Magyarország története I/2

Magyarország története a késői feudalizmus korszakában 1526-1790/Kézirat gyanánt

Szerző

Budapest

'H. Balázs Éva: Magyarország története I/2 ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	489 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvben néhány térkép található. Tankönyvi szám: 4602. Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A független magyar állam összeomlása - harc a török hódítás megállításáért (1526-1606)
Bevezetés	9
Az ország három részre szakadása (1526-71)
Feudális anarchia Mohács után (1526-41)	13
Magyarország nemzetközi helyzete a XVI. század elején	13
Kettős királyválasztás. Cserni Jován felkelése	13
A török beavatkozása a trónviszályba	14
Meghiúsult kísérlet az ország egységének helyreállításáért	16
Buda elvesztése	18
Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért (1541-71)	20
Az erdélyi állam kialakulása	20
György barát kísérlete az ország egyesítésére	21
Az 1552. és 1566. évi török hadjáratok	22
A végvárak	24
A Habsburg-centralizáció berendezkedése Magyarországon	29
A Habsburg szerepe a török elleni védekezésben	31
Erdély végleges különválása	32
A török uralom Magyarországon	33
A török hódítás pusztító hatása	33
A török birtokrendszer	34
A török közigazgatás	36
A parasztság termelőmunkája	38
A népi ellenállás	40
A reformáció	42
A reformáció térnyerése Magyarországon	42
A reformáció kulturális jelentősége	44
A reformáció polgári irányzatai	45
A népi reformáció és Karácsony György felkelése	48
Az "örökös jobbágyság" rendszerének kialakulása. - A Habsburgok első kísérletei a magyar állami függetlenség felszámolására (1571-1606)
Az árutermelő nagybirtok kialakulása és a paraszti ellenállás	51
A piac fejlődése	51
A majorgazdaság kiszélesedése és hatása a jobbágyság helyzetére	52
Az államhatalom szerepe az "örökös jobbágyság" kialakulásában	55
A parasztság ellenállása. Az 1573. évi szlavóniai felkelés	56
Az uralkodóosztály átalakulása Magyarországon és Erdélyben	58
A közszékelyek jobbágysorba taszítása	61
A feudalizmust kiszolgáló árutermelés szerepe a kapitalizmus feltételeinek előkészítésében
A kapitalizmus csírái a majorsági gazdálkodásban
A paraszti árutermelés
Városi ipar és kereskedelem
Tőkés termelés a bányászatban
Az erdélyi politika útkeresése az idegen hódítás ellensúlyozására (1572-1604)
Az erdélyi centralizáció a Báthoryak alatt
A Habsburg-centralizáció összefonódása az ellenreformációval
A "tizenöt éves háború"
A Habsburgok kísérlete Erdély és Magyarország leigázására
Az első nemzeti összefogás a Habsburgok ellen Bocskai vezetése alatt (1604-1606)
Bocskai önvédelmi harcának összekapcsolása a hajdúfelkeléssel
A nemzeti összefogás létrejötte és belső ellentmondásai
Kényszerű együttműködés a törökkel, béketárgyalások a Habsburg-udvarral
A korponai országgyűlés. A hajdúkérdés rendezése
A bécsi és a zsitvatoroki béke
A humanizmus másodvirágzása
Függetlenségi harcok a Habsburgok ellen (1607-1711)
Az "örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása. Erdély a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok élén (1607-48)
Bevezetés	103
A főúri katolikus reakció és a Habsburg-udvar a Bocskai-szabadságharc vívmányai ellen (1607-13)	105
Magyarország nemzetközi helyzete a XVII. század elején	105
A második hajdúfelkelés	106
Az 1608-as törvények és az új hatalmi viszonyok	108
A katolikus ellenreformáció támadása. Pázmány Péter	109
Erdély meghódítására irányuló törekvések Báthory Gábor uralkodása idején	110
A magyarországi és erdélyi feudális viszonyok továbbfejlődése az "örökös jobbágyság" irányában	111
A tizenötéves háború gazdasági következményei és az 1608-as törvények társadalmi jelentősége	111
A belső és külső piac lehetőségei és korlátai	112
Az ipar és a városok hanyatlása	114
A bányászat helyzete és a bányamunkásság harcai	115
A nagybirtok árutermelésének továbbfejlődése	116
Az örökös röghözkötöttség rendszerének kiépülése és a robotjáradék emelkedése	117
A szabadság erői	119
A jobbágyparasztság rétegződése	120
A "nemesi szabadság" és a Habsburg-állam terhei a parasztságon	121
A falusi önkormányzat hanyatlása	122
Az erdélyi társadalom fejlődése	123
A központosító politika Erdélyben Bethlen Gábor uralma alatt. Felszabadító harcok Magyarország és Erdély egyesítésére (1614-29)	125
Bethlen Gábor gazdaságpolitikája	125
Az erdélyi állam és hadügye Bethlen fejedelemsége idején	127
A Habsburg-hatalom helyzete és az Erdély-ellenes beavatkozási politika	128
Magyarország a harmincéves háború kezdetén	129
Kísérlet a magyar királyság visszaállítására a cseh-magyar szövetség keretében	130
Bethlen bekapcsolódása a Habsburg-ellenes európai koalícióba	133
Habsburg-ellenes népi kezdeményezések és az utolsó erdélyi függetlenségi harc I. Rákóczi György idején (1630-48)	134
A harmadik hajdúfelkelés és I. Rákóczi György trónrakerülése	134
A Felső-Tisza vidéki parasztvármegyék felkelése	135
I. Rákóczi György kormányzata és külpolitikája	136
Az 1644-45-ös Habsburg-ellenes hadjárat	137
A polgári irányú kultúra úttörése Magyarországon és Erdélyben	140
Bethlen Gábor udvara és Erdély a magyar művelődés élvonalában	140
Az államtudomány létrejötte Magyarországon	141
A költészet fejlődése. Rimai János	143
Szenczi Molnár Albert és a magyarországi protestáns humanizmus	144
Comenius Sárospatakon	145
A magyar puritánok. Apáczai Csere János	146
Magyarország a manufaktúra-korszak küszöbén. A nemzeti összefogás kísérletei a Habsburgok gyarmatosító törekvései ellen (1649-1708)
Magyarország nemzetközi és gazdasági helyzete a harmincéves háború után	149
A nemzetközi erőviszonyok átalakulása	149
Az osztrák Habsburgok nyugati és keleti politikája	150
A török uralom hanyatlásának és hatása a hódoltsági viszonyokra	152
A nemesi megye behatolása a hódoltságba	155
Majorsági és paraszti árutermelés	157
Az ipari tevékenység kiszélesedése és a bányászat fellendülése	161
Belső piac és külkereskedelem	163
Soknemzetiségű állam és nemzeti fejlődés	167
A magyar nemzeti állam etnikai bázisának pusztulása	167
Az ország nem magyar népeinek nemzeti fejlődése a török hódítás korában	172
Kísérlet a magyarországi Habsburg-ellenes párt és Erdély összefogására. Zrínyi Miklós nemzeti politikája (1649-64)	193
A Habsburg-ellenes párt megalakulása	193
A köznemesség önálló politikai szerepének kezdetei	195
Zrínyi Miklós koncepciója a központosított nemzeti monarchiáról	197
II. Rákóczi György külpolitikája	199
Erdély bukása	200
Török háború Magyarország ellen	203
A kuruc nemzeti összefogás kibontakozása (1665-83)	206
A Wesselényi-féle főúri összeesküvés	206
A Habsburg-abszolutizmus és a katolikus reakció rémuralma	208
A bujdosók harcai	210
Thököly Imre a bujdosók élén	213
A soproni országgyűlés (1681)	214
Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége	215
Bécs ostroma	217
A török kiűzése: a Habsburgok gyarmatszerző háborúja (1683-1703)	218
A török kiűzése	218
A Habsburg-berendezkedés Magyarországon a török kiűzése után	222
A nemzeti összefogás paraszti kezdeményezése. A hegyaljai felkelés	231
A Rákóczi-szabadságharc (1703-11)	235
A szabadságharc kibontakozása	235
A nemzetközi helyzet a XVIII. század elején	235
Népi kuruc szervezkedés Magyarországon	236
II. Rákóczi Ferenc	236
A tiszaháti felkelés	236
A szabadságharc megindulása	237
A tiszántúli hadjárat	238
A felvidéki hadjárat	238
A szabadságharc kiterjedése az egész országra	239
A nemzeti összefogás	239
Jobbágyok és nemesek	239
A szabadságharc valláspolitikája	240
Az ország nem magyar népeinek csatlakozása a szabadságharchoz	241
A szabadságharc menete a szécsényi országgyűlésig	242
A független magyar állam megszervezése	245
A kuruc hadsereg	247
Az ország gazdasági erőforrásai a szabadságharc szolgálatában	251
A nemzeti összefogás kérdése a szécsényi országgyűlésen	253
Magyarország és Erdély	254
Küzdelem a nemzeti függetlenség biztosításáért	255
Erdély elveszítése és a Dunántúl felszabadítása 1705 őszén	255
A nagyszombati béketárgyalások és a szenátus miskolczi ülése	256
A nemzeti összefogás kezdődő bomlása	257
A béketárgyalások meghiúsulása és az 1706-07. évi hadműveletek	259
A szenátus rozsnyói ülése	260
Rákóczi beiktatása az erdélyi fejedelemségbe	261
Az ónodi országgyűlés	262
A szabadságharc külpolitikája. A varsói szerződés	264
A szabadságharc hanyatlása és bukása	265
A szabadságharc hanyatlása	265
A szabadságharc bukásának okai	270
A szatmári béke	272
A Rákóczi-emigráció és a Rákóczi-hagyomány	274
A kuruckor nemzeti kultúrája	276
Közoktatás	277
Történetírás, hadtudományi és politikai irodalom	279
Szépirodalom	280
Képzőművészet és zene	284
Rákóczi szerepe a kultúrális életben	285
Nem magyar népek kultúrája	286
A polgári nemzettéválás megindulása a gyarmati rendszer korlátai között (1711-90)
A gyarmatosító Habsburg-abszolutizmus kiépülése Magyarországon	294
A termelőerők fejlődésének elmaradottsága	294
A lakosság száma és megoszlása	294
Mezőgazdaság	295
Ipar	295
Közlekedés és kereskedelem	296
A városok helyzete	297
A termelőerők viszonylagos fejlődése	297
Jobbágyvándorlás	297
Telepítés	299
Bevándorlás	300
A földközösség megerősödése	301
A parasztság differenciálódása	303
Merkantilista állami gazdaságpolitika	304
Belső áruforgalom	304
Török kereskedők	305
Külkereskedelem	306
Pénznemek és mértékek egységesítése, árak és bérek szabályozása	307
Közlekedés	307
Ipar	308
Céhek	310
Bányászat	311
Az új Habsburg hatalmi szervezet	311
A Habsburg-birodalom helyzete Európában	311
A polgári fejlődés kezdete a Habsburg-birodalomban	312
A Habsburg-birodalom kiszorulása a tengeren túli gyarmatokról és a tengeri kereskedelemből	313
A Habsburg-politika célja Magyarországon	314
III. Károly első török háborúja (1716-18)	314
Az ország politikai szétdarabolása, kormányzatának megosztása	314
Az új katonai berendezkedés	315
Az udvari központi kormányszervek	316
Az országos közigazgatás, igazságszolgáltatás és katonai kormányzat új szervezete	318
A pragmatica sanctio	319
Az uralkodó osztály behódolása a Habsburg-hatalomnak	320
A főnemesség új összetétele és magatartása	320
Állam és egyház viszonya	323
A köznemesség magatartása	324
A nemesi kiváltságok biztosítása	325
Az országgyűlések	327
Az uralkodó osztály állásfoglalása a dinasztia háborúiban	327
A parasztság antifeudális és nemzeti küzdelmei	328
A parasztság terhei	328
Kuruc hagyományok	331
Az 1735-i parasztfelkelés	332
Az 1753-i parasztmegmozdulás	334
Művelődési viszonyok	334
Irodalom	334
Az oktatásügy	337
A tudományos irodalom	338
Építészet és képzőművészet	340
A felvilágosodott abszolutizmus kezdetei (1754-80)	341
A termelőerők fejlődése	341
Népesség	341
Munkamódszerek, munkaeszközök	341
Mezőgazdaság	342
Bányászat	345
Ipar	345
Közlekedés	346
Kereskedelem	347
Pénz, hitel	348
A termelési viszonyok megmerevedése	349
Társadalmi megoszlás	350
Főpapság, főnemesség	350
Köznemesség	352
Polgárság	354
Parasztság	355
A majorsági gazdálkodás kiszélesedése. Erősödő paraszti osztályharc. Az úrbérrendezés	357
A majorsági gazdálkodás elterjedésének fő feltételei	358
A majorság kiterjesztése	359
A majorsági üzem	360
Bérmunka és robot	360
Növekvő kizsákmányolás	362
A majorkodás új szakaszának jelentősége	362
Élesedő osztályharc	363
Az 1755-i horvát felkelés	365
Az erdélyi mozgalmak	365
Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalmak	366
Az úrbéres viszony állami szabályozása	367
Az úrbéri rendelet	369
Az úrbérrendezés végrehajtása	370
Az úrbérrendezés jelentősége	371
A Habsburg gyarmati vámrendszer	376
A gyarmati rendszer kialakulása	376
A gyarmati vámpolitika	377
Gyarmati mezőgazdaságpolitika	379
Gyarmati iparpolitika	381
Gyarmati kereskedelempolitika	384
A gyarmati rendszer következményei	388
A Habsburg-monarchia európai helyzete	389
A hétéves háború	389
A pénzügyi megterhelés	390
A hetvenes évek külpolitikája	392
A felvilágosodott abszolutizmus	393
A felvilágosodás	393
A felvilágosodott abszolutizmus fő vonásai	394
Összbirodalmi centralizáció	396
Abszolutizmus és rendiség	397
Politikai megosztottság	398
Jog, igazságszolgáltatás	399
Felvilágosodott reformo: szegényügy, árvaügy, egészségügy	400
A vallási kérdés	400
Nevelésügy: a Ratio educationis	402
A felvilágosult abszolutizmus jozefinus szakasza (1780-90)	406
A jozefinizmus Magyarországon	406
II. József trónralépése	407
A cenzúra	407
A pápa bécsi útja	409
Az alsóklérus átszervezése. Egyházi intézkedések	409
A türelmi rendelet	411
Az oktatásügy	413
A nyelvrendelet	416
A közigazgatás átszervezése	417
Igazságszolgáltatás, rendőrség	419
A szabadkőművesek	420
A politikai reformok hatása	421
A feudalizmus belső ellentmondásainak kiéleződése	421
A parasztság helyzete és a jobbágyrendelet	424
Az erdélyi román parasztfelkelés	427
A paraszti adózóképesség fokozása. A nemesi adózás kérdése	430
A magyarországi manufaktúrák helyzete	433
II. József rendszerének bukása	433
Az uralkodó osztály magatartása	433
A török háború	434
A nemzeti ellenállás győzelme	435
Művelődési viszonyok	436
Tudományos irodalom, sajtó	437
Történetírás	438
Építészet és képzőművészet	439
Nyelv és irodalom	440
Magyarország népeinek nemzeti fejlődése (1711-90)	442
A nem magyar népek öntudatra ébredése	442
A nemzettéválás társadalmi és politikai feltételei	442
A magyar nemzettéválás megindulása	475
A nemzeti hagyományok átörökösítése	475
Nyelvmozgalom és nemzeti felvilágosodás	478

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem