béke | 241 |
| A hajdúk, Báthori Gábor és Mátyás főherceg | 242 |
| Mátyás főherceg és a magyar rendek | 243 |
| Erdély és Magyarország. Báthori Gábor fejedelemsége | 244 |
| A nagy fejedelem. Bethlen Gábor uralma | 244 |
| Bethlen Gábor külpolitikája | 245 |
| Bethlen Gábor első hadjárata Bécs ellen | 246 |
| A török álláspont. A nikolsburgi béke | 247 |
| Bethlen második felvonulása | 248 |
| I. Rákóczi György fejedelemsége | 249 |
| Parasztmozgalom és a "parasztvármegyék" | 249 |
| Jobbágyterhek és adózás. Esterházy Miklós nádor | 250 |
| Erdélyi belharcok és I. Rákóczi György gazdaságpolitikája | 251 |
| Erdély külpolitikája a 17. század derekán | 252 |
| Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi Zsigmond és Zrínyi Miklós tevékenysége | 252 |
| A szerencsétlen lengyel hadjárat. Erdély veszedelme | 253 |
| II. Rákóczi György veresége és halála | 255 |
| Kemény János tragédiája | 255 |
| Végvári harcok. Az 1663. évi török hadjárat | 256 |
| Zrínyi téli hadjárata | 257 |
| A szentgotthárdi diadal és a vasvári béke | 257 |
| Rendi elégedetlenség. Zrínyi halála | 258 |
| A török hatalom hanyatlása a Dunántúlon | 259 |
| Zrínyi és Frangepán felségárulási pere. I. Rákóczi Ferenc felkelése | 259 |
| Kormányzóság, adók, ellenreformációs törekvések | 260 |
| A bujdosók és mozgalmaik. Erdély szerepe | 261 |
| Thököly Imre fellépése | 262 |
| A török kiűzése. I. Lipót abszolutizmusa | 263 |
| Bécs 1683. évi ostroma | 264 |
| A török kiűzésének első lépései | 265 |
| Budavár visszavétele | 265 |
| A török hódoltság összeomlása: 1686-1699 | 266 |
| Habsburg-önkény. Caraffa kegyetlenkedései | 268 |
| Az 1687. évi országgyűlés határozatai | 269 |
| A felszabadított területek igazgatása | 270 |
| "Fegyverjog." Az "Újszerzeményi Bizottság". Adóterhek | 271 |
| Erdély jogállása 1690 után | 272 |
| A Rákóczi-szabadságharc | 273 |
| Rákóczi neveltetése és fellépése | 273 |
| Rákóczi kiáltványa | 275 |
| Sikerek és kudarcok | 275 |
| Rákóczi mint Erdély fejedelme | 276 |
| A szécsényi országgyűlés. Rákóczi mint "vezérlő fejedelem" | 277 |
| A szabadságharc hadieseményei 1705-1707-ben | 278 |
| Az ónodi országgyűlés. Közteherviselés. Detronizáció | 279 |
| A kuruc diplomácia. A trencséni vereség | 281 |
| A Rákóczi-szabadságharc hanyatló szakasza | 281 |
| A kuruc ügy bukása | 282 |
| A szatmári béke | 283 |
| A Rákóczi-emigráció | 284 |
| Magyarország és Európa a 18. század elején | 285 |
| Magyarország a társadalmi, gazdasági és politikai életének újraszervezése a 18. században | 286 |
| Belső vándorlások és telepítések | 287 |
| A nemzetiségi arányok megváltozása | 289 |
| A 18. századi magyar mezőgazdaság | 289 |
| Állattenyésztés. Az új mezőgazdasági módszerek | 291 |
| A bányászat fejlődése | 292 |
| Ipar, vámpolitika | 293 |
| Manufaktúrák és céhek | 294 |
| Külkereskedelem, közlekedés | 295 |
| A 18. századi magyar társadalom. A jobbágyság | 296 |
| Urbárium | 297 |
| Mezővárosok, szabad állapotú népelemek | 299 |
| A városi lakosság fejlődése | 298 |
| Nemesi rétegek | 299 |
| A kisnemesek és az új értelmiség | 301 |
| A Pragmatica Sanctio | 302 |
| A kormányszékek | 303 |
| Országgyűlés, vármegyék, bírói szervek | 303 |
| Erdély igazgatása | 304 |
| Az ország vallási körképe | 305 |
| Török és porosz háborúk | 306 |
| A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon | 308 |
| A francia felvilágosodás hatása | 308 |
| A felvilágosult abszolutizmus és a jozefinizmus | 310 |
| A felvilágosult abszolutizmus magyarországi hívei | 311 |
| A Ratio educationis | 312 |
| A "Kalapos király" | 313 |
| A "türelmi rendelet" | 314 |
| II. József kormányzati reformjai | 315 |
| Az erdélyi román felkelés | 315 |
| Nemesi ellenállás: nyelvrendelet, népszámlálás | 316 |
| Nyelvápolás. Reformerek | 317 |
| Újkor | 319 |
| Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában | 319 |
| Nemzeti érzelmek és tervek | 319 |
| A nemzetiségek ébredése | 320 |
| Rendi "rugalmasság" | 321 |
| A francia forradalom hatása. A magyar "jakobinusok" | 321 |
| A magyar "jakobinusok" elítélése | 324 |
| Konzervatív ellenhatás | 325 |
| A francia háborúk. Hadiszállások. Konjunktúra | 326 |
| Devalváció. Magyar ezredek a napóleoni háborúkban | 327 |
| Az utolsó nemesi felkelés kudarca | 327 |
| Európai hatások. Nyelvújítás, művelődés | 328 |
| A magyar nemesi reformmozgalom kezdete. Gróf Széchenyi István fellépése | 329 |
| A Szent Szövetség kezdetei | 329 |
| Metternich rendszere. A rendi dualizmus követelése | 330 |
| 1825: a reformkor kezdőpontja? Széchenyi fellépése | 331 |
| 1830 eseményei. A "Hitel" megjelenése | 331 |
| Magyarország statisztikai adatai a reformkor kezdetén | 332 |
| Nemzeti jogok és agrárválság | 333 |
| Nagybirtokosság és középnemesség | 333 |
| A "bocskoros" nemesség. Jobbágysors | 334 |
| Széchenyi és a liberális reformmozgalom | 335 |
| A "Hitel" tartalma és útmutatásai | 336 |
| Vita Dessewffyvel. A Világ és a Stádium. Wesselényi programja | 337 |
| Széchenyi alapelvei és közlekedési reformjai | 337 |
| Az örökváltság reformkori országgyűléseken. Széchenyi és Kossuth vitája | 339 |
| Koleralázadás | 339 |
| Az első reformországgyűlés, 1832/36 | 340 |
| Az örökváltság kérdése | 340 |
| Az országgyűlési ifjak és a konzervatív ellenállók | 341 |
| Wesselényi pere és Kossuth fellépése | 341 |
| Bécsi reakció. Per Kossuth ellen | 342 |
| Kompromisszum az 1839-40-es diétán. Deák fellépése | 344 |
| Kossuth és a "Pesti Hírlap" | 345 |
| Örökváltság. A nemesi adómentesség vitája | 345 |
| Kossuth és a gazdasági kérdések | 346 |
| A védővámok kérdése. A védegylet. Ipari fejlődés | 347 |
| Vasútépítés. Széchenyi és Kossuth vitája | 347 |
| A Széchenyi-Kossuth-vita mérlege | 348 |
| A Szent Korona-eszme fejlődése | 350 |
| A magyar államnyelv. A nemzetiségi kérdés | 351 |
| A horvát álláspont | 351 |
| A magyar nyelvhasználat törvényes szabályzása és a horvát álláspont | 351 |
| Nyelvújítás. A magyar irodalom fejlődése | 353 |
| Klasszicizmus és romantika | 353 |
| Az építészet fellendülése, festészet | 354 |
| Nemzetiségi eszmék | 355 |
| Magyar köznemesi szemlélet és a horvát törekvések | 355 |
| Szerbek és szlovákok. Ausztroszlávizmus. Pánszlávizmus | 356 |
| Az első magyar politikai pártok megalakulása. Az utolsó rendi országgyűlés | 357 |
| Új kormánypolitika. Az adminisztrátori rendszer | 358 |
| A konzervatív ellentámadás és a reformellenzék. A centralisták. | 358 |
| A "municipalista" ellenzéki irányzat | 359 |
| Széchenyi: "Politikai programtöredékek." Kossuth: "Adó" | 360 |
| Az Ellenzéki Nyilatkozat (1847) | 361 |
| Fiatal demokraták. Táncsis | 362 |
| Az utolsó rendi országgyűllés | 362 |
| Az 1848-as forradalom | 364 |
| A forradalom híre és a pozsonyi diéta | 364 |
| Vértelen forradalom Pesten: március 15. | 365 |
| Radikális küldöttség Pozsonyban | 365 |
| Az első felelős magyar minisztérium | 366 |
| Magyarország közjogi helyzete 1848 áprilisában | 367 |
| Választójog, a belső reformok sorsa | 368 |
| Földkérdés, sajtószabadság | 369 |
| Két tűz között: radikalizmus és külső fenyegetés | 369 |
| Az európai helyzet változásai. Bécs támogatja a nemzetiségeket | 370 |
| Horvát követelések | 371 |
| Szerb, szlovák és román mozgalmak | 371 |
| Népképviseleti országgyűlés. Kossuth felhívása | 372 |
| Az olasz segély. Harcok a Délvidéken | 373 |
| Az 1848-49-es szabadságharc | 374 |
| A szeptemberi fordulat. Országos Honvédelmi Bizottmány | 374 |
| A pákozdi csata és győzelmek a Dunántúlon | 375 |
| Kapituláció vagy önvédelmi harc | 375 |
| Forradalom Bécsben, vereség Schwechatnál | 376 |
| Görgey. Fegyveres harcok Erdélyben és a Délvidéken | 377 |
| Trónváltozás. Békepártiak: Windischgrätz betörése | 377 |
| Windischgrätz Pesten. A kormány Debrecenben | 378 |
| A váci kiáltvány és háttere | 379 |
| Görgey északi visszavonulása. Bem Erdélyben | 380 |
| A kápolnai csata. Dembinski és Vetter | 380 |
| A dicsőséges tavaszi hadjárat | 381 |
| Buda felszabadítása | 382 |
| Az olmützi alkotmány. A debreceni detronizáció | 383 |
| Kossuth "kormányzó,elnök". A kabinet átalakítása. Politikai harcok | 384 |
| Az európai forradalmak apálya. Cári nyilatkozat | 385 |
| Tárgyalás a románokkal | 385 |
| Az orosz interenció | 386 |
| Az utolsó harcok. Világos | 387 |
| Kossuth és Görgey. A "Görgey-kérdés" | 388 |
| Az abszolutizmus kora | 390 |
| A forradalom megrázkódtatásai | 390 |
| A magyar kérdés | 391 |
| "Az alkotmányosságot a tengerbe dobtuk" | 394 |
| A megtorlás | 394 |
| Abszolutizmus és társadalom | 396 |
| A szellemi élet | 398 |
| Kormányzati nehézségek | 400 |
| A Bach-rendszer válsága | 401 |
| A Bach-rendszer bukása | 403 |
| Az emigráció | 405 |
| Az Októberi Diploma | 408 |
| Az 1861-es országgyűlés | 410 |
| A provizórium | 411 |
| A dualizmus kora | 413 |
| A kiegyezés előkészítése | 413 |
| Az álláspontok közeledése | 414 |
| A kiegyezés rendszere | 417 |
| A dualizmus alternativája | 418 |
| Bđlcescu és Teleki | 420 |
| Kossuth | 421 |
| A nemzetiségi kérdés | 423 |
| A nemzetiségi törvény | 424 |
| Cassandra | 426 |
| Pártok és programok | 426 |
| A parlamenten kívül | 428 |
| Ütközések és kompromisszumok | 428 |
| Miniszterelnökök jönnek, miniszterelnökök mennek | 430 |
| Tisza Kálmán | 432 |
| A gazdaság, demográfia, művelődés | 434 |
| Pénz- és hitelügyek | 436 |
| Közlekedés, posta | 437 |
| A mezőgazdaság | 439 |
| Birtokszerkezet | 442 |
| Gazdálkodásmód | 443 |
| Az ipar | 446 |
| Élelmiszeripar | 447 |
| Gazdálkodásmód | 448 |
| Budapest világvárossá fejlődése | 450 |
| A városkép | 451 |
| A kultúra központja | 453 |
| A társadalom | 455 |
| A "magyar" burzsoázia | 457 |
| A parasztság | 458 |
| Az agrárproletariátus | 460 |
| A munkásság | 461 |
| A monarchia külpolitika helyzete | 461 |
| A dualizmus válsága | 464 |
| A válság előjelei | 464 |
| A Tisza-éra vége | 465 |
| Gazdaság és társadalom a világháború előtt | 467 |
| Szerkezeti változások | 469 |
| Műveltség | 471 |
| Politika | 474 |
| A századforduló | 476 |
| A Szabadelvű Párt bukása. A koalíció | 478 |
| A Nemzeti Munkapárt | 480 |
| A válság elmélyülése | 481 |
| A nemzetiségi kérdés | 485 |
| A Memorandum-per | 487 |
| Szlávok | 488 |
| Nemzetállam és etnikai viszonyok | 489 |
| Magyarország az első világháború küszöbén | 491 |
| Magyarország az első világháborúban | 493 |
| A hadműveletek | 495 |
| A belső helyzet | 497 |
| A forradalmak kora | 501 |
| Az őszirózsás forradalom | 501 |
| Nagyhatalmak és nemzetiségek | 503 |
| A belső helyzet | 504 |
| A Tanácsköztársaság | 508 |
| Katonai akciók | 511 |
| A Clemenceau-jegyzék | 512 |
| A trianoni Magyarország | 514 |
| Az ellenforradalom hatalomra jutása | 514 |
| A trianoni béke | 518 |
| Konszolidáció | 520 |
| A vesztes helyzete | 523 |
| Gazdaság és társadalom | 525 |
| A világgazdasági válság hatása | 527 |
| Politikai mozgalmak | 529 |
| Útkeresés | 531 |
| Revíziós remények | 534 |
| Szellemi élet | 537 |
| A háború előtt | 541 |
| Jobbratolódás | 543 |
| "A barátság... nem lehet egyoldalú" | 546 |
| "Nemzeti céljaink" | 547 |
| A német nyomás fokozódása | 549 |
| Magyarország a második világháborúban | 551 |
| Sztálingrád után | 554 |
| A német megszállás | 557 |
| "Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm..." | 560 |
| Ellenállási kísérletek | 562 |
| A felszabadulás | 563 |
| Magyarország a második világháború után | 566 |
| Az ország talpra állása | 566 |
| Az újjáépítés | 569 |
| Pártok és programok | 570 |
| "Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" | 573 |
| A nemzetiségi kérdés "rendezése" | 575 |
| A kommunisták előretörése | 577 |
| A sztálinizmus felé | 579 |
| A fordulat | 582 |
| A munkások és a dolgozó parasztok állama | 586 |
