Magyarország rövid története

Szerző

Bertényi Iván

Gyapay Gábor

Szerkesztő

Szakálos Mihály

Budapest

'Bertényi Iván: Magyarország rövid története ' összes példány

Kiadó:	Maecenas Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	657 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-8543-52-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A címlapon az esztergomi székesegyház a Duna szlovákiai oldaláról látható, a lerombolt Mária Valéria-híddal. A felvétellel Magyarország ezredéves történelmének szimbolikus összekapcsolására tettünk tétova kísérletet. Íme, egy híd, amely évtizedek óta nem összeköt, hanem elválaszt; keresztény eszmekör, amelynek legszebb tételeiből inkább csak a retorika került át népünk napi életébe; az ősöreg folyó, melynek medrébe gigantikus betonsivatagot hordtunk, nem tudtuk megvédeni nyugalmát és méltóságát.
1990-ben Magyarország végre új útra léphetett, nemzeti szuverenitásunkat visszanyertük, berendezkedésünk keretei európai normák szerint épülnek ki. Ez azt is jelenti, hogy politikai dogmák nem torzíthatják többé múltunk tudományos igényű feltárását. Kézikönyvünk tudós-pedagógus szerzői végre objektíven és hitelesen ábrázolhatták történelmünk sorsfordulóit. Olyan kézikönyvet írtak tehát, amelyet régóta nélkülözött a magyar olvasó: egyetlen kötetben mindazt az adatot és elemzést... Tovább

Tartalom

Előszó	5
A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előttf	7
Őstörténet, római korszak, népvándorlás	7
A Kárpát-medence a kőkorszakban	7
Réz- és bronzkor	9
Őslakosság a római hódítás előtt	10
A római hódítás Pannóniában	11
A dák állam bukása	12
Népvándorlás: a római tartományok bukása	12
A Kárpát-medence a hun birodalom korában	13
Germán hódítások	14
Az avar birodalom és társadalma	15
Frankok, bolgárok és szlávok	16
Szláv államalakulatok	17
A magyar nép eredete és vándorlásai	19
Őshazaelméletek	20
A magyar nép kialakulása	22
Levédia, Etelköz	23
Törzsszövetség, életforma	24
Középkor	27
A honfoglalás	27
A magyarság letelepülése	29
A törzsszövetség és vezetése	30
Magyar-szláv kölcsönhatás	32
A magyarság lélekszáma	34
Kalandozások	34
Merseburgból a Lech-mezőig, 933-955	35
Bizánc elleni portyák	36
A kalandozók harcmódja, a portyák jellege	37
A kalandozók társadalmi összetétele	38
Betagolódás a keresztény Európába. Szent István király	40
Hittérítés. Géza fejedelem és a Nyugat	41
Válságba került-e a pásztortársadalom?	42
Szent István uralkodásának első szakasza. Koppány lázadása	43
A pápa, a császár és a korona	44
Egyházalapítók Szent István korában	45
Államszervezet	46
A vármegyék rendszere	48
Szent István király külpolitikája	49
Korai magyar művelődéstörténet	50
Az öröklődés dilemmája. Szent István király történelmi szerepe	52
A keresztény államberendezkedés megszilárdítása. Harc a német hódító törekvések ellen	53
Péter és Aba Sámuel. Magyarok és németek	53
Péter "másodszor". Pogánylázadás. Péter bukása	54
I. András, Béla herceg, német betörések	55
A belső helyzet I. András korában	57
I. András és Béla viszálya	58
I. Béla. Az utolsó pogánylázadás	59
Salamon uralkodása. Bizánci háború	60
Salamon és a hercegek viszálya. I. Géza királysága	61
Szent László király kora	63
Egyházpolitika. Szent László törvényei	64
Szent László külpolitikája	66
Könyves Kálmán uralkodása	67
A bizánci érdekszférában. III. Béla	68
A magyar társadalom Kálmán korában	69
II. István és kora	70
Magyarország II. Béla uralma alatt	71
II. Géza. Bizánc és Kijev a magyar külpolitikában	72
A trónutódlás zavarai II. Géza halála után	74
III. Béla és kora	76
Társadalmi fejlődés a 13. században. Imre királysága. Az Aranybullák	78
II. András és a birtokadományok	79
Az uralkodó elit és a merániak	80
II. András és az uralkodó elit	81
Az 1222. évi Aranybulla és rendelkezései	82
"Az ellenállás joga." Az Aranybulla és a Magna Carta	83
Az erdélyi "szászok" letelepítése és kiűzése	84
A király és a trónörökös. III. Honorius pápa és a magyar belpolitika	84
Az 1231. évi Aranybulla	85
II. András külpolitikája	86
IV. Béla országlása: belső feszültségek	87
A tatárjárás. A kunok Magyarországon	88
A tatár betörés. Muhi. Az ország feldúlása	88
IV. Béla, a második honalapító	90
A magyar társadalom IV. Béla korában	91
IV. Béla külpolitikája 1242-től	92
Viszály István trónörökössel	93
V. István uralkodása. Cseh háború. Kun László	94
Az utolsó Árpád-házi király	95
Életforma és művelődés a 13. század végén	98
Krónikák és nyelvemlékek	99
Magyarország az Anjou-korban. A magyar nagyhatalom	100
Kiskirályok és trónigénylők	100
Károly Róbert uralma. Az oligarchák megtörése	103
Az új arisztokrácia	104
Hadseregszervezés, külkereskedelem	106
Pénzforgalom, birtokszabályozás	107
Zác Felicián merénylete	108
Királyi hatalom, külpolitikai célok: Nápoly és a Balkán	109
Három király szövetsége	111
I. (Nagy) Lajos trónra lépése	112
Az anyakirályné szerepe. Az 1351. évi törvény	113
Gazdaságpolitika, városfejlődés	114
Kancelláriák, bíróságok	115
A nápolyi hadjáratok	117
Harc Velencével a Tengermellékért	118
Balkáni politika	119
Nagy Lajos és Lengyelország	120
Nagy Lajos történelmi szerepe	122
Mária királynő és a belső zavarok	122
A magyar társadalom az Anjou-korban	124
Zsigmond kora. A német-magyar perszonálunió	125
Zsigmond király és a főurak viszálya	126
Zsigmond hatalmi bázisa	128
A köznemesség és a városfejlődés	129
Városi kategóriák, városi belharcok. A mezővárosok	130
Parasztfelkelés Erdélyben, 1437	132
A Zsigmond-kor külpolitikája. Harc a török előretöréssel	133
Zsigmond és Róma	135
Velence, a birodalom és a huszita háborúk	136
A Zsigmond-kori művelődés	137
A rendiség a 15. századi Magyarországon. Hunyadi János törökellenes harcai	138
Védelmi harcok az oszmán hatalom ellen	139
Hunyadi János színrelépése	140
"Pártharcok" Magyarországon. I. Ulászló és V. László kora	141
Hunyadi, a törökverő	142
A megszegett béke. A várnai csata	144
Várna után. Hunyadi kormányzósága	147
A nándorfehérvári diadal. Hunyadi halála	149
I. Mátyás király bel- és külpolitikai törekvései	150
Mátyás királlyá választása	151
Mátyás hatalmának megszilárdulása. Harc a huszitákkal	152
A Szent Korona visszaszerzése. Viszály III. Frigyessel	154
Kancelláriák és ítélőszékek	155
Királyi jövedelmek. Új főméltóságok	156
Összeesküvések	157
A trónutódlás: tervek és remények	159
Török veszély, nyugati aspirációk	160
Mátyás harcai a cseh koronáért és az osztrák tartományokért	163
Mátyás történelmi megítélése. Kritika és nosztalgia	164
A rendek uralma a Jagelló-korban. Mohács	165
Gazdasági élet a 15-16. század fordulóján	166
A trónutódlás kérdése 1490 után	166
"Dobzse" László és kora. A bárói hatalom	168
Adminisztráció. A "köznemesi párt" fellépése	169
Bakócz Tamás és a keresztes hadjárat terve	170
A magyar parasztháború, 1514	171
Megtorlás. Werbőczy "Hármaskönyve"	173
Pártharcok 1514 után. Török betörések	174
Nándorfehérvár elvesztése	175
Mohács felé	176
A mohácsi vész	178
Az önálló magyar államiság végnapjai	179
A magyarországi humanizmus és reneszánsz	180
A korai újkor	185
Magyarország három részre szakadása	185
Szapolyai János, a "nemzeti király"	186
Ferdinánd betörése. Harc a két király között	186
Szulejmán újabb hadjáratai: 1529 és 1532	188
A váradi béke. Ferdinánd újabb hadjárata	190
Buda török kézen	191
Török várfoglalások. Ferdinánd és Szulejmán békekötése	192
Fráter György meggyilkolása. A várháborúk éve: 1552	193
Erdély sorsa	195
Szigetvár ostroma. A drinápolyi béke	195
Karácsony György mozgalma. A speyeri egyezmény	196
A királyi Magyarország. A kereszténység védőbástyája	197
Kelet-Európa hanyatlása. Magyarország lakossága a 16. században	198
A három részre szakadt ország gazdasági élete	199
A 16. századi magyar társadalom	200
Élet a végvidékeken	202
A királyi Magyarország adminisztrációja	203
A bíráskodás szervei. Magyar rendi törekvések	205
Hódoltság és honvédelem	207
Az erdélyi fejedelemség	208
Természeti kincsek, erdélyi "nemzetek"	208
A fejedelemség politikai intézményei	209
Bevételek és a török adó	210
Báthori István Erdélyben és a lengyel trónon	210
Báthori Zsigmond uralmának első évei	211
A török hódoltsági területek	212
A török államhatalom pilléria	212
Az oszmán hadi potenciál	214
Az oszmán birodalom fénykora. A bomlás első jelei	214
Török berendezkedés a hódoltsági területeken	216
A végvidékek sorsa	219
A tizenöt éves háború	220
Hadiesemények Magyarországon, a 16. század végén	220
Mehmed szultán hadjárata. Eger elvesztése, Győr visszavétele	222
Mihály vajda Erdélyben. Basta elfoglalja a fejedelemséget	223
Székely Mózes és Basta. Felségárulási perek Magyarországon	223
A reformáció Magyarországon. Az ellenreformáció	225
A lutheránusok Magyarországon	226
Anabaptisták. A kálvinizmus Magyarországon	227
Hitviták a Szentháromság dogmájáról	230
A szombatosok	232
Protestáns oktatás, protestáns iskolák	233
Könyvnyomtatás	234
Ellenreformációs törekvések	234
Magyar jezsuiták	235
Pázmány Péter munkássága	236
Vallás és politika	236
A barokk műveltség kezdetei	237
"Hungarus" öntudat, Szent Korona-eszme	238
Rendi-vallási küzdelmek a 17. században	238
Bocskai fellépése	238
Bocskai és Basta harcai. A török korona	239
Bocskai tárgyalásai. A korponai oklevél	240
1606: a bécsi és a zsitvatoroki béke	241
A hajdúk, Báthori Gábor és Mátyás főherceg	242
Mátyás főherceg és a magyar rendek	243
Erdély és Magyarország. Báthori Gábor fejedelemsége	244
A nagy fejedelem. Bethlen Gábor uralma	244
Bethlen Gábor külpolitikája	245
Bethlen Gábor első hadjárata Bécs ellen	246
A török álláspont. A nikolsburgi béke	247
Bethlen második felvonulása	248
I. Rákóczi György fejedelemsége	249
Parasztmozgalom és a "parasztvármegyék"	249
Jobbágyterhek és adózás. Esterházy Miklós nádor	250
Erdélyi belharcok és I. Rákóczi György gazdaságpolitikája	251
Erdély külpolitikája a 17. század derekán	252
Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi Zsigmond és Zrínyi Miklós tevékenysége	252
A szerencsétlen lengyel hadjárat. Erdély veszedelme	253
II. Rákóczi György veresége és halála	255
Kemény János tragédiája	255
Végvári harcok. Az 1663. évi török hadjárat	256
Zrínyi téli hadjárata	257
A szentgotthárdi diadal és a vasvári béke	257
Rendi elégedetlenség. Zrínyi halála	258
A török hatalom hanyatlása a Dunántúlon	259
Zrínyi és Fragepán felségárulási pere. I. Rákóczi Ferenc felkelése	259
Kormányzóság, adók, ellenreformációs törekvések	260
A bujdosók és mozgalmaik. Erdély szerepe	261
Thököly Imre fellépése	262
A török kiűzése. I. Lipót abszolutizmusa	263
Bécs 1683. évi ostroma	264
A török kiűzésének első lépései	265
Budavár visszavétele	265
A török hódoltság összeomlása: 1686-1699	266
Habsburg-törvény. Caraffa kegyetlenkedései	268
Az 1687. évi országgyűlés határozatai	269
A felszabadított területek igazgatása	270
"Fegyverjog." Az "Újszerzeményi Bizottság". Adóterhek	271
Erdély jogállása 1690 után	272
A Rákóczi-szabadságharc	273
Rákóczi neveltetése és fellépése	273
Rákóczi kiáltványa	275
Sikerek és kudarcok	275
Rákóczi mint Erdély fejedelme	276
A szécsényi országgyűlés. Rákóczi mint "vezérlő fejedelem"	277
A szabadságharc hadieseményei 1705-1707-ben	278
Az ónodi országgyűlés. Közteherviselés. Detronizáció	279
A kuruc diplomácia. A trencséni vereség	281
A Rákóczi-szabadságharc hanyatló szakasza	281
A kuruc ügy bukása	282
A szatmári béke	283
A Rákóczi-emigráció	284
Magyarország és Európa a 18. század elején	285
Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai életének újraszervezése a 18. században	286
Belső vándorlások és telepítések	287
A nemzetiségi arányok megváltozása	289
A 18. századi magyar mezőgazdaság	289
Állattenyésztés. Az új mezőgazdasági módszerek	291
A bányászat fejlődése	292
Ipar, vámpolitika	293
Manufaktúrák és céhek	294
Külkereskedelem, közlekedés	295
A 18. századi magyar társadalom. A jobbágyság	296
Urbárium	297
Mezővárosok, szabad állapotú népelemek	298
A városi lakosság fejlődése	298
Nemesi rétegek	299
A kisnemesek és az új értemiség	301
A Pragmatica Sanctio	302
A kormányszékek	303
Országgyűlés, vármegyék, bírói szervek	303
Erdély igazgatása	304
Az ország vallási körképe	305
Török és porosz háborúk	306
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon	308
A francia felvilágosodás hatása	308
A felvilágosult abszolutizmus és a jozefinizmus	310
A felvilágosult abszolutizmus magyarországi hívei	311
A Ratio educationis	312
A "Kalapos király"	313
A "türelmi rendelet"	314
II. József kormányzati reformjai	315
Az erdélyi román felkelés	315
Nemesi ellenállás: nyelvrendelet, népszámlálás	316
Nyelvápolás. Reformerek	317
Újkor	319
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában	319
Nemzeti érzelmek és tervek	319
A nemzetiségek ébredése	320
Rendi "rugalmasság"	321
A francia forradalom hatása. A magyar "jakobinusok"	321
A magyar "jakobinusok" elítélése	324
Konzervatív ellenhatás	325
A francia háborúk. Hadiszállások. Konjunktúra	326
Devalváció. Magyar ezredek a napóleoni háborúkban	327
Az utolsó nemesi felkelés kudarca	327
Európai hatások. Nyelvújítás, művelődés	328
A magyar nemesi reformmozgalom kezdete. Gróf Széchenyi István fellépése	329
A Szent Szövetség kezdetei	329
Metternich rendszere. A rendi dualizmus követelése	330
1825: a reformkor kezdőpontja? Széchenyi fellépése	331
1830 eseményei. A "Hitel" megjelenése	331
Magyarország statisztikai adatai a reformkor kezdetén	332
Nemzeti jogok és agrárválság	333
Nagybirtokosság és középnemesség	333
A "bocskoros" nemesség. Jobbágysors	334
Széchenyi és a liberális reformmozgalom	335
A"Hitel" tartalma és útmutatásai	336
Vita Dessewffyvel. A Világ és a Stádium. Wesselényi programja	337
Széchenyi alapelvei és közlekedési reformjai	337
Az örökváltság a reformkori országgyűléseken. Széchenyi és Kossuth vitája	339
Koleralázadás	339
Az első reformországgyűlés, 1832/36	340
Az örökváltság kérdése	340
Az országgyűlési ifjak és a konzervatív ellenállók	341
Wesselényi pere és Kossuth fellépése	341
Bécsi reakció. Per Kossuth ellen	342
Kompromisszum az 1839-40-es diétán. Deák fellépése	344
Kossuth és a "Pesti Hírlap"	345
Örökváltság. A nemesi adómentesség vitája	345
Kossuth és a gazdasági kérdések	346
A védővámok kérdése. A Védegylet. Ipari fejlődés	347
Vasútépítés. Széchenyi és Kossuth vitája	347
A Széchenyi-Kossuth-vita mérlege	348
A Szent Korona-eszme fejlődése	350
A magyar államnyelv. A nemzetiségi kérdés	351
A horvát álláspont	351
A magyar nyelvhasználat törvényes szabályozása és a horvát álláspont	351
Nyelvújítás. A magyar irodalom fejlődése	353
Klasszicizmus és romantika	353
Az építészet fellendülése, festészet	354
Nemzetiségi eszmék	355
Magyar köznemesi szemlélet és a horvát törekvések	355
Szerbek és szlovákok. Ausztroszlávizmus. Pánszlávizmus	356
Az első magyar politikai pártok megalakulása. Az utolsó rendi országgyűlés	357
Új kormánypolitika. Az adminisztrátori rendszer	358
A konzervatív ellentámadás és a reformellenzék. A centralisták	358
A "municipalista" ellenzéki irányzat	359
Széchenyi: "Politikai programtöredékek." Kossuth: "Adó"	360
Az Ellenzéki Nyilatkozat (1847)	361
Fiatal demokraták. Táncsics	362
Az utolsó rendi országgyűlés	362
Az 1848-as forradalom	364
A forradalom híve és a pozsonyi diéta	364
Vértelen forradalom Pesten: március 15.	365
Radikális küldöttség Pozsonyban	365
Az első felelős magyar minisztérium	366
Magyarország közjogi helyzete 1848 áprilisában	367
Választójog, a belső reformok sorsa	368
Földkérdés, sajtószabadság	369
Két tűz között: radikalizmus és külső fenyegetés	369
Az európai helyzet változásai. Bécs támogatja a nemzetiségeket	370
Horvát követelések	371
Szerb, szlovák és román mozgalmak	371
Népképviseleti országgyűlés. Kossuth felhívása	372
Az olasz segély. Harcok a Délvidéken	373
Az 1848-49-es szabadságharc	374
A szeptemberi fordulat. Országos Honvédelmi Bizottmány	374
A pákozd csata és győzelmek a Dunántúlon	375
Kapituláció vagy önvédelmi harc	375
Forradalom Bécsben, vereség Schwechatnál	376
Görgey. Fegyveres harcok Erdélyben és a Délvidéken	377
Trónváltozás. Békepártiak. Windischgratz betörése	377
Windischgratz Pesten. A kormány Debrecenben	378
A váci kiáltvány és háttere	379
Görgey északi visszavonulása. Bem Erdélyben	380
A kápolnai csata. Dembinski és Vetter	380
A dicsőséges tavaszi hadjárat	381
Buda felszabadítása	382
Az olmützi alkotmány. A debreceni detronizáció	383
Kossuth "kormányzó-elnök". A kabinet átalakítása. Politikai harcok	384
Az európai forradalmak apálya. Cári nyilatkozat	385
Tárgyalás a románokkal	385
Az orosz intervenció	386
Az utolsó harcok. Világos	387
Kossuth és Görgey. A "Görgey-kérdés"	388
Az abszolutizmus kora	390
A forradalom megrázkódtatásai	390
A magyar kérdés	391
"Az alkotmányosságot a tengerbe dobtuk"	394
A megtorlás	394
Abszolutizmus és társadalom	396
A szellemi élet	398
Kormányzati nehézségek	400
A Bach-rendszer válsága	401
A Bach-rendszer bukása	403
Az emigráció	405
Az Októberi Diploma	408
Az 1861-es országgyűlés	410
A provizórium	411
A dualizmus kora	413
A kiegyezés előkészítése	413
Az álláspontok közeledése	414
A kiegyezés rendszere	417
A dualizmus alternatívája	418
Balcescu és Teleki	420
Kossuth	421
A nemzetiségi kérdés	423
A nemzetiségi törvény	424
Cassandra	426
Pártok és programok	426
A parlamenten kívül	428
Ütközések és kompromisszumok	428
Miniszterelnökök jönnek, miniszterelnökök mennek	430
Tisza Kálmán	432
A gazdaság, demográfia, művelődés	434
Pénz- és hitelügyek	436
Közlekedés, posta	437
A mezőgazdaság	439
Birtokszerkezet	442
Gazdálkodásmód	443
Az ipar	446
Élelmiszeripar	447
Bányászat, nehézipar	448
Budapest világvárossá fejlődése	450
A városkép	451
A kultúra központja	453
A társadalom	455
A "magyar" burzsoázia	457
A parasztság	458
Az agrárproletaritáus	460
A munkásság	461
A monarchia külpolitikai helyzete	461
A dualizmus válsága	464
A válság előjelei	464
A Tisza-éra vége	465
Gazdasági és társadalom a világháború előtt	467
Szerkezeti változások	469
Műveltség	471
Politika	474
A századforduló	476
A Szabadelvű Párt bukása. A koalíció	478
A Nemzeti Munkapárt	480
A válság elmélyülése	481
A nemzetiségi kérdés	485
A Memorandum-per	487
Szlávok	488
Nemzetállam és etnikai viszonyok	489
Magyarország az első világháború küszöbén	491
Magyarország az első világháborúban	493
A hadműveletek	495
A belső helyzet	497
A forradalmak kora	501
Az őszirózsás forradalom	501
Nagyhatalmak és nemzetiségek	503
A belső helyzet	504
A Tanácsköztársaság	508
Katonai akciók	511
A Clemenceau-jegyzék	512
A trianoni Magyarország	514
Az ellenforradalom hatalomra jutása	514
A trianoni béke	518
Konszolidáció	520
A vesztes helyzete	523
Gazdaság és társadalom	525
A világgazdasági válság hatása	527
Politikai mozgalmak	529
Útkeresés	531
Revíziós remények	534
Szellemi élet	537
A háború előtt	541
Jobbratolódás	543
"a barátság...nem lehet egyoldalú"	546
"Nemzeti céljaink"	547
A német nyomás fokozódása	549
Magyarország a második világháborúban	551
Sztálingrád után	554
A német megszállás	557
"Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm..."	560
Ellenállási kísérletek	562
A felszabadulás	563
Magyarország a második világháború után	566
Az ország talpra állása	566
Az újjáépítés	569
Pártok és programok	570
"Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!"	573
A nemzetiségi kérdés "rendezése"	575
A kommunisták előretörése	577
A sztálinizmus felé	579
A fordulat	582
A munkások és a dolgozó parasztok állama	586
Ideológia és valóság	588
Kulákok és parasztok	590
A többi "tulajdonos osztály"	591
"...A vád az ellenségtől ered"	592
Nagy Imre menesztése után	594
A forradalom	596
A megszállás	600
A Kádár-rendszer	601
A "forradalomtól" az "októberi eseményekig"	602
A megtorlás	604
A szövetkezetesítés	605
Az ipar	606
A Kádár-korszak stabil időszaka	607
A legszabadabb barakk	610
A kommunista hatalom összeomlása	611
1990	614
Időrendi táblázat	615
Magyarország uralkodói	627
Magyarország miniszterelnökei	631
Mutató	633