Magyarország története I/1.

A honfoglalástól 1526-ig/A korai és virágzó feudalizmus korszakában/Magyarország középkori története a honfoglalástól 1790-ig/Kézirat gyanánt

Szerző

Grafikus

Budapest

'Elekes Lajos: Magyarország története I/1. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	359 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Térképmellékletekkel. Tankönyvi szám: 4601. Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Magyarország története a feudalizmus korai szakaszában (A honfoglalástól a 13. század derekáig)
A feudális viszonyok fejlődése (a honfoglalástól az államalapításig)	9
A honfoglalás	9
A honfoglalókkal kapcsolatban álló országok helyzete	10
A kelet-római birodalom (Bizánc). A keleti frank birodalom. A nagy-morva birodalom. A pannonszláv állam. A dunai bolgár birodalom	10
A honfoglaló magyarok hadszervezete	12
A honfoglalás története	13
Az osztályviszonyok fejlődése	14
A pásztortársadalom válsága	15
Az osztályviszonyok a szláv területeken	16
Az ún. kalandozó hadjáratok	17
A "kibékíthetetlen osztályellentétek" kialakulása	21
Az állam megszervezése	24
Harcok az államszervezésért	24
Az István-kori állam gazdasági alapja. (A feudális földtulajdon kialakulása)	26
Az új magyar állam harca az idegen hódítók ellen	30
A feudális földtulajdon monopóliumának kialakulása	32
A "pogánylázadások"	32
A korai feudális állam megszilárdulása	36
A feudális földtulajdon monopóliumának kifejlődése	39
A világi magánnagybirtok	41
Az egyházi birtok	43
A királyi birtok	47
A honfoglalás-kori pogány műveltség és a keresztény egyházi művelődés kezdetei	49
A korai feudális állam a széttagolódás útján	54
A bel- és külpolitika fejlődése Kálmántól III. Béláig	54
Az állam III. Béla idején	62
A feudális anarchia éleződése a XIII. század elején	65
A királyi birtokok népei és helyzetük a 13. század elején	70
A "serviensek" (servientes regis)	72
Az Aranybulla-mozgalom és eredményei	73
Az egyházi nagybirtok reakciója: az 1231-es bulla és a beregi egyezmény	77
A tatárjárás és következményei	80
IV. Béla politikája a tatárjárás előtt	80
A tatár hódítás jellege és szervezete. A tatárjárás	82
IV. Béla bel- és külpolitikája a tatárjárás után	85
A keresztény egyházi műveltség kibontakozása	87
Magyarország története a feudalizmus virágzó szakaszában (13. század derekától)
Feudális széttagoltság (a 13. század derekától kb. 1320-ig)	97
Az árutermelés csíráinak jelentkezése	97
A termelőerők fejlődése a magánnagybirtokon a XIII. század folyamán	97
A munkamegosztás fejlődése, városok alakulása	100
Az uralkodó osztályon belüli rétegharcok kiéleződése	108
A nemesi megye	108
A tartományuraságok szervezete, magánhadsereg, familiaritás	111
A paraszti osztályharc és eredményei a 13. század második felében	116
Az interregnum; a nagy tartományurak leverése	125
Az egyszerű árutermelés rendjének kezdetei. Az uralkodó osztály törekvései az államhatalom rendi megoszlására (kb. 1320-1382)	133
A központi hatalom átmeneti megerősödése Károly Róbert idején	133
A királyi hatalom és a nagybirtokosság egyensúlya	133
A magyar állam külpolitikájának fejlődése Károly Róbert idején. A külkereskedelem a 14. században	137
Az állami pénzügy fejlődése Károly Róbert idején	139
A banderiális hadrendszer	141
Az árutermelés továbbfejlődése	142
A munka termelékenységének emelkedése a mezőgazdaságban és a paraszti árutermelés	142
A bányászat fejlődése a 14. században	147
A városok fejlődése, a céhek kezdődő kialakulása	148
A rendi törekvések jelentkezése	154
Az új nagybirtokosok felülkerekedése	154
I. Lajos külpolitikája	156
A hódító hadjáratok hatása a társadalmi ellentétek kiéleződésére. Az 1351. évi országgyűlés	159
A világias irányú nemesi és városi műveltség elemei az egyházi kultúra keretei közt	163
A városok fejlődése és a rendi képviseleti állam elemeinek kialakulása (1382-1439)	177
A rendi-képviseleti állam elemeinek kialakulása	177
Bárói ligák és dinasztiák harcai a hatalomért	177
A rendi ellentétek fejlődése a kiszélesedő árutermelés talaján	184
Zsigmond külpolitikája	196
A huszitizmus magyarországi visszhangja és az erdélyi magyar-román parasztfelkelés	200
A pénzjáradék előretörése és a zselléresedés a századforduló évtizedeiben	200
Antifeudális harcok, eretnekmozgalmak	203
Az 1437-38. évi magyar- román parasztfelkelés	207
Harcok a török hódítók ellen. A rendi képviseleti állam kifejlődése (1439-1458)	215
A hódítók visszaszorítása	215
A török veszedelem kibontakozása a feudális pártharcok fokozódása idején	215
A török háborúk fordulata	217
Összefogás a török visszaszorítására	221
Küzdelmek a központi hatalom megszilárdításáért a rendi-képviseleti államban	226
A rendi-képviseleti állam kifejlődése	226
Újabb kísérlet a török visszaszorítására	230
A belgrádi győzelem	230
Központosító törekvések a rendi képviseleti államban a növekvő árutermelés és pénzgazdálkodás talaján (1458-1490)	239
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása és a központosítás kezdetei	239
Mátyás királlyá választása és a központosítás kérdése	239
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása, függetlenségének és egységének biztosítása	242
Harcok Boszniában a török hódítók ellen	248
A központosító politika belső erőforrásai	250
Az egyszerű árutermelés rendjének fejlődése	250
Az osztályok és a központosító politika	256
Az államhatalom központi szervezetének kiépítése	263
Küzdelmek a központosítás belső és külső akadályaival	263
Az új intézmények: hadsereg, hivatalok	267
Küzdelmek a központosítás eredményeinek megszilárdításáért	273
Mátyás hivatali-rendeleti kormányzása és a rendek	273
"Két császár ellen"	276
A világi elem megerősödése a műveltségben	283
A rendi reakció és a röghöz kötő tendencia felülkerekedése. Az 1514. évi parasztháború. Mohács. (1490-1526)	298
A központosítás eredményeinek összeomlása	298
A bárói rend uralma	298
A központosítás intézményeinek hanyatlása	302
A középnemesség harca a hatalomban való nagyobb részesedésért. A "köznemesi párt"	304
A török veszély előtérbe kerülése, a Habsburg hatalmi törekvések felújulása	306
A jobbágyság helyzete a parasztháború küszöbén	309
A városi és bányavárosi lakosság helyzete	315
Helyi antifeudális mozgalmak	317
Az 1514. évi magyarországi parasztháború	319
A kereszteshadjárat. Dózsa György	319
A parasztháború kirobbanása	321
A parasztháború ideolgóiája	323
A parasztháború felfelé ívelő szakasza	326
A parasztháború hanyatlása	330
Utolsó ellenállási kísérletek	333
A városi lakosság és a bányamunkások szerepe a parasztháborúban	335
A nemesi megtorlás	336
A török hódítók elleni védelem összeomlása	338
Az államszervezet további bomlása a parasztháború leverése után	338
A török támadások megélénkülése	344
A rendi küzdelmek kiéleződése	346
A besztercebányai bányamunkásmozgalmak 1525-1526	348
A török veszély növekedése és az európai politika	350
A feudális hadvezetés csődje. A népi ellenállás kezdetei	352

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem