Magyarország természeti földrajza I.

Tartalom

1. Magyarország földrajzi helyzete 5
1.1. Abszolút földrajzi helyzet 5
1.2. Relatív földrajzi helyzet 5
2. Nagyszerkezeti viszonyok 10
3. A proterozoikum ősföldrajza 16
4. A paleozoikum ősföldrajza 19
4.1. Ópaleozoikum ősföldrajzi viszonyai 19
4.2. Ópaleozoikum képződményei 20
4.3. Újpaleozoikum 23
4.3.1. Karbon ősföldrajzi viszonyai és képződményei 23
4.3.2. Perm ősföldrajzi viszonyai és képződményei 25
5. A mezozoikum ősföldrajza 30
5.1. Triász (250-200 millió év) 30
5.1.1. Ősföldrajzi viszonyok 30
5.1.2. A triász legfontosabb képződményei 32
5.2. Jura (200-140 millió év) 35
5.2.1. Ősföldrajzi viszonyok 35
5.2.2. Jura időszaki kőzetek 36
5.3. Kréta (140-67 millió év) 40
5.3.1. Ősföldrajzi viszonyok 40
5.3.2. Kréta időszaki képződmények 45
6. Az ősföldrajzi kép változásai a harmadidőszakban 48
6.1. Paleogén-alsómiocén ősföldrajza 48
6.1.1. Paleocén (67-54 millió év) 51
6.1.2. Eocén (54-38 millió év) 52
6.1.3. Oligocén (38-24 millió év) 54
6.1.4. Alsómiocén (24- 16 millió év) 57
6.1.4.1. Eggenburgi emelet 57
6.1.4.2. Ottnangi emelet 60
6.1.4.3. Kárpáti emelet 62
6.2. Középső- és felsőmiocén (16-5,3 millió év) 63
6.2.1. Középső- és felsőmiocén lemeztektonikai eseményei 63
6.2.2. Miocén időszaki vulkánosság 65
6.2.2.1. Visegrádi-hegység 68
6.2.2.2. Börzsöny 69
6.2.2.3. Nyugati-Mátra 72
6.2.2.4. Vulkáni- és Teléres-Cserhát 74
6.2.2.5. Keleti Mátra és a Bükkalja 77
6.2.3.6. Tokaj-Zempléni-hegyvidék 78
6.2.3. Bádeni emelet 81
6.2.4. Szarmata emelet 82
6.2.5. Pannóniai korszak 84
6.3. Pliocén (5,4-2,4 millió év) 90
6.3.1. Medenceterületek felszínfejlődése 90
6.3.2. Hegységeink pliocén időszaki formálódása 91
6.3.2.1. Középhegységeink elegyengetett szintjeinek értelmezése 93
7. Negyedidőszak 98
7.1. Pleisztocén (2,4 millió év-10 200 év) 98
7.1.1. A pleisztocén tagolása 98
7.1.2. Az Alföld pleisztocén időszaki felszínfejlődése 100
7.1.2.1. Folyóvízi felszínformálás 100
7.1.2.2. Eolikus felszínformálás 114
7.1.3. A Kisalföld pleisztocén időszaki felszínfejlődése 117
7.1.4. A Nyugat-magyarországi kavicstakarók kialakulása 121
7.1.5. A Dunántúli-dombság pleisztocén időszaki felszínfejlődése 128
7.1.5.1. Folyóhálózat változásai 128
7.1.5.2. Felszínformáló folyamatok 132
7.1.6. Középhegységeink felszínfejlődése a pleisztocénben 139
7.1.6.1. Felszínformáló tényezők 139
7.1.6.2. Középhegységek jégkorszaki formakincse 141
7.2. Holocén (10 200-tól napjainkig) 146
7.2.1. Folyóvízi felszínformálás 146
7.2.2. A holocén éghajlati szakaszai 148
7.2.3. Antropogén hatások 150
8. Magyarország éghajlata 153
8.1. Éghajlatot meghatározó tényezők 153
8.2. Sugárzás, napfénytartam, felhőzet 156
8.3. Szélviszonyok 158
8.4. Hőmérsékleti viszonyok 160
8.5. Csapadékviszonyok 165
8.6. Magyarország éghajlati körzetei 168
9. Magyarország vízrajza 170
9.1. Vízfolyásaink 170
9.1.1. Folyóink vízjárása 171
9.1.2. Hordalékviszonyok, szakaszjelleg, szabályozások 176
9.1.3. Vízfolyásaink minősége 180
9.2. Állóvizeink 182
9.2.1. Balaton 183
9.2.2. Egyéb állóvizeink 188
9.3. Felszín alatti vizeink 192
10. Magyarország talajai 200
10.1. Az Alföld talajai 200
10.2. A Kisalföld talajai 203
10.3. Az Alpokalja talajai 205
10.4. A Dunántúli-dombság talajai 206
10.5. A Dunántúli-középhegység talajai 207
10.6. Az Északi-középhegység talajai 208
11. Természetes növénytakaró 211
11.1. Az Alföld flóravidéke 213
11.1.1. Az Alföld növénytársulásai 213
11.1.2. A Kisalföld növényzete 221
11.2. Az Északi-középhegység flóravidéke 222
11.3. A Dunántúli-középhegység flóravidéke 227
11.4. A Dél-Dunántúl flóravidéke 231
11.5. A Nyugat-Dunántúl flóravidéke 233
Irodalom 236

Témakörök