| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.456 oldal |
| Sorozatcím: | Magyarország története |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-05-2449-x |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Kihajtható térképpel. |
| Előszó | 15 |
| A magyar nemesi mozgalom (1790-1792) - Benda Kálmán | 29 |
| A köznemesi szervezkedés kibontakozása és céljai | 29 |
| Európa és a Habsburg-birodalom II. Jószef halálakor | 29 |
| A magyar nemesi mozgalom | 36 |
| A nemesi felvilágosodás reformelképzelései | 41 |
| A köznemesség nemzeti programja | 48 |
| II. Lipót és magyarországi politikája | 53 |
| Az ú uralkodó és a magyar nemesi mozgalom | 53 |
| Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok | 57 |
| A felülről szervezett polgári és paraszti megmozdulások | 64 |
| A polgári átalakulás értelmiségi előkészítői | 70 |
| A jozefinista tábor egységének széttöredezése | 70 |
| Nemzeti és társadalmi reform | 74 |
| Verseghy és Koppi | 78 |
| Hajnóczy József | 81 |
| Az 1790-1791. évi országgyűlés. Az uralkodó és a magyar nemesség kiegyezése | 86 |
| A koronázási hitlevél | 86 |
| A vallási kérdés | 93 |
| Nádorválasztás és koronázás. A közjogi egység | 97 |
| Az erdélyi országgyűlés | 100 |
| II. Lipót és a magyarországi politika megszilárdulása | 103 |
| A polgári reformerek kiábrándulása a köznemesi mozgalomból | 103 |
| II. Lipót politikájának ellentmondásai | 108 |
| A nem magyar népek nemzeti ideológiája és mozgalmai a polgári fejlődés kezdetén (1790-1792) - Arató Endre | 117 |
| A horvátok | 118 |
| A feudális privilégiumok és a magyar-horvát viszony | 118 |
| A progresszív forrásból táplálkozó ideológia | 121 |
| A szerbek | 123 |
| A szerb ortodox egyház és a modern nemzeti öntudat | 123 |
| A feudális nemzeti mozgalom | 124 |
| A szerb nemzeti ideológia másik arculata | 129 |
| Az erdélyi szászok | 133 |
| A szász kiváltságok és a nemzeti ideológia | 133 |
| A szász-magyar viszony, a szász képviselők az erdélyi országgyűlésen | 134 |
| A történetírás és az irodalom a szász önkormányzatért | 135 |
| A románok | 137 |
| A modern román nemzeti eszmevilág kialakulása | 137 |
| A román felvilágosodás | 139 |
| A Supplex Libellus Valachorum | 143 |
| A szlovákok | 146 |
| A szlovák nemzeti öntudat kiválása a szlávból | 146 |
| A katolikus nemzetkoncepció | 148 |
| A protestáns nemzeti ideológia | 151 |
| Az ukránok | 156 |
| A magyarországi ukrán fejlődés elmaradottsága | 159 |
| A "nemzeti" ideológia tükröződése a történeti-nyelvészeti munkákban | 156 |
| A magyar jakobinus mozgalom (1792-1795) - Benda Kálmán | 159 |
| A polgári forradalom magyar előfutárai | 159 |
| A reakció felülkerekedése | 159 |
| Az országgyűlési rendszeres bizottságok munkálatai | 164 |
| A patrióta nemesi ellenzék | 170 |
| A demokrata értelmiség | 175 |
| Az elégedetlenek egymásra találása | 179 |
| A magyar jakobinus mozgalom | 184 |
| Demokratikus és polgári mozgalmak a Habsburg-monarchiában | 184 |
| Martinovics Ignác | 191 |
| A titkos társaságok | 195 |
| A szervezkedés | 200 |
| A magyar jakobinus mozgalom elfojtása | 204 |
| Az elfogatások | 204 |
| A per a királyi kúrián | 208 |
| Magyarország gazdasága (1790-1848) - Mérei Gyula | 213 |
| A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet és az ipari forradalom kezdetei Európában | 213 |
| A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország | 220 |
| A bécsi kormány gazdaságpolitikája és Magyarország | 226 |
| A szállítás és a közlekedés | 236 |
| A piaci viszonyok | 245 |
| A Magyar Királyság külkereskedelme 1790-1815 | 245 |
| A Magyar Királyság külkereskedelme 1815-1848 | 251 |
| Az Erdélyi Nagyfejedelemség külkereskedelme 1790-1848 | 282 |
| Piackörzetek és piacközpontok - Bácskai Vera - Nagy Lajos | 286 |
| Piacközpontok és városi funkciók - Bácskai Vera - Nagy Lajos | 293 |
| A belső piac alakulása | 307 |
| A tőkefelhalmozás lehetőségei és a kereskedelmi tőke | 309 |
| A pénzpiac és a hitelviszonyok | 316 |
| A mezőgazdaság - Ruzsás Lajos | 324 |
| Áttérés a tömeges mezőgazdasági árutermelésre | 324 |
| A szántó-, rét- és legelőgazdálkodás | 337 |
| A terméseredmények | 347 |
| Az állattenyésztés | 349 |
| A szőlő- és bortermelés | 359 |
| A földesúri major és a paraszti tanya | 363 |
| A mezőgazdasági növekedés és a fejlődés útja 1848 előtt | 367 |
| Az ipar | 372 |
| Háziipar, céhes ipar | 372 |
| A tőkés ipar | 382 |
| Bányászat | 406 |
| A tőkés iparfejlődés 1848 küszöbén | 409 |
| Iparfejlődés az Erdélyi Nagyfejedelemségben | 417 |
| Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795-1812) - Benda Kálmán | 425 |
| Népesség és társadalom a 18-19. század fordulóján | 425 |
| A népesség száma | 425 |
| Népsűrűség, települések, városok | 430 |
| Társadalmi tagozódás, nemzetiségi és vallási megoszlás | 435 |
| Magyarország a napóleoni háborúkban | 441 |
| Kabineti abszolutizmus, rendőruralom | 441 |
| A francia háborúk | 447 |
| Napóleon és Magyarország | 451 |
| Az elnyomott függetlenségi és reformtörekvések | 459 |
| Adórendszer, pénzügyi nehézségek | 463 |
| A devalváció | 466 |
| Az udvar és a magyar nemesség ellentétének újraébredése | 469 |
| A magyarországi társadalom (1790-1848) - Vörös Károly | 473 |
| A népesség | 473 |
| A népességszám növekedése | 473 |
| A népességszám regionális és időbeli alakulása | 476 |
| Belső migráció és a regionális népsűrűség | 480 |
| A népességfejlődés válságjelei | 483 |
| A nemesség | 485 |
| A nemesség jogai, létszáma és területi elhelyezkedése | 485 |
| A nemesség vagyoni differenciálódása | 487 |
| A főnemesség | 491 |
| A birtokos nemesség | 495 |
| A kisnemesség | 498 |
| A főúri életmód: a kastély | 501 |
| A birtokos nemesi életmód: a kúria | 503 |
| A kisnemesi életmód: a parasztház | 506 |
| A parasztság | 508 |
| A paraszt állami és földesúri terhei | 508 |
| A paraszti árutermelés lehetőségei és a felhalmozás korlátai | 511 |
| Mezővárosodás és örökös megváltás | 520 |
| A konfliktusok: a parasztmozgalmak | 522 |
| A betyárvilág | 529 |
| A feudális intézmények válsága | 531 |
| A mezőgazdasági bérmunkásság | 533 |
| A paraszti életmód: a ház | 537 |
| A paraszti viselet változásai | 541 |
| A nem magyar paraszt életmódjának változásai | 544 |
| A polgárság | 547 |
| A városi funkciók átrendeződése | 547 |
| A polgárság átalakulása | 556 |
| A polgárság a városi és az országos politikában | 565 |
| A városi bérmunkások | 570 |
| A zsidók | 577 |
| A polgári életmód kerete és meghatározója: az urbaizálódás | 286 |
| Az értelmiség | 590 |
| Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812-1830) - Vörös Károly | 601 |
| Az abszolutizmus támadása és a megyei ellenállás | 601 |
| Európa a bécsi kkongresszustól a júliusi forradalomig | 601 |
| A magyar nemesség és az abszolutizmus: új összecsapás küszöbén | 607 |
| Abszolutizmus és centralizáció Ausztriában | 608 |
| Az abszolutizmus magyarországi korlátai | 617 |
| A rendeleti kormányzás kezdetei Magyarországon | 620 |
| A megyei ellenállás és tanulságai | 624 |
| A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei | 632 |
| Az 1825-1827.k évi országgyűlés | 632 |
| Politikai élet és mozgalmak az Erdélyi Nagyfejedelemségben | 635 |
| A bizottsági munkálatok | 639 |
| Az úrbéri és a közgazdasági bizottság munkálatai | 642 |
| Az igazságügyi és a közjogi bizottság munkálatai | 651 |
| Bizottsági munkálatok az adó-, a nevelésügy, a nemesi katonáskodás és a bányaügy vonatkozásában | 658 |
| 2. kötet | |
| A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840) - Gergely András | 669 |
| A korszakváltó évek | 669 |
| Európa, 1830 | 669 |
| Az 1830. évi országgyűlés | 672 |
| A kolerafelkelés | 674 |
| Széchenyi István | 678 |
| Wesselényi Miklós | 687 |
| A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt | 690 |
| A magyar liberalizmus kialakulása | 696 |
| Kormányzat és konzervativizmus | 706 |
| Az 1832-1836. évi országgyűlés | 715 |
| Az utolsó rendi országgyűlések működési mechanizmusa | 715 |
| A nyilvánosság biztosítása és a tárgyalások rendje | 717 |
| Az úrbér ügye | 720 |
| A magyar nyelv ügye | 729 |
| Kölcsey Ferenc | 729 |
| További reformkérdések | 732 |
| A Szent Szövetség rorganizációja | 734 |
| Az erdélyi országgyűlés | 737 |
| A reakció ellentámadása | 740 |
| A reformellenzék formálódása | 742 |
| Az országgyűlés utolsó szakasza és törvényalkotása | 744 |
| Az abszolutizmus ellentámadása | 748 |
| jA birodalom és kormánya I. Ferenc után | 748 |
| Wesselényi perei | 756 |
| Az ifjak pere | 758 |
| A Törvényhatósági Tudósítások | 759 |
| Kossuth Lajos | 760 |
| Kossuth pere | 764 |
| Széchenyi vállalkozásai | 766 |
| A reformmozgalom helytállása | 767 |
| Az 1839-1840. évi országgyűlés kompromisszuma | 770 |
| A keleti kérdés | 770 |
| Az országgyűlés küszöbén | 772 |
| Harc az alkotmánybiztosítékokért | 775 |
| Deák Ferenc | 777 |
| Az 1832-1836. évi országgyűlés öröksége | 779 |
| A gazdasági törvényhozás | 782 |
| Az új évtized küszöbén | 784 |
| A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmak polgári jellegének erősödése (1792-1870) - Arató Endre | 789 |
| Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes évéig | 790 |
| Az irányt mutató irodalom | 790 |
| A megyék tevékenysége | 793 |
| Türelmes nézetek | 796 |
| A megértés és magyarosítás | 796 |
| A jakobinusok felfogása | 798 |
| Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt a 19. század első évtizedeiben | 800 |
| Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt az 1830-as és 1840-es években | 803 |
| Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között. | 806 |
| Az irodalmi-nyelvi norma ösztönző példája a bilinvizmus hatása | 808 |
| A személyes érintkezés | 811 |
| Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások | 816 |
| Kapcsolatok a színművészetben | 824 |
| Az Egyetemi Nyomda a magyarországi nem magyar népek kulturális fejlődéséért | 825 |
| A politikai kapcsolatok | 827 |
| A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban | 836 |
| A horvát-magyar rendi szövetség felbomlásának kezdetei és az illírizmus | 837 |
| A nem magyar népek politsikai mozgalmai Erdélyben | 843 |
| A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért | 847 |
| A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847) - Vörös Károly | 855 |
| Két országgyűlés között (1840-1843) | 856 |
| Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont | 856 |
| A Pesti Hírlap | 860 |
| Új program | 863 |
| Kossuth és az ellenzék vezetése | 868 |
| az új program és az újkonzervatívok | 871 |
| Az új program és Széchenyi | 873 |
| A Széchenyi-Kossuth-vita kezdetei | 878 |
| Széchenyi és a kormány | 881 |
| A büntetőjogi reform | 883 |
| A kormány új politikai kísérlete | 887 |
| Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés | 890 |
| A magyar országgyűlés előkészítése | 892 |
| Az 1843-1844. évi országgyűlés | 894 |
| Az országgyűlési utasítások: a liberálisok eredményei és kudarcai | 894 |
| A társadalmi reform elemei | 898 |
| A gazdasági reformjavaslatok | 906 |
| Az országgyűlés mérlege | 911 |
| A kudarc oka: az udvar taktikája | 914 |
| Az arcvonalak végleges kialakulása | 922 |
| A kormány előkészületei az új politika bevezetésére | 924 |
| A Védegylet | 928 |
| Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer | 936 |
| A centralisták | 943 |
| A konzervatív program | 947 |
| A reformellenzék egysége felé | 950 |
| Széchenyi válsága | 954 |
| Az Ellenzéki Nyilatkozat | 959 |
| A kormány előkészületei az új politika bevezetésére | 964 |
| Az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés - Miskolczy Ambrus | 966 |
| Kossuth a cél előtt | 972 |
| A nemzeti elllentétek kiéleződése a polgári forradalom előtt (1840-1848) - Arató Endre | 977 |
| A magyar nemzetiségi politika irányzatai a negyvenes években | 977 |
| Az ellenzék koncepciója | 977 |
| Széchenyi és a konzervatívok felfogása | 981 |
| A magyar radikálisok nézetei | 984 |
| Az aulikusok álhazafisága | 986 |
| A magyar-horvát fegyveres összeütközés előzményei | 988 |
| A horvát nemkzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése | 988 |
| Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között | 996 |
| A szlovák nemzeti mozgalom politikai aktivitásának megnövekedése | 999 |
| A magyar-szlovák nyelvharc további állomásai | 999 |
| A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években | 1002 |
| A nemzeti küzdelmek Erdélyben | 1007 |
| Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés és a magyar-szász nyelvharc | 1007 |
| A Gazeta de Tansilvania nemzeti-liberális koncepciójának kibontakozása | 1010 |
| A romány nemzeti mozgalom differenciálódása és az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés | 1018 |
| A nemzeti fejlődés az ellentétek kiéleződése nélkül | 1020 |
| A magyarországi románok és a magyar nemzeti mozgalom | 1020 |
| a magyar-szerb viszony lassú éleződése | 1024 |
| A magyarországi ukrán nemzetiségi törekvések | 1029 |
| A magyarországi németek - Vörös Károly | 1031 |
| A modern nemzeti ideológia jellemzői | 1035 |
| Az egykorú nemzet-haza fogalom, a nemzet felébresztése | 1036 |
| A nemzeti integráció | 1043 |
| A nép nemzetbe emelése | 1050 |
| Kulturális fejlődés Magyarországon (1790-1848) - Vörös Károly és Arató Endre | 1055 |
| A magyar nép kulturális élete - Vörös Károly | 1055 |
| A nyelvújítás és az államnyelvi harc | 1055 |
| A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása | 1058 |
| Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig | 1061 |
| Romantika és romantikus magatartás | 1067 |
| A romantika az irodalomban | 1068 |
| A realizmus felé | 1073 |
| A népiesség jelentkezése | 1075 |
| A magyar színjátszág pest budai kezdetei és vidéki évtizedei | 1078 |
| A magyar színjátszás kiteljesedése | 1082 |
| A színjátszág stílusa és tartalma | 1084 |
| A zene | 1086 |
| A verbunkos kibontakozása és az új népies műdal | 1089 |
| A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői | 1094 |
| A klasszicista építészet | 1101 |
| A stílusváltozlás kezdetei a képzőművészetben | 1103 |
| A sajtó mint a kultúra szervezője | 1107 |
| Az oktatásügy intézményei | 1112 |
| Oktatás és társadalom | 1123 |
| A tudományok | 1126 |
| A magyarországi nem magyar népek kulturális élete - Arató Endre | 1149 |
| A horvát kulturális élet fejlődése az illírizmus jegyében | 1150 |
| A szerb nyelvművelés és kuturális mozgalom | 1157 |
| A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása | 1163 |
| A román nyelv és kultúra előrehaladása | 1176 |
| A magyarországi németek művelődése - Vörös Károly | 1181 |
| Kulturális fejlődés a Szászföldön | 1184 |
| A magyarországi ukrán nyelvi-kulturális mozgalom kezdetei | 1189 |
| A zenei és a képzőművészeti műveltség | 1192 |
| Forradalom előtt (1847-1848) - Vörös Károly | 1195 |
| A forradalmi helyzet érlelődése | 1195 |
| Európa 1847 őszén | 1196 |
| Ausztria 1847 őszén | 1199 |
| Az 1847-1848. évi országgyűlés | 1204 |
| Előkészületek az országgyűlésre | 1204 |
| Az országgyűlés első szakasza | 1210 |
| Az országgyűlés második szakasza | 1213 |
| A radikálisok | 1217 |
| A társadalmi gyökerek | 1217 |
| Táncsics Mihály | 1219 |
| A Fiatal Magyarország | 1221 |
| A forradalom kapujában | 1223 |
| Időrendi áttekintés | 1229 |
| Források és feldolgozások | 1301 |
| Személynévmutató | 1401 |
| Helységnévmutató | 1423 |
| Képek jegyzéke | 1431 |
| Térképek és táblázatok jegyzéke | 1453 |
A védőborítók enyhén kopottak. A II. kötet védőborítója javított.
A védőborítók szélei kopottak. Az I. kötet néhány lapján ceruzás aláhúzások találhatóak, néhány lap elszíneződött. A címlapokon tulajdonosi bejegyzések találhatóak.
A védőborítók kopottak, szakadtak. A lapélek foltosak.
