| Előszó | 5 |
| Magyarország természeti földrajza | 7 |
| Magyarország földrajzi helyzete (Dr. Udvarhelyi Károly) | 9 |
| Magyarország természetföldrajzi környezete | 10 |
| Magyarország politikai környezete | 12 |
| Magyarország földtani kialakulása, szerkezete és felszíne (Dr. Udvarhelyi Károly) | 13 |
| A legfőbb ható tényezők és változások | 14 |
| Variszkuszi hegységképződés | 15 |
| A középkori tengerek tartós transzgenerációja | 17 |
| Eurázsiai hegységképződés | 19 |
| Óharmadkori tengerek | 20 |
| A Középduna-medence kialakulása és az újharmadkori vulkánosság | 22 |
| A medence újabb beszakadása és a pannóniai tenger térfoglalása | 25 |
| A negyedkor hordalékos takarói | 28 |
| Az ember és a társadalom tájalakító tevékenysége | 33 |
| Magyarország földszerkezete | 34 |
| Magyarország domborzatának általános képe | 39 |
| Magyarország geomorfológiai körzetei | 40 |
| Természeti energiaforrások, ásványkincsek | 41 |
| Irodalom | 44 |
| Magyarország éghajlata (Dr. Futó József) | 45 |
| Magyarország éghajlatának általános jellemvonásai | 45 |
| A földrajzi szélesség hatása | 46 |
| Az óceáni és a szárazföldi levegő hatása | 47 |
| A domborzat hatása | 49 |
| Éghajlati elemek területi eloszlása, évi és napi menete | 50 |
| Napsugárzás, napfénytartam | 50 |
| A levegő hőmérséklete | 52 |
| A hőmérséklet területi eloszlása | 52 |
| A hőmérséket évi járása | 58 |
| A hőmérséklet napi járása | 60 |
| A levegő hőmérsékletének szélsőségei | 61 |
| Talajhőmérséklet | 63 |
| Légnyomás | 64 |
| A légnyomás területi eloszlása | 64 |
| A légnyomás évi és napi járása | 64 |
| Szél | 66 |
| Szélirány | 66 |
| Szélsebesség | 67 |
| A légkör vízháztartása | 69 |
| A párolgás és a levegő nedvességtartalma | 69 |
| Borultság | 71 |
| Csapadék | 72 |
| A csapadék területi eloszlása | 72 |
| A csapadék időbeli eloszlása, szélső értékei | 73 |
| Havazás, hótakaró | 76 |
| Éghajlati körzetek | 77 |
| Alföld | 78 |
| Kisalföld | 79 |
| Dunántúl | 79 |
| Északi-középhegység | 80 |
| Irodalom | 81 |
| Magyarország vízrajza (Dr. Zétényi Endre) | 83 |
| Felszín alatti vizek | 83 |
| Források és kutak | 85 |
| Felszíni vizek | 89 |
| Lefolyásviszonyok | 89 |
| Folyóvizeink kialakulása | 90 |
| Folyóvizeink | 91 |
| A Duna és mellékfolyói | 92 |
| A Tisza és mellékfolyói | 100 |
| Állóvizeink | 102 |
| A Balaton | 102 |
| Fertő-tó | 106 |
| Velencei-tó | 107 |
| Egyéb állóvizeink | 107 |
| Irodalom | 108 |
| Magyarország természetes növényzete, állatvilága (Pápistáné Erdős Mária) | 111 |
| A növényzet és az állatvilág fejlődése | 111 |
| Magyarország természetes növényzete | 115 |
| Az erdős sztyepp-zóna | 115 |
| A lombos erdők zónája | 116 |
| Magyarország erdőségei | 120 |
| Magyarország növényföldrajzi tájbeosztása | 121 |
| Kárpáti flóratartomány | 122 |
| Alpi flóratartomány | 122 |
| Nyugat-balkáni flóratartomány | 122 |
| Magyar vagy pannóniai flóratartomány | 122 |
| Természetes állatvilág | 124 |
| Magyarország talaja (Pápistáné Erdős Mária) | 127 |
| Talajfajták | 127 |
| Zonális talajok | 129 |
| Erdőtalajok | 129 |
| Mezőségi talajok | 130 |
| Azonális talajok | 130 |
| Váztalajok | 130 |
| Réti talajok | 131 |
| Láptalajok | 131 |
| Intarzonális talajok | 132 |
| Szikes talajok | 132 |
| Talajerózió | 133 |
| Talajföldrajzi körzetek Magyarországon | 134 |
| Irodalom | 135 |
| Magyarország tájai (Dr. Udvarhelyi Károly) | 137 |
| Alföld | 138 |
| Határai | 138 |
| Kialakulása | 139 |
| Felszíne | 141 |
| Éghajlata és vízrajza | 142 |
| Növényzete, talaja | 143 |
| Az Alföld tájai | 143 |
| A Mezőföld | 144 |
| Duna-Tisza közi homokos hátság (Kiskunság) | 149 |
| Északbácskai-lösztábla | 153 |
| A Nyírség | 154 |
| Hajdúság | 161 |
| A Maros-Körös köze | 161 |
| A Mátraalja és a Bükkalja | 165 |
| A Duna és a Dráva melléke | 166 |
| Tisza menti érterek | 169 |
| Kisalföld | 179 |
| Helyzete, határai | 179 |
| Kialakulása és szerkezete | 179 |
| Felszíne | 181 |
| Éghajlata és vízrajza | 182 |
| Természetes növényzete, ásványi kincsei | 183 |
| Tájai | 183 |
| Győri-medence | 183 |
| Győr-tatai teraszvidék | 186 |
| Marcal-medence | 187 |
| Alpokalja | 189 |
| Földrajzi fekvése, kialakulása és felszíne | 189 |
| Éghajlata és vízrajza | 190 |
| Növényzete | 192 |
| Tájai | 193 |
| Soproni- és Kőszegi-hegység | 193 |
| Nyugat-magyarországi kavicstakaró | 194 |
| Dunántúli-dombság | 197 |
| Kialakulása, szerkezete és felszíne | 197 |
| Éghajlata, vízrajza, növénytakarója | 199 |
| Tájai | 201 |
| Zalai-dombság | 201 |
| Belső-Somogy | 204 |
| Külső-Somogy | 205 |
| Somogy-Tolnai dombság | 207 |
| A Mecsek és környéke | 209 |
| Dunántúli-középhegység | 213 |
| Kialakulása és szerkezete | 214 |
| Felszíne | 215 |
| Éghajlata, vízrajza, természetes növénytakarója | 215 |
| Tájai | 217 |
| Bakony | 217 |
| A Vértes és a Velencei-hegység | 224 |
| Dunazug-hegység | 225 |
| Gerecse | 227 |
| Budai-hegység | 228 |
| Pilis-csoport | 232 |
| Visegrádi-hegység | 232 |
| Északi-középhegység | 234 |
| Kialakulása és szerkezete | 234 |
| Felszíne | 236 |
| Éghajlata, vízrajza, növénytakarója | 236 |
| Tájai | 239 |
| Börzsöny | 239 |
| Cserhát | 242 |
| Karancs és Medves | 244 |
| Mátra | 244 |
| Bükkhegység | 251 |
| Az Aggteleki-karszt (Északborsodi-hegyvidék) | 257 |
| Cserehát | 260 |
| Zempléni-hegység | 260 |
| Nógrádi-medence | 263 |
| Sajó-medence | 264 |
| Irodalom | 265 |
| Magyarország gazdasági földrajza (Dr. Moholi Károly) | 269 |
| Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete, történeti áttekintés | 271 |
| A népesség | 273 |
| A népesség természetes szaporodása | 275 |
| A népesség iskolai végzettsége | 278 |
| A népesség belső vándorlása | 279 |
| Oszálytagozódás és foglalkozási viszonyok | 280 |
| A nemzetiségek | 281 |
| Népsűrűség | 282 |
| A magyar gazdasági élet fejlődése a feudalizmustól napjainkig | 285 |
| A népgazdasági fejlődése a felszabadulás óta | 286 |
| Magyarország ágazati gazdaságföldrajza | 291 |
| Ipar | 291 |
| A magyar ipar földrajzi elhelyezkedése | 292 |
| Nehézipar | 295 |
| Energiagazdálkodásunk helyzete, távlatai | 295 |
| A szénbányászat | 296 |
| A kőolaj és földgáz termelése | 306 |
| Geotermikus energiatermelés | 310 |
| Villamosenergia-termelés és felhasználás | 311 |
| Ipari nyersanyagtermelés | 317 |
| Ércbányászatunk | 318 |
| Egyéb ásványi nyersanyagok bányászata | 320 |
| Vas- és acélkohászat | 322 |
| Könnyű- és színesfémkohászat | 326 |
| Fémfeldolgozó ipar | 330 |
| Vegyipar | 336 |
| Kőolaj- és földgázfeldolgozó ipar | 338 |
| Szénfeldolgozás | 338 |
| Szervetlen alapanyag- és műtrágyagyártás | 339 |
| A festék-, műanyag- és műszálgyártás | 341 |
| Gumi és egyéb vegyészeti iparágak | 342 |
| Gyógyszeripar | 342 |
| Építőanyag-ipar | 343 |
| Építőipar | 346 |
| Könnyűipar | 347 |
| A textilipar | 348 |
| A bőr- és cipőipar | 351 |
| Fafeldolgozó, cellulóz- és papíripar | 352 |
| Élelmezési ipar | 353 |
| Mezőgazdaság | 358 |
| A magyar mezőgazdaság a felszabadulás előtt | 358 |
| A termelési viszonyok változásai | 359 |
| A tőkés mezőgazdaság termelőerőinek színvonala, a termelés területi megoszlása | 360 |
| A szocialista mezőgazdaság kialakítása | 361 |
| A szocialista mezőgazdaság megteremtésének útja | 361 |
| A mezőgazdaság műszaki színvonalának emelése | 365 |
| Talajerő-fenntartás, műtrágyázás | 366 |
| Az öntözés | 367 |
| A talajjavítás | 370 |
| A művelési ágak területi megoszlása | 370 |
| A szántóföldi növények termesztése | 373 |
| A gabonafélék | 373 |
| Az ipari növények | 379 |
| A szálas és lédús takarmányok | 384 |
| A rét- és legelőgazdálkodás | 386 |
| Burgonya, zöldségfélék és fűszernövények termesztése | 386 |
| Zöldségellátó körzetek | 390 |
| Gyógy- és illóolaj növények | 390 |
| Gyümölcs- és szőlőtermesztés | 391 |
| A gyümölcsfaállomány fejlődése | 392 |
| Gyümölcsnemeink elterjedése | 393 |
| Gyümölcstermelési módszerek fejlődése a felszabadulás után | 398 |
| Szőlőtermesztés | 398 |
| A szőlőterületek földrajzi megoszlása | 400 |
| Állattenyésztés | 403 |
| A szarvasmarha-tenyésztés | 406 |
| A lótenyésztés | 408 |
| A sertéstenyésztés | 409 |
| A juhtenyésztés | 410 |
| A baromfitenyésztés | 411 |
| A méhészet | 413 |
| A selyemhernyótenyésztés | 413 |
| Haltenyésztés | 413 |
| Erdőgazdálkodás | 415 |
| Közlekedés | 419 |
| Vasúti közlekedés | 420 |
| Közúti közlekedés | 425 |
| Vízi közlekedés | 429 |
| Légi közlekedésünk | 431 |
| Szállítás csővezetéken | 431 |
| Hírközlés | 432 |
| Kereskedelem | 432 |
| Belkereskedelem | 432 |
| Külkereskedelem és nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 434 |
| Települési viszonyok | 439 |
| Gazdasági körzetek | 445 |
| Központi Iparvidék (Budapesti körzet) | 447 |
| Északi Iparvidék (Miskolci körzet) | 456 |
| Tiszavidéki Körzet (Debreceni körzet) | 467 |
| Dél-Aföld (Szegedi körzet) | 474 |
| Észak-Dunántúl (Győri körzet) | 479 |
| Dél-Dunántúl (Pécsi körzet) | 489 |
| Irodalom | 493 |
| Név- és tárgymutató | 495 |