Magyarország története I.

Az őskortól 1526-ig

Szerző

Székely György

Lederer Emma

Elekes Lajos

'Székely György: Magyarország története I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	460 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér térképábrákkal, kihajtható mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A Kárpát-medence és a magyar nép története a honfoglalás előtt (Őstörténet)
A kárpátok medencéjének lakói a magyarok előtt	8
A Kárpát-medence őstörténete	8
Kőkorszak	8
A fémfeldolgozás kezdetei	9
Bronzkor	9
Vaskor	10
A kelták	11
A dákok	11
Pannónia és Dacia a rómaiak, az alföld a lovas nomádok uralma alatt	12
A római hódítás	12
Társadalmi fejlődés ideológia	13
A barbaricum	14
Dacia provincia	15
A pannóniai uralom hanyatlása	16
A népvándorlás hullámai a Kárpátok medencéjében	17
A hunok	17
Attila birodalma	19
Germán törzsek uralma	20
Az avarok uralma	21
A frank támadás	23
Erdély a népvándorlás korában	23
A honfoglaló magyarság kialakulása	25
A magyar nép kialakulásának finnugor és ugor szakasza	25
A finnugor nyelvrokonság	25
Társadalomfejlődés a finnugor együttélés korában	27
Az ugorkori fejlődés	28
Az állattenyésztésre áttérés következményei	29
A magyar pásztortársadalom vándorlása. A katonai demokrácia	30
Vándorlás a mai Szovjetunió földjén	30
A mezőgazdaság fejlettsége	31
Társadalmi és szervezeti változások	32
A honfoglalás előestéjén	34
Magyarország története a feudalizmus korai szakaszában (A honfoglalástól kb. a 13. század derekáig)
A feudális viszonyok fejlődése (a honfoglalástól az államalapításig)	39
A honfoglalás	39
A honfoglalókkal kapcsolatban álló országok helyzete	40
A honfoglaló magyarok hadszervezete	43
A honfoglalás története	44
Az osztályviszonyok fejlődése	47
A pásztortársadalom válsága	47
Az osztályviszonyok a szláv területeken	49
Az ún. kalandozó hadjáratok	50
A "kibékíthetetlen osztályellentétek" kialakulása	54
Az állam megszervezése	58
Harcok az államszervezésért	58
Az István-kori állam gazdasági alapja. (A feudális földtulajdon kialakulása	60
Az új magyar állam harca az idegen hódítók ellen	65
A feudális földtulajdon monopóliumának kialakulása	68
A "pogánylázadások"	68
A korai feudális állam megszilárdulása	72
A feudális földtulajdon monopóliumának kifejlődése	76
A világi magánnagybirtok	78
Az egyházi birtok	80
Királyi birtok	85
A honfoglaláskori pogány műveltség és a keresztény egyházi művelődés kezdetei	87
A korai feudális állam a széttagolódás útján	93
A bel- és külpolitika fejlődés Kálmántól III. Béláig	93
Az állam III. Béla idején	103
A feudális anarchia éleződése a 13. század elején	106
A királyi birtokok népei és helyzetük a 13. század elején	112
A "serviensek" (servientes regis)	114
Az Aranybulla-mozgalom és eredményei	115
Az egyházi nagybirtok reakciója: az 1231-i hulla és a beregi egyezmény	120
A tatárjárás és következményei	124
IV. Béla politikája a tatárjárás előtt	124
A tatár hódítás jellege és szervezete. A tatárjárás	126
IV. Béla bel- és külpolitikája a tatárjárás után	132
Magyarország története az érett feudalizmus időszakában (kb. a 13. század derekától)
Feudális széttagoltság (a 13. század derekától kb. 1320-ig)	143
Az árutermelés csíráinak jelentkezése	143
A termelőerők fejlődése a magánnagybirtokon a 13. század folyamán	143
A munkamegosztás fejlődése, városok alakulása	146
Az uralkodó osztályon belüli rétegharcok kiéleződése	156
A nemesi megye	156
A tartományuraságok szervezete, magánhadsereg, familiaritás	159
A paraszti osztályharc és eredményei a 13. század második felében	162
Az inttergnum: a nagy tartományurak leverése	176
Az egyszerű árutermelés rendjének kezdetei. Az uralkodó osztály törekvései az államhatalom rendi megosztására (kb. 1320-1382)	184
A központi hatalom átmeneti megerősödése Károly Róbert idejében	184
A királyi hatalom és a nagybirtokosság egyensúlya	184
A magyar állam külpolitikájának fejlődése Károly Róbert idején. A külkereskedelem a 14. században	189
Az állami pénzügy fejlődése Károly Róbert idején	191
A banderiális hadrendszer	192
Az árutermelés továbbfejlődése
A munka termelékenységének emelkedése a mezőgazdaságban és a paraszti árutermelés	194
A bányászati fejlődés a 14. században	199
A városok fejlődése, a céhek kezdődő kialakulása	201
A rendi törekvések jelentkezése	208
Az új nagybirtokosok felülkerekedése	208
I. Lajos külpolitikája	210
A hódító hadjáratok hatása a társadalmi ellentétek kiéleződésére. Az 1351. évi országgyűlés	215
A világias irányú nemesi és városi műveltség elemei az egyházi kultúra keretei közt	218
A városok fejlődése és a rendi képviseleti állam elemeinek kialakulása (1382-1439)	233
A rendi-képviseleti állam elemeinek kialakulása	233
Bárói ligák és dinasztiák harcai a hatalomért	233
A rendi ellentétek fejlődése a kiszélesedő árutermelés talaján	240
Zsigmond külpolitikája	254
A huszitizmus magyarországi visszhangja és az erdélyi magyar-román parasztfelkelés	258
A pénzjáradék előretörése és a zselléresedés a századforduló évtizedeiben	258
Antifeudális harcok, eretnekmozgalmak	262
Az 1437-38. évi erdélyi magyar-román parasztfelkelés	266
Harcok a török hódítók ellen. A rendi-képviseleti állam kifejlődése (1439-1458)	276
A hódítók visszaszorítása	276
A török veszedelem kibontakozása a feudális pártharcok fokozódása idején	276
A török háborők fordulata	278
Összefogás a török visszaszorítására	281
Küzdelmek a központi hatalom megszilárdításáért a rendi-képviseleti államban	287
A rendi-képviseleti állam kifejlődése	287
Újabb kísérletek a török visszaszorítására. A belgrádi győzelem	293
Központosító törekvések a rendi-képviseleti államban a növekvő árutermelés és pénzgazdálkodás talaján (1458-1490)	302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása és a központosítás kezedetei	302
Mátyás királlyá választása és a központosítás kérdése	302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása, függetlenségének és egységének biztosítása	306
Harcok Boszniában a török hódítók ellen	312
A központosító politika belső erőforrásai	314
Az egyszerű árutermelés rendjének fejlődése	314
Az osztályok és a központosító politika	321
Az államhatalom központi szervezetének kiépítése	328
Küzdelmek a központosítás belső és külső akadályaival	328
Az új intézmények: hadsereg, hivatalok	333
Küzdelmek a központosítás eredményeinek megszilárdításáért	340
Mátyás hivatali-rendeleti kormányzása és a rendek	340
"Két császár ellen"	343
A világi elem megerősodése a műveltségben	352
A rendi rekació és a röghöz kötő tendencia felülkerekedése az 1514. évi parasztháború. Mohács (1490-1526)	368
A központosítás eredményeinek összeomlása	368
A bárói rend uralma	368
A központosítás intézményeinek hanyatlása	372
A középnemesség harca a hatalomban való nagyobb részesedésért. A "köznemesi párt"	375
A török veszély előtérbe kerülése, a Habsubrg hatalmi törekvések felújulása	378
A jobbágyság helyzete a parasztháború küszöbén	381
A városi és bányavárosi lakosság helyzete	387
Helyi antifeudális mozgalmak	387
Az 1514. évi magyarországi parasztháború	392
A keresztes hadjárat. Dózsa György	392
A parasztháború kirobbanása	395
A parasztháború ideológiája	396
A parasztháború felfelé ívelő szakasza	399
A parasztháború hanyatlása	406
Utolsó ellenállási kísérletek	409
A városi lakosság és a bányamunkások szerepe a parasztháborúban	411
A nemesi megtorlás	412
A török hódítók elleni védelem összeomlása	415
Az államszervezet további bomlása a parasztháború leverése után	415
A török támadások megélénkülése	421
A rendi küzdelmek kiéleződése	424
A besztercebányai bányamunkásmozgalmak 1525-26	426
A török veszély növekedése és az európai politika	429
A feudális hadvezetés csődje. A népi ellenállás kezdetei	430
Időrendi áttekintés	436
Képmelléklet	463