Magyarország társadalomtörténete 1-2.

1945-1989

Szerző

'Nagy Endre: Magyarország társadalomtörténete 1-2. ' összes példány

Kiadó:	Új Mandátum Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	880 oldal
Sorozatcím:	Nagyítás szociológiai könyvek
Kötetszám:	15-16
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-9158-91-7
Megjegyzés:	Második kiadás. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A huszadik század rövid volt. Hetvenöt esztendeig tartott 1914-től 1989-ig. Két fő eseménye a két világháború: ezek határozták meg az egész század arculatot. A két világháború következménye az orosz forradalom, az atombomba, a gyarmatbirodalmak felbomlása, a kommunista államok létrejötte, Európa és Németország kettéosztása, a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió döntő befolyása. Mostanáig ezek árnyékában éltünk.
A tizenkilencedik század kilencvenkilenc esztendeig tartott, 1815-től 1914-ig, a napóleoni háborúk végétől az első világháború kitöréséig. A tizennyolcadik század százhuszonhat esztendőn át tartott. Az Anglia és Franciaország közötti világméretű háború kitörésével kezdődött, amely végighúzódott az egész időszakon (része volt az amerikai függetlenségi háború is), s a waterloo-i csatával fejeződött be. A tizenhetedik század százegy esztendeig tartott. 1588-ban kezdődött a spanyol Armada szétverésével (aminek egyik jelentős következménye Franciaország egysége lett), és 1689-ben, egy évvel az angliai dicsőséges forradalom után ért véget, amikor mar nem a spanyol, hanem a francia birodalom volt Anglia legnagyobb riválisa.
Mi tudjuk, hogy a huszadik századnak vége. Tudjuk, s részben azért, mert fejlődött a történelmi tudatunk (ami nem azonos történelmi ismereteinkkel). Talán ez a legfontosabb változás gondolkodásunk történetében.
A huszadik század hivatalosan a 2000. esztendő utolsó napján ér majd véget. A civilizációk, a nemzetek, az egyes ember életében azonban az igazi fordulópontok (s a fordulópont más, mint a mérföldkő) nem esnek egybe a decimális naptárral. A történelem nem egy végből szabott; a fordulópontok nem feltétlen érvényűek. Sok megrázkódtatás jelezte az edwardiánus vagy a viktoriánus rend felbomlását már 1914 előtt is. Rengeteg középkori szokás élt tovább a tizenhetedik század után. A huszadik század vége sem abszolút; a két világháború árnyéka még nem tűnt el. De már visszavonulóban van: nem uralja a történelmi tájképet.
Azért lehet a huszadik századnak csakugyan vége. Vissza

Tartalom

1. kötet:
I. A SZÍNTÉR
John Lukacs: A huszadik század vége 12
Rainer M. János: Magyarország a szovjet érdekszférában 31
Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985 37
II. TÁRSADALOMÁTALAKÍTÁSI ELKÉPZELÉSEK
Bibó István: A magyar demokrácia válsága 58
Révai József: Lenin útján 67
III. HATALOM ÉS IDEOLÓGIÁJA
Kornai János: Hatalom és ideológia 76
Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György:
Diktatúra a szükségletek felett 97
Bibó István: Fogalmazvány (1956. október 27-29.) 113
Szabó Miklós: A legitimáció történelmi alakváltozásai 118
Csanádi Mária: Honnan tovább? 147
IV. AZ ÚJ ELIT
Gyarmati György: A káderrendszer és a rendszer kádere az ötvenes években 176
Szakadát István - Szakadát László: A magyar kommunista párt
politikai bizottságának és titkárságának egymáshoz való viszonya 187
Vida István: Az állami-politikai vezető réteg összetétele
az 1980-as évek elején 202
V. A SZOCIALISTA GAZDASÁG
Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonaláról 218
Bródy András: Gazdasági növekedésünk üteme 1924-től 1965-ig 229
Ehrlich Éva: Országok versenye 1937-1986 235
Pető Iván - Szakács Sándor: Az intézményrendszer átformálása 241
Kornai János: A klasszikus rendszer koherenciája 255
Kornai János: A hiány újratermelése 259
Soós Károly Attila: Terv, kampány, pénz 267
Antal László: Fejlődés - kitérővel 275
Bauer Tamás: Tervgazdaság, beruházás, ciklusok 279
Szalai Erzsébet: A reformfolyamat új szakasza és a nagyvállalatok 287
Szalai Erzsébet: Libikóka 293
Antal László - Bokros Lajos - Csillag István - Matolcsy György:
Fordulat és reform 305
VI. VAGYON- ÉS JÖVEDELEMVISZONYOK
Szelényi Iván: Társadalmi egyenlőtlenségek az államszocialista redisztributív gazdaságokban 308
Gábor R. István: A második gazdaság: a magyar tapasztalatok általánosíthatónak tűnő tanulságai 320
Andorka Rudolf: Háztartásszerkezet és háztáji-kisegítő gazdaságok a mai magyar falvakban 342
Vági Gábor: A háztartások felszereltsége és szolgáltatásfogyasztása 359
Orolin Zsuzsa: A lakosság rétegződése jövedelemforrások szerint 380
Cukor Eszter: A szellemi dolgozók kereseti viszonyainak
alakulása az elmúlt évtizedekben 387
Kemény István: A szegénységről.
(Fölszólalás a Magyar Tudományos Akadémián - 1970) 396
Ferge Zsuzsa: A szegénység társadalmi megítélése
Magyarországon, történelmi nézőpontból 400

2. kötet:
VII. NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK
Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970 8
Bene Lajos: A belső vándormozgalom három évtizede 32
Klinger András: Magyarország népesedése az elmúlt negyven évben 45
Józan Péter: A halálozási viszonyok alakulása Magyarországon 1945-1985 66
Deák Ernő: Adatok az 1956-os menekülthullámról 72
VIII. TELEPÜLÉS ÉS TÉRSZERKEZET
Szeredás Judit: Budapesti agglomeráció, 1980-1990 78
Benda Gyula: A város társadalmának térbeli szerkezete 82
Szelényi Iván - Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái 91
Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása 107
Andor Mihály: Néma népszavazás 114
Kovács Teréz: Elmaradott falvak „középrétegesedő" lakói 129
Csanádi Gábor - Ladányi János: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai 132
IX. MOBILIZÁCIÓ ÉS MOBILITÁS
Kemény István: A mobilitás társadalmi összefüggései 150
Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás
változásai Magyarországon 157
Örkény Antal: A társadalmi mobilitás történelmi perspektívái 177
Róbert Péter: Mobilitási és reprodukciós
folyamatok a magyar társadalomban 193
X. TÁRSADALMI SZERKEZET, TÁRSADALMI CSOPORTOK
Závada Pál: Teljes erővel 206
Juhász Pál: A mezőgazdaság fejlődésében megnyilvánuló tehetetlenségről 222
Juhász Pál: Mai képünk a parasztságról s a falusi társadalom néhány jellegzetességéről 230
Kemény István: A magyar munkásosztály rétegződése 241
Héthy Lajos - Makó Csaba: Munkásmagatartások és a gazdasági szervezet 252
Dávid János: A gyári társadalom társadalmi integráció? 265
Nagy Endre: A köztisztviselői értelmiség 271
Gáti Tibor - Horváth Ágota: A háború előtti kisvárosi középosztály utótörténete 281
XI. KULTÚRA, ÉLETFORMA, ÉRTÉKEK
Szabó Miklós: Magyar nemzettudat-problémák
a huszadik század második felében 300
Hankiss Elemér: A magyar társadalom értékrendjének
felemás modernizációja 325
Kiss József: „Megvannak itt a közösségek..." 332
Vajda Ágnes: Nagyvárosi és falusi lakásformák 348
Fülemile Ágnes: Megfigyelések a paraszti női viselet
változásához 361
Sárkány Mihály: A lakodalom funkciójának
megváltozása falun 359
XII. NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK
Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon
1945-1948 között 376
Garami Erika - Szántó János: Magyarországi szlovákok 394
Kovács András: Zsidóság a mai Magyarországon 400
Horváth Ágota: Segélyekről szegényekről 409
Havas Gábor - Kemény István: A magyarországi romákról 430
XIII. VÉGKIFEJLET
Arató András: Töprengések a kelet-európai
„forradalomról" 444
Bozóki András: A magyar átmenet összehasonlító
nézőpontból 457

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem