Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

Grafikus

Kőhegyi Zoltán

Vázsonyi Zsolt

Budapest

'Kőhegyi Zoltán: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ' összes példány

Kiadó:	ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	653 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-463-079-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ALAPJAI, ÁLTALÁNOS VONÁSAI
A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai (Perczel Gy.)	17
Természetföldrajzi környezet	17
Természeti erőforrások	20
A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának néhány sajátossága	22
A természeti erőforrások számbavétele	25
Ásványvagyon	28
Termőföld	32
Vízkészletek	36
A környezet állapota	37
A környezeti válság okai	37
A szilárd kéreg és a talajok állapota	40
A vizek állapota	43
A levegő állapota	47
Hulladékkezelés	56
Zajártalmak	61
Társadalmi alapok	64
Történeti földrajzi folyamatok (Hajdú Z.)	64
A magyar társadalom, az állam és a gazdaság a feudalizmus időszakában	65
A kapitalista gazdaság fejlődése Magyarországon (1848-1945)	71
A II. világháború gazdasági és térszerkezeti következményei	100
A második világháború utáni gazdasági folyamatok (Bartke I.)	102
A magyar gazdaság fejlődése 1990-ig	102
A magyar gazdaság területi fejlődése 1990-ig	120
Az 1990 utáni gazdasági változások	136
Népesedési folyamatok, foglalkoztatottság (Perczel Gy.)	147
A népesség számának alakulása	147
A népmozgalom néhány jellemzője	150
A népesség nemek és kor szerinti összetétele	154
A népesség nemzetiségi és vallási tagozódása (Kocsis K.)	157
Vándormozgalmak, a népesség területi eloszlása (Perczel Gy.)	173
A népesség gazdasági aktivitása	181
A magyar társadalom taolgtsága (Bőhm A.)	189
A társadalomszerkezet dimenziói	189
A magyar társadalom osztály- és rétegtagoltságának változásai	190
A társadalmi mobilitás történeti változásai	202
A társadalom politikai tagoltsága	203
A társadalom civil szerveződései	212
A magyar társadalom műveltségi, kulturális polarizációja	213
Szociális gondok	216
A MAGYAR GAZDASÁG PRIMER ÉS SZEKUNDER SZEKTORAI
Mezőgazdaság, élelmiszertermelés (Süli-Zakar I.)	223
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentősége a nemzetgazdaságban	223
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területi sajátosságai, fejlődésének főbb vonásai	224
A közelmúlt változásainak főbb irányai	228
A földhasználat	230
Tulajdonviszonyok, üzemtípusok, munkaerő	231
A termelési szerkezet változásának irányai	235
A termelés technikai háttere	236
A piacok alakulása	239
Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar	245
Ipari növények és feldolgozásuk	250
Szőlő, gyümölcs- és zöldségtermelés, szeszipar és üdítőital-gyártás	255
Takarmánytermelés	263
Az állattenyésztés főbb ágazatai, a húsipar és a tejfeldolgozás	267
Baromfitenyésztés és -feldolgozás	275
Az erdő- és vadgazdálkodás	279
Az erdősültség, fejlődési folyamatok, területi jellemzők	280
Erdőhasznosítás	282
Ipar (Perczel Gy.)	284
Fejlődési tencenciák	284
A termelés szerkezete	286
A rendszerváltozás és az ipar	288
Iparpolitika	291
Az ipar szervezete	294
Privatizációs folyamatok	296
Az ipar területi szerkezte	298
Bányászat	301
Az elsődleges energiahordozók termelése	302
Érc- és ásványbányászat	312
Energiagazdálkodás	315
Fejlődési tendenciák, szerkezet, energiapolitika	315
Villamosenergia-termelés	321
Kohászat	329
Vaskohászat	329
Öntészet	336
Alumíniumipar	338
Gépipar	341
Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet	342
A gépipar az 1990-es évek elején	348
Vegyipar	354
Fejlődési folyamatok, ágazati és területi szerkezet	354
A vegyipar 1990 utáni helyzete	360
Építőanyag-ipar	365
Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet	365
Az építőanyag-ipar az 1990-es években	368
A TERCIER SZEKTOR
A tercier szektor jellege, társadalmi-gazdasági szerepe, fejlődési sajátosságai (Illés I.)	373
A tercier szektor alapvető jellemzői	374
Tercier szektor - szolgáltatások - infrastruktúra	376
Az infrastruktúra területi fejlődésének sajátosságai	378
Gazdasági szolgáltatások	383
Közlekedés (Erdősi F.)	383
A közlekedés felértékelődése, szerkezete	383
A közlekedési hálózat térszerkezete	386
Vasúti közlekedés	390
Közúti közlekedés	392
Vízi közlekedés	399
Légi közlekedés	403
A városok közötti távolsági összeköttetések	406
Távközlés	410
A távközlési hálózatok kialakulása	411
Távírda	411
Telefon	412
Új szöveg-, adat- és képközvetítő távközlési szolgáltatások	416
A tömegkommunikációs ellátottság néhány területi jellemzője	417
Belkereskedelem (Illés I.)	418
A kereskedelem jelentősége és nemzetgazdasági súlya	418
Belkereskedelmi munkamegosztás	420
A kereskedelmi forgalom területi szerkezete	422
Az üzlethálózat szakosodása, települési, területi szerkezete	426
A kereskedelem üzleten kívüli formái	428
Külkereskedelem	430
Külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem	430
A külkereskedelem történeti fejlődése	433
A külkereskedelem ágazati és területi szerkezete	437
A külkereskedelem intézményrendszere	441
Vámok, kvóták és a külkereskedelmi politika egyéb eszközei	444
Közeledés az európai integrációhoz	445
Idegenforgalom (Perczel Gy.)	447
Az idegenforgalom fejlődésének nemzetközi tendenciái	447
Az idegenforgalom helyzete és területi struktúrája	449
Idegenforgalmi vonzástényezők, idegenforgalmi térségek	455
Az idegenforgalmi fogadóképesség	461
Az idegenforgalom és a területi fejlődés	464
A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltatások (Illés I.)	466
A pénzügyi rendszer funkciói a gazdaságban	466
A bankrendszer kialakulása, sajátosságai és területi szerkezete	467
A mai bankrendszer létrejötte és területi jellemzői	468
Biztosítás	474
Tőkepiacok és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások	478
Társadalmi szolgáltatások (Illés I.)	482
Oktatási rendszer	482
A közoktatás rendszere és területi struktúrája	482
Felsőoktatás	492
A népesség iskolázottságának térbeli-települési különbségei	498
Az egészségügyi ellátás rendszere	500
A lakosság egészségi állapotának területi sajátosságai	501
Az egészségügyi rendszer fő jellemzői	503
Az egészégügyi intézmények területi elhelyezkedése	507
A közigazgatás területi szerkezete	518
Központi közigazgatás	520
Dekoncentrált közigazgatás	521
Önkormányzati (decentralizált) közigazgatás	523
A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai, település- és területfejlesztő tevékenysége	530
TELEPÜLÉSRENDSZER
Településrendszer fejlődése (Tóth J.)	539
A településrendszer fejlődése a II. világháborúig	540
A II. világháború utáni időszak jellegzetes vonásai	543
A településrendszer strukturális átformálódása	543
A településrendszer területi átalakulása	551
Az 1980-as évtized néhány fontosabb sajátossága	554
A településrendszer mai struktúrája	557
Településtípusok	557
A települések nagyságkategóriái	558
A települések hierarchiaszintje, vonzáskörzetek	560
Településképződmények	562
Várható tendenciák	565
A rendszer egészét érintő változások	565
A településrendszer elemeinek várható fejlődése	567
A településrendszer interdependenciája	570
A városhálózat fejlődése, mai képe és átalakításának lehetséges útjai	571
A fejlődés eddigi útja	571
Városhálózatunk mai képe	575
A városhálózat átalakulásának útjai	578
Az újonnan várossá nyilvánított települések integrálása a városhálózatba	582
RÉGIÓK MAGYARORSZÁGON
A magyarországi regionális fejlődés történeti vonatkozásai (Tóth J.)	587
Az egyes történelmi korszakok áttekintése	588
Előzmények az I. világháborúig	588
A két világháború közötti időszak	591
Az államszocializmus időszaka	592
A mai helyzet és a nemzetközi regionális együttműködés lehetőségei	593
A hazai gazdaságikörzet-kutatás néhány történeti és elméleti-módszertani kérdése	597
Régiók és térszerkzeti egységek	603
Általános kérdések	603
Központi Körzet	607
Általános jellemzés	607
A budapesti térszerkezeti egység	611
Az esztergomi térszerkezeti egység	612
A váci térszerkezeti egység	612
A gödöllői térszerkezeti egység	613
A térszerkezeti egységek és a kö9zigazgatás	613
A Dunántól	614
Általános jellemzés	614
A soproni térszerkezeti egység	618
A győri térszerkezeti egység	618
A tatabányai térszerkezeti egység	618
A szombathelyi térszerkezeti egység	618
A veszprémi térszerkezeti egység	619
A székesfehérvári térszerkezeti egység	619
A dunaújvárosi térszerkezeti egység	619
A zalaegerszegi térszerkezeti egység	620
A nagykanizsai térszerkezeti egység	620
A balatoni térszerkezeti egység	620
A kaposvári térszerkezeti egység	620
A tamási térszerkezeti egység	621
A szekszárdi térszerkezeti egység	621
A barcsi térszerkezeti egység	621
A pécsi térszerkezeti egység	621
A térszerkezeti egységek és a közigazgatás	622
Észak-Magyarország	622
Általános jellemzés	623
A salgótarjáni térszerkezeti egység	627
A gyöngyösi térszerkezeti egység	627
Az egri térszerkezeti egység	627
A miskolci térszerkezeti egység	627
Az aggteleki térszerkezeti egység	628
A tokaji térszerkezeti egység	628
A bodrogközi térszerkezeti egység	629
A térszerkezeti egységek és a közigazgatás	629
Az Alföld	630
Általános jellemzés	630
A dabasi térszerkezeti egység	634
A szolnoki térszerkezeti egység	635
A tiszafüredi térszerkezeti egység	635
A nyíregyházi térszerkezeti egység	635
A debreceni térszerkezeti egység	636
A solti térszerkezeti egység	636
A bajai térszerkezeti egység	637
A kecskeméti térszerkezeti egység	637
A szegedi térszerkezeti egység	637
A sárréti térszerkezeti egység	638
A békéscsabai térszerkezeti egység	638
A dél-békési térszerkezeti egységc	638
A térszerkezeti egységek és a közigazgatás	639
Magyarország térszerkezetének II. világháború utáni változásai és mai problémái	640
A térszerkezet alakulását befolyásoló tényezők	640
Mai térszerkezeti problémák	642
A Budapest-vidék dichotómia	642
Az Észak-Dél és a Nyugat-Kelet dichotómia	642
A regionális központok hiánya	643
A transzverzális összekötések elégtelensége	643
Problematikus helyzetű térségek	643
Országhatár menti területeink	644
Jogi szabályozás, kapcsolat a településfejlesztéssel	644
Regionális kutatások, nemzetközi összefüggések	645
Irodalom	646