Magyarország szénhidrogén telepei - Algyő

Előszó

A kőolaj és földgáz (szénhidrogének) jelentősége világszerte évről-évre növekszik. Ennek oka a szénhidrogének energetikai, vegyipari, műszaki-technológiai, közgazdasági szempontból egyaránt igen kedvező tulajdonságaiban keresendő. A szénhidrogének nagy használati értéke még azokban az országokban is biztosította gyors előretörését, ahol nagy mennyiségű és jó minőségű kőszénkészletek vannak.
Magyarország 1937-ben lépett a szénhidrogén termelő országok sorába, akkor, amikor a világ energiafelhasználásában a kőszén 71%-kal, a szénhidrogének 22%-kal szerepeltek. Hazánkban 1938-ban a szénhidrogének aránya 4,4% volt. Ma már, a világstatisztikai adatok szerint, a szénhidrogének részaránya az energiahordozók között meghaladja az 50%-ot. Mi ettől elmaradtunk és a hazai kőolajipar erőfeszítései arra irányulnak, hogy ezt a hátrányt minél előbb behozzuk. A szénhidrogénarány javításáért folytatott harc főbb állomásai: 1950-ben 10,3%, 1955-ben 18,6%, 1960-ban 21,2%, 1965-ben 28%, 1968-ban 39%, 1970-ben terveink szerint 44-45% és 1975-ben a szénhidrogének részaránya várhatóan meghaladja az 50%-ot és további fejlődésként 1980-ban 63-64%-ra becsülhető.
Az igényeket és a jelenleg ismert, valamint a még felkutatásra váró készleteket figyelembe véve Magyarország kőolajimportra szorul, mely később gázbehozatallal is kiegészül. Nálunk, ahol az energiaellátás alapját eddig a nagy önköltséggel kitermelhető, gyenge minőségű kőszénfajták adták, különösen jelentősek a szénhidrogének. A hazai termelésű szénhidrogének pedig - ezen belül - azért fokozott fontosságúak, mert a legolcsóbbak, a leggazdaságosabbak és függetlenséget biztosítanak szállítás, fizetési feltételek, világpiaci áralakulások stb. vonatkozásában. Vissza