kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.812 oldal |
| Sorozatcím: | Magyarország története |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-05-3560-2 |
| Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér fotókkal, kihajtható térképekkel illusztrált. |
| I. kötet | |
| Előszó | 13 |
| Előzmények | 23 |
| Történeti földrajzi bevezető - Somogyi Sándor | 25 |
| A magyar nép kialakulásának és vándorlásának földrajzi környezete | 25 |
| A magyar természeti földrajz kapcsolata a történettudományokkal és feladatai a magyar őstörténet kutatásában | 25 |
| A finnugorok és az ősmagyarok régi lakóterületei természeti viszonyainak vázlata | 26 |
| A Kárpát-medence természeti viszonyainak változásai a honfoglalás előtt | 48 |
| A terület kialakulásának főbb vonásai a pleisztocénban | 48 |
| A földtörténeti jelenkor (holocén) felszínfejlődése. Az első antropogén hatások és természeti földrajzi összefüggéseik | 51 |
| A természeti tájfejlődés utolsó fejezete a történeti kor kezdetén | 57 |
| A Kárpát-medence természeti képe a honfoglalás idején | 61 |
| A régibb kőkor Magyarországon - Gábori Miklós | 69 |
| Fogalmi magyarázatok | 69 |
| A földtörténeti tagolás és földrajzi tagolódás | 73 |
| Alsó paleolitikum | 75 |
| A kultúrák összefüggései | 79 |
| Középső paleolitikum | 80 |
| Kronológia | 81 |
| Az embertani és kulturális fejlődés irányai | 82 |
| A történeti folyamatok vázlata | 85 |
| Közép- és Kelet-Európa benépesedése | 87 |
| A felső pleisztocén éghajlata | 89 |
| Változások a kutatás történetében | 91 |
| A középső paleolitikum magyarországi települései: Bükk hegység, Dunántúl | 92 |
| Felső paleolitikum | 101 |
| A Szeleta-kultúra | 102 |
| Megjegyzések a bükki Szeleta-kultúráról | 104 |
| A aurignacien-kultúra | 105 |
| A gravetti műveltség | 107 |
| A késő paleolitikum életformája | 108 |
| A gravetti kultúra eredete és csoportjai | 109 |
| A gravetti kultúra települései | 111 |
| A "mikrogravett-csoport" | 113 |
| Mezolitikum | 114 |
| A nemzetségi és törzsi társasalom története Magyarországon - Bóna István | 117 |
| Az újkőkor (neolitikum) | 117 |
| A Körös-kultúra | 120 |
| A közép-európai neolitikum magyarországi csoportjai | 125 |
| Az alföldi vonaldíszes keramika csoportjai | 126 |
| A Dunántúl neolitikuma | 128 |
| Az Alföld a fejlett neolitikum idején: Vinca-Tordos-kultúra, tiszai kultúra | 129 |
| A rézkor | 135 |
| A korai és középső rézkor | 135 |
| A késő rézkor | 140 |
| Az első kelet-európai pásztorok az Alföldön | 143 |
| A bronzkor | 145 |
| A bronz | 145 |
| A korai bronzkor | 147 |
| A középső bronzkor | 153 |
| A halomsíros nép támadása | 162 |
| A közép-Duna-medencei bronzkor katasztrófája | 165 |
| A késő bronzkor | 166 |
| A korai vaskor | 169 |
| Az Alföld a korai vaskor első felében | 170 |
| A Dunántúl korai vaskora | 172 |
| A Tisza-vidék és a Kárpát-medence keleti fele a korai vaskor második felében | 175 |
| A késői vaskor: kelták, dákok és pannonok - Mócsy András | 180 |
| Politikai történet | 180 |
| Etnikai és társadalmi viszonyok | 192 |
| A római kor - Mócsy András | 199 |
| A Iulius-Claudius-dinasztia kora | 199 |
| Pannonia meghódítása és az augustusi külpolitika | 199 |
| A római uralom külső és belső konszolidációja | 205 |
| A Flaviusok és Antoninusok kora | 211 |
| Új határpolitika és Dacia meghódítása | 211 |
| Belpolitikai reformok és a tartományi igazgatás kiépítése | 220 |
| A virágzás és a válságok kora | 227 |
| A markomann háború és a dunai katonság aktivizálódása | 227 |
| A severusi virágkor | 233 |
| A nagy válság és Dacia feladása | 237 |
| Az "illír vezérszerep" és a dominátus kora | 243 |
| Pannonia és a központi hatalom megszilárdítása | 243 |
| A késő antik idők Pannoniában | 251 |
| A római uralom vége | 258 |
| Az események | 258 |
| A romanizáció és utóélete | 260 |
| A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon - Bóna István | 265 |
| A hunok | 265 |
| Az ázsiai nomád háttér, az európai hunok | 276 |
| Attila birodalma | 281 |
| A hun birodalom társadalma | 285 |
| Régészeti emlékek | 287 |
| Pannonia osztrogót korszaka | 288 |
| Nedao után | 288 |
| Az interregnum | 292 |
| A gepidák | 294 |
| A gepidák gazdasága és társadalma | 297 |
| A langobardok | 299 |
| A langobardok gazdasága és társadalma | 304 |
| Vallás | 306 |
| A langobard - gepida háború | 308 |
| Az avarok | 310 |
| Az avar - bizánci háborúk | 313 |
| A korai avar hatalom összeomlása | 316 |
| A korai avarok és a szlávok | 317 |
| A korai avar társadalom | 319 |
| A közép-avar kori átalakulás | 325 |
| A késő avar korszak | 327 |
| Az avar kor gazdasági alapjai | 329 |
| A 8. századi avar társadalom | 333 |
| Nagy Károly 791. évi hadjárata | 336 |
| Az avar birodalom felbomlása | 340 |
| A kelet-magyarországi avarság pusztulása | 343 |
| A Karoling Pannonia | 346 |
| Az Oriens és korai szervezete | 347 |
| Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828-829 | 349 |
| Etnikai viszonyok | 351 |
| Az egyház | 354 |
| Pannonia gazdasága a 9. században | 357 |
| Pribina, Kocel és Metód | 360 |
| A morvák | 365 |
| Az Alföld és Erdély a 9. században: a bolgárok | 370 |
| A magyar nép őstörténete - Bartha Antal | 375 |
| A nemzetségi társadalom korszaka | 377 |
| A kezdetek és az őshaza kérdései | 377 |
| A magyar őstörténelem fogalma | 377 |
| Az uráli és finnugor őshazaelméletek | 396 |
| Az őshazaelméletek tanulságai | 404 |
| A finnugorság a Volga - Káma vidékén | 413 |
| A patriarchális nemzetség | 419 |
| A magyar nyelv alapszókincsének tanulságai | 419 |
| Település és gazdálkodás a Volga - Káma vidékén az i.e. 3-2. évezredben | 424 |
| A rokonságon alapuló társadalmi szervezet | 431 |
| A termelőgazdálkodás és a finnugorság | 441 |
| A magyar őshaza | 454 |
| A szellemi műveltség | 461 |
| A törzsi és törzsszövetségi társadalom korszaka | 469 |
| A korai és a fejlett vaskor | 469 |
| A vaskor jellemzése | 469 |
| Gazdálkodás és települési viszonyok | 470 |
| A kora vaskori társadalom, i.e. 7-i. sz. 3. század | 476 |
| Az ősmagyarok a délorosz sztyeppen | 481 |
| Az ugor magyarok elvándorlásának kérdései | 481 |
| A magyar - török kapcsolatok | 492 |
| A Kazár Kaganátus és a keleti szlávok szomszédságában | 498 |
| Az ősmagyarok Levediában és Etelközben | 517 |
| Az etelközi magyarok politikai berendezkedése | 528 |
| Az ősmagyarok gazdasági élete a sztyeppen | 539 |
| Etelköz felhagyása | 545 |
| Az 5-9. századi műveltség a sztyeppen és az ősmagyarok | 549 |
| Magyarország története a honfoglalástól a tatárjárásig | 575 |
| Honfoglalás és megtelepedés - Györffy György | 577 |
| A magyar honfoglalás lefolyása | 577 |
| 9. század végi népvándorlás | 577 |
| A Kárpát-medence 9. század végi állapota: legenda és valóság | 584 |
| A honfoglalást bevezető harcok | 588 |
| Besenyő - bolgár támadás és menekülés az új hazában | 591 |
| Pannonia és Morvaország elfoglalása | 597 |
| A magyarok megtelepedése | 605 |
| Milyen módon történt a föld felosztása? | 605 |
| A vezérek a folyó menti szállásváltása: Árpád és Kurszán | 614 |
| Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus | 619 |
| A vezérek szállásrendje és a törzsek | 623 |
| A magyar és a helyi szláv társadalom | 634 |
| Szláv - magyar együttélés | 634 |
| Település, gazdasági élet | 639 |
| Társadalmi fejlődés | 645 |
| A kalandozások kora - Györffy György | 651 |
| Zsákmányoló és adóztató hadjáratok | 651 |
| Gazdasági és társadalmi indítékok | 651 |
| Tizennégy éves német - magyar háborúság | 656 |
| A nyugati "békeövezet" kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete | 661 |
| Görög adó, olasz zsold, német elhárítás | 670 |
| Uralomváltás és a székelyek | 676 |
| Békés beilleszkedési kísérlet és kudarca | 680 |
| A fejedelemség erősítése és a bizánci misszió | 680 |
| Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata | 685 |
| Az augsburgi csata vélt és való jelentősége | 691 |
| Taksony fegyveres békepolitikája | 702 |
| Az erőviszonyok átrendeződése | 702 |
| A külpolitika átfordulása | 707 |
| Államszervezés - Györffy György | 717 |
| Géza fejedelem kora | 717 |
| Gazdasági és társadalmi átalakulás az ezredfordulón | 717 |
| Géza történelmi szerepe és egyénisége | 723 |
| A nyugati térítés kezdete | 726 |
| Géza békés külpolitikája | 734 |
| Központosító belpolitika | 740 |
| István trónjának biztosítása | 745 |
| István király államszervezése | 748 |
| Koppány lázadása | 748 |
| István király egyénisége | 753 |
| A keresztény királyság megalapítása | 758 |
| Központosító harcok | 763 |
| Térítés és az egyházszervezés elindítása | 769 |
| Vármegye, vár, város | 777 |
| Udvar és udvari szervezet | 789 |
| Uralkodó osztály és világi nagybirtok | 795 |
| Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés | 799 |
| István lengyel, besenyő és bolgár háborúja | 807 |
| Beilleszkedés Európába | 815 |
| Kelet - nyugati hídverés és német terjeszkedési kísérlet | 815 |
| Új egyházi alapítások, újjászervezés | 819 |
| Kincstár- pénzverés | 823 |
| Szellemi művelődés | 826 |
| Trónutódlás | 831 |
| Az új társadalmi rend válsága trónküzdelmek - Györffy György | 835 |
| Péter és Aba | 835 |
| Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig | 835 |
| Pogánylázadás | 843 |
| Endre és Béla | 847 |
| Helyreállítás és továbbfejlesztés | 847 |
| A német támadás és egy nomád invázió elhárítása | 855 |
| A korona és kard viszálya | 862 |
| I. Béla ezer napja | 865 |
| Salamon és Géza | 871 |
| Fegyverszünet. Pénzügyi reform | 871 |
| "Aktív" külpolitika | 874 |
| Belháború. I. Géza uralma | 881 |
| A magyar állam megszilárdulása - Györffy György | 893 |
| A lovagszent uralkodása | 893 |
| László egyeduralmának biztosítása | 893 |
| László törvényhozása | 898 |
| A király kincstára | 904 |
| Szentté avatások | 907 |
| Az egyház átszervezése, egyházi művelődés | 915 |
| Külpolitika, Horvátország megszállása | 928 |
| Könyves Kálmán kora | 940 |
| Kálmán király és Álmos herceg | 940 |
| A keresztes hadjárat | 944 |
| Kálmán külpolitikája | 947 |
| Álmos kalandjai és bukása | 956 |
| Könyves Kálmán gazdaságpolitikája és jogalkotása | 960 |
| Gazdasági és társadalmi fejlődés a 12. század közepéig | 966 |
| Népesség, település, termelés, árucsere | 966 |
| Szabad, szolga és félszabad | 976 |
| Várnép, udvarnok, szabados és örökös szolga | 981 |
| Ühegy, vendég és izbég | 988 |
| Harcos jobbágy, középréteg | 992 |
| Uralkodó osztály | 995 |
| Tollforgatók. A történeti irodalom megindulása | 1001 |
| A korai feudalizmus (1116-1241) - Kristó Gyula | 1007 |
| Bevezetés | 1007 |
| Gazdaság | 1012 |
| Mezőgazdasági termelés | 1012 |
| Földművelés | 1021 |
| Állattenyésztés | 1026 |
| Tulajdonviszonyok | 1034 |
| A gazdálkodás keretei | 1051 |
| Kézművesek | 1059 |
| Kézművesség | 1066 |
| Kereskedelem | 1075 |
| Pénzviszonyok | 1085 |
| Népesség és település | 1092 |
| Idegen etnikumok | 1092 |
| Falu | 1106 |
| Város | 1115 |
| Társadalmi helyzet | 1131 |
| Alávetett népelemek | 1131 |
| Átmeneti rétegek | 1149 |
| Világi előkelők | 1155 |
| Egyházi társadalom | 1162 |
| Politikai viszonyok | 1172 |
| Királyi hatalom, királyi vármegye a 12. században | 1172 |
| II. István | 1178 |
| II. Béla | 1188 |
| II. Géza és Borisz | 1193 |
| II. Géza orosz és bizánci háború | 1198 |
| Bel- és külpolitika nehézségek II. Géza uralkodásának utolsó éveiben | 1211 |
| A Bizáncból támogatott ellenkirályok | 1218 |
| III. István harcai Bizánccal | 1124 |
| III. István konszolidációs kísérlete | 1232 |
| III. Béla konszolidációja | 1238 |
| Új vonások III. Béla belpolitikájában | 1245 |
| III. Béla hódító külpolitikája | 1252 |
| Imre és III. László | 1258 |
| II. Endre új berendezkedése | 1273 |
| Az új berendezkedés hívei | 1280 |
| A világi nagybirtokosság előretörése | 1291 |
| Az új berendezkedés ellenfelei | 1298 |
| Az új berendezkedés időszakának külpolitikája | 1302 |
| Az új berendezkedés tetszhalála és feléledése | 1312 |
| Az 1222. évi Aranybulla | 1320 |
| Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén | 1332 |
| Béla birtokvisszavételi politikája | 1345 |
| Az egyházi nagybirtokosság politikai sikerei II. Endre uralkodásának utolsó éveiben | 1352 |
| A nemesi megye kezdete | 1367 |
| II. Endre külpolitikája uralkodásának utolsó éveiben | 1368 |
| IV. Béla újabb birtokvisszavételei | 1374 |
| Magyarország a tatár támadás útjában | 1381 |
| Szellemi műveltség | 1388 |
| Népi kultúra | 1388 |
| Iskolaügy | 1391 |
| Írásbeliség | 1392 |
| Stílusirányzatok | 1406 |
| A tatárjárás (1241-1242) - Kristó Gyula | 1417 |
| A tatárok útja Vereckéig | 1417 |
| A tatárok Magyarországon | 1425 |
| Időrendi áttekintés | 1441 |
| Források és feldolgozások | 1555 |
| Rövidítések jegyzéke | 1715 |
| Személynévmutató | 1731 |
| Helységnévmutató | 1775 |
| Képek jegyzéke | 1799 |
| Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke | 1809 |
Könyvtári könyvek voltak. Az első kötet védőborítója kopott, a második kötet védőborítója szakadt.