1.031.433

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország története I-III.

Az őskortól 1526-ig/A késői feudalizmus korszaka 1526-1790/1790-1849/Egyetemi tankönyv

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.764 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal, kihajtható térkép-mellékletekkel. Tankönyvi szám: 4628.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A Kárpát-medence és a magyar nép története a honfoglalás előtt (Őstörténet)
A kárpátok medencéjének lakói a magyarok előtt8
A Kárpát-medence őstörténete8
Kőkorszak8
A fémfeldolgozás kezdetei9
Bronzkor9
Vaskor10
A kelták11
A dákok11
Pannónia és Dacia a rómaiak, az alföld a lovas nomádok uralma alatt12
A római hódítás12
Társadalmi fejlődés ideológia13
A barbaricum14
Dacia provincia15
A pannóniai uralom hanyatlása16
A népvándorlás hullámai a Kárpátok medencéjében17
A hunok17
Attila birodalma19
Germán törzsek uralma20
Az avarok uralma21
A frank támadás23
Erdély a népvándorlás korában23
A honfoglaló magyarság kialakulása25
A magyar nép kialakulásának finnugor és ugor szakasza25
A finnugor nyelvrokonság25
Társadalomfejlődés a finnugor együttélés korában27
Az ugorkori fejlődés28
Az állattenyésztésre áttérés következményei29
A magyar pásztortársadalom vándorlása. A katonai demokrácia30
Vándorlás a mai Szovjetunió földjén30
A mezőgazdaság fejlettsége31
Társadalmi és szervezeti változások32
A honfoglalás előestéjén34
Magyarország története a feudalizmus korai szakaszában (A honfoglalástól kb. a 13. század derekáig)
A feudális viszonyok fejlődése (a honfoglalástól az államalapításig)39
A honfoglalás39
A honfoglalókkal kapcsolatban álló országok helyzete40
A honfoglaló magyarok hadszervezete43
A honfoglalás története44
Az osztályviszonyok fejlődése47
A pásztortársadalom válsága47
Az osztályviszonyok a szláv területeken49
Az ún. kalandozó hadjáratok50
A "kibékíthetetlen osztályellentétek" kialakulása54
Az állam megszervezése58
Harcok az államszervezésért58
Az István-kori állam gazdasági alapja. (A feudális földtulajdon kialakulása60
Az új magyar állam harca az idegen hódítók ellen65
A feudális földtulajdon monopóliumának kialakulása68
A "pogánylázadások"68
A korai feudális állam megszilárdulása72
A feudális földtulajdon monopóliumának kifejlődése76
A világi magánnagybirtok78
Az egyházi birtok80
Királyi birtok85
A honfoglaláskori pogány műveltség és a keresztény egyházi művelődés kezdetei87
A korai feudális állam a széttagolódás útján93
A bel- és külpolitika fejlődés Kálmántól III. Béláig93
Az állam III. Béla idején103
A feudális anarchia éleződése a 13. század elején106
A királyi birtokok népei és helyzetük a 13. század elején112
A "serviensek" (servientes regis)114
Az Aranybulla-mozgalom és eredményei115
Az egyházi nagybirtok reakciója: az 1231-i hulla és a beregi egyezmény120
A tatárjárás és következményei124
IV. Béla politikája a tatárjárás előtt124
A tatár hódítás jellege és szervezete. A tatárjárás126
IV. Béla bel- és külpolitikája a tatárjárás után132
Magyarország története az érett feudalizmus időszakában (kb. a 13. század derekától)
Feudális széttagoltság (a 13. század derekától kb. 1320-ig)143
Az árutermelés csíráinak jelentkezése143
A termelőerők fejlődése a magánnagybirtokon a 13. század folyamán143
A munkamegosztás fejlődése, városok alakulása146
Az uralkodó osztályon belüli rétegharcok kiéleződése156
A nemesi megye156
A tartományuraságok szervezete, magánhadsereg, familiaritás159
A paraszti osztályharc és eredményei a 13. század második felében162
Az inttergnum: a nagy tartományurak leverése176
Az egyszerű árutermelés rendjének kezdetei. Az uralkodó osztály törekvései az államhatalom rendi megosztására (kb. 1320-1382)184
A központi hatalom átmeneti megerősödése Károly Róbert idejében184
A királyi hatalom és a nagybirtokosság egyensúlya184
A magyar állam külpolitikájának fejlődése Károly Róbert idején. A külkereskedelem a 14. században189
Az állami pénzügy fejlődése Károly Róbert idején191
A banderiális hadrendszer192
Az árutermelés továbbfejlődése
A munka termelékenységének emelkedése a mezőgazdaságban és a paraszti árutermelés194
A bányászati fejlődés a 14. században199
A városok fejlődése, a céhek kezdődő kialakulása201
A rendi törekvések jelentkezése208
Az új nagybirtokosok felülkerekedése208
I. Lajos külpolitikája210
A hódító hadjáratok hatása a társadalmi ellentétek kiéleződésére. Az 1351. évi országgyűlés215
A világias irányú nemesi és városi műveltség elemei az egyházi kultúra keretei közt218
A városok fejlődése és a rendi képviseleti állam elemeinek kialakulása (1382-1439)233
A rendi-képviseleti állam elemeinek kialakulása233
Bárói ligák és dinasztiák harcai a hatalomért233
A rendi ellentétek fejlődése a kiszélesedő árutermelés talaján240
Zsigmond külpolitikája254
A huszitizmus magyarországi visszhangja és az erdélyi magyar-román parasztfelkelés258
A pénzjáradék előretörése és a zselléresedés a századforduló évtizedeiben258
Antifeudális harcok, eretnekmozgalmak262
Az 1437-38. évi erdélyi magyar-román parasztfelkelés266
Harcok a török hódítók ellen. A rendi-képviseleti állam kifejlődése (1439-1458)276
A hódítók visszaszorítása276
A török veszedelem kibontakozása a feudális pártharcok fokozódása idején276
A török háborők fordulata278
Összefogás a török visszaszorítására281
Küzdelmek a központi hatalom megszilárdításáért a rendi-képviseleti államban287
A rendi-képviseleti állam kifejlődése287
Újabb kísérletek a török visszaszorítására. A belgrádi győzelem293
Központosító törekvések a rendi-képviseleti államban a növekvő árutermelés és pénzgazdálkodás talaján (1458-1490)302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása és a központosítás kezedetei302
Mátyás királlyá választása és a központosítás kérdése302
A rendi-képviseleti állam megszilárdítása, függetlenségének és egységének biztosítása306
Harcok Boszniában a török hódítók ellen312
A központosító politika belső erőforrásai314
Az egyszerű árutermelés rendjének fejlődése314
Az osztályok és a központosító politika321
Az államhatalom központi szervezetének kiépítése328
Küzdelmek a központosítás belső és külső akadályaival328
Az új intézmények: hadsereg, hivatalok333
Küzdelmek a központosítás eredményeinek megszilárdításáért340
Mátyás hivatali-rendeleti kormányzása és a rendek340
"Két császár ellen"343
A világi elem megerősodése a műveltségben352
A rendi rekació és a röghöz kötő tendencia felülkerekedése az 1514. évi parasztháború. Mohács (1490-1526)368
A központosítás eredményeinek összeomlása368
A bárói rend uralma368
A központosítás intézményeinek hanyatlása372
A középnemesség harca a hatalomban való nagyobb részesedésért. A "köznemesi párt"375
A török veszély előtérbe kerülése, a Habsubrg hatalmi törekvések felújulása378
A jobbágyság helyzete a parasztháború küszöbén381
A városi és bányavárosi lakosság helyzete387
Helyi antifeudális mozgalmak387
Az 1514. évi magyarországi parasztháború392
A keresztes hadjárat. Dózsa György392
A parasztháború kirobbanása395
A parasztháború ideológiája396
A parasztháború felfelé ívelő szakasza399
A parasztháború hanyatlása406
Utolsó ellenállási kísérletek409
A városi lakosság és a bányamunkások szerepe a parasztháborúban411
A nemesi megtorlás412
A török hódítók elleni védelem összeomlása415
Az államszervezet további bomlása a parasztháború leverése után415
A török támadások megélénkülése421
A rendi küzdelmek kiéleződése424
A besztercebányai bányamunkásmozgalmak 1525-26426
A török veszély növekedése és az európai politika429
A feudális hadvezetés csődje. A népi ellenállás kezdetei430
Időrendi áttekintés436
Képmelléklet463
II. kötet
Az ország három részre szakadása (1526-71)5
Feudális anarchia Mohács után (1526-41)5
Magyarország nemzetközi helyzete a XVI. század elején5
Kettős királyválasztás. Cserni Jován felkelése7
A török beavatkozás a trónviszályba. Anarchia9
Meghiúsult kisérlet az ország egységének helyreállítására, Buda elvesztése12
Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért (1541-71)15
Az erdélyi állam kialakulása15
György barát kísérlete az ország egyesítésére15
Az 1552. és 1566. évi török hadjáratok22
A végvárak25
A Habsburg-centralizáció berendezkedése Magyarországon33
Erdély végleges különválása39
A török uralom Magyarországon42
A török hódítás pusztító hatása42
A török közigazgatás45
A települési kép megváltozása. A termelőmunka48
A török területek kapcsolatai Habsburg-Magyarországgal. A török hatása52
A reformáció54
A reformáció elterjedése Habsburg-Magyarországon54
A reformáció Erdélyben58
A népi reformáció és Karácsony György felkelése62
A reformáció kulturális jelentősége66
Az árutermelés fejlődése és az osztályharc az "örökös jobbágyság" kialakulásának kezdeti szakaszán70
A paraszti és a földesúri árutermelés70
A belső és a külső piac70
A paraszti árutermelés78
A feudális földbirtokos bekapcsolódása a kereskedelembe83
A majorsági gazdaságok kiépítése86
Az ingyen robot és a fizetett munka89
Az árutermelés hatása a parasztság rétegeződésére93
Az "örökös jobbágyság"96
A szabad költözés kérdése96
A földesúri hatalom100
A paraszti ellenállás formái104
A feudális függési viszonyok megerősödése106
Városi árutermelés - városi polgárság111
A városi céhes ipar és a kereskedőtőke111
Tőkés munkaviszonyok a bányászatban114
A Habsburg-hatalom és a magyar uralkodó osztály ellentéteinek kiéleződése. Erdély önállóságának megszilárdulása (1571-1606)120
Az erdélyi politika útkeresése a két hódító hatalom között (1571-93)120
A Báthoriak erdélyi állama120
A Habsburg-központosítás új szakasza126
A humanizmus másodvirágzása129
A tizenötéves háború (1591-1606)
A török elleni háború kezdeti sikerei134
A háború eredmény nélküli elhúzódása138
A Habsburgok kísérlete Erdély és Magyarország leigázására143
A Bocskai-szabadságharc (1604-06)149
Bocskai önvédelmi harcának összekapcsolódása a hajdúfelkeléssel148
A társadalmi osztályok összefogásának létrejötte és belső ellentmondásai152
Kényszerű együttműködés a törökkel, béketárgyalások a Habsburg udvarral154
A korponai országgyűlés. A hajdúkérdés rendezése156
A bécsi és a zsitvatoroki béke159
Az erdélyi fejedelmek és a magyarországi uralkodó osztály függetlenségi és rendi küzdelmei (1607-64)164
A Habsburg-udvar és a magyar rendek űtmeneti hatalmi egyensúlya (1607-13)164
Magyarország nemzetközi helyzete a XVII. század elején164
A második hajdúfelkelés és az 1608. évi törvények165
Az ellenreformáció térhódítása. Habsburg-támadás Erdély ellen168
Erdély a Habsburg-ellenes küzdelem élvonalában (1613-48)172
Bethlen Gábor erdélyi állama172
Erdély és a Habsburgok viszonya a harmincéves háború küszöbén175
Bethlen Gábor kísérlete a nemzeti királyság visszaállítására a cseh-magyar szövetség keretében179
Bethlen Gábor bekapcsolódása a Habsburg-ellenes európai koalícióba184
Bethlen Gábor tervei a kelet-európai Habsburg-ellenes összefogásra188
A harmadik hajdúfelkelés a a felső-magyarországi parasztvármegyék felkelése191
I. Rákóczi György kormányzata és külpolitikája193
Erdély lehanyatlása és Zrínyi Miklós nemzeti politikája (1640-64)
Az osztrák Habsburgok politikája a harmincéves háború után197
Zrínyi Miklós a magyarországi Habsburg-ellenes párt élén199
II. Rákóczi György külpolitikája és Erdély katasztrófája205
Török háború Magyarország ellen210
A polgári irányú kultúra úttörése213
Erdély a magyar művelődés élvonalában213
Az államtudomány létrejötte. A költészet fejlődése215
A magyarországi protestáns humanizmus217
A magyar puritánok219
Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyai az örökös jobbágyság rendszerének megszilárdulási korszakában222
Az árutermelés fejlődésének korlátai222
Magyarország és a világpiac222
Az osztrák gyarmatosítás előzményei225
Árutermelés az iparban és a bányászatban229
A belső piac233
A robotoltató majorgazdálkodás kiterjedése és hatása a paraszti árutermelésre235
A mezőgazdasági termelőerők fejlődése239
Az "örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása és a paraszti osztályharc244
A parasztság harca a robotkényszer kiterjesztése és a földhözkötés ellen244
Küzdelem a városi fejlődés szabadságáért250
A szabad paraszti árutermelés képviselői: a parasztnemesek253
A hajdúk257
Az uralkodó oszály rétegeződése és belső ellentétei261
A török uralom a XVII. században266
A török hatalom hanyatlásának hatása a hódoltsági viszonyokra266
A nemesi megye behatolása a hódoltságba270
Az ország etnikai összetételének átalakulása272
A nemzeti fejlődés előzményei277
A nemzeti tudat alakulása277
Horvátok280
Szerbek285
Románok287
Ruszinok293
Szlovákok296
Németek300
A kuruc szabadságharcok (1665-1711)304
Ellenállási kísérletek a Habsburg-abszolutizmus ellen (1665-1683)304
A Wesselényi-féle főúri összeesküvés304
A Habsburg-abszolutizmus és a katolikus reakció rémuralma306
A bujdosók harcai308
Thököly Imre a bujdosók élén311
A soproni országgyűlés (1681)312
Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége313
A török kiűzése és a Habsburg-berendezkedés a "felszabadított" Magyarországon (1683-1703)316
Bécs ostroma316
A török kiűzése317
Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban a XVII. század végén321
A Habsburg-berendezkedéssel szembeni ellenállás érlelődése. A hegyaljai felkelés332
Rákóczi szabadságharc (170311)336
A szabadságharc kibontakozása336
A társadalmi osztályok összefogása340
Az ország nem magyar népeinek csatlakozása a szabadságharchoz342
A szabaságharc menete a szécsényi országgyűlésig343
A független magyar állam megszervezése347
A kuruc hadsereg348
Az ország gazdasági erőforrásai a szabadságharc szolgálatában352
A különböző társadalmi osztályok összefogásának kérdése a szécsényi országgyűlésen355
Erdély elveszítése és a Dunántúl felszabadítása 1705 őszén355
Az osztályharc élesedése357
A béketárgyalások meghiúsulása és az 1706-07. évi hadműveletek359
A Habsburgok trónfosztása. A marosvásárhelyi és az ónodi országgyűlés361
A szabadságharc külpolitikája. A varsói szerződés364
A szabadságharc hanyatlása366
A szabadságharc bukásának okai370
A szatmári béke372
A Rákóczi-emigráció és a Rákóczi-hagyomány375
A kurucok kultúrája376
Közoktatás377
Történetírás, hadtudományi és politikai irodalom379
Szépirodalom381
Képzőművészet és zene385
Rákóczi szerepe a kulturális életben387
Nem magyar népek kultúrája387
A feudális Habsburg-abszolutizmus hatalmi szervezetének kiépítése Magyarorzságon (1711-54)389
A termelőerők fejlődésének elmaradottsága389
A lakosság száma és megoszlása389
A mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a kereskedelem helyzete390
A termelőerők viszonylagos fejlődése393
Jobbágyvándorlás393
Telepítés és bevándorlás394
Merkantilista állami gazdaságpolitika397
Kereskedelem és közlekedés398
Ipar402
Az új Habsburg hatalmi szervezet405
A Habsburg-birodalom helyzete Európában405
III. Károly első török háborúja (1716-18)409
A Habsburg-politika célja Magyarországon409
Az új katonai, kormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási berendezkedés410
A Pragmatica Sanctio415
Az uralkodó osztály behódolása a Habsburg-hatalomnak416
A főnemesség új összetétele és magatartása416
Állam- és egyház viszonya420
A köznemesség magatartása422
A nemesi kiváltságok biztosítása, az országgyűlések423
Az uralkodó osztály állásfoglalása a dinasztia háborúban425
A parasztság antifeudális küzdelmei426
A parasztság terhei426
Kuruc hagyományok430
Az 1735-i és 1753-i parasztfelkelés430
Művelődési viszonyok432
Irodalom433
Az oktatásügy437
A tudományos irodalom439
Építészet és képzőművészet441
A felvilágosodott abszolutizmus kezdetei (1754-80)443
A mezőgazdasági árutermelés kiszélesedése. Erősödő paraszti osztályharc443
A termelőerők fejlődése443
Mezőgazdaság444
Földközösség és művelési rendszer446
A parasztság megterhelése452
A paraszti árutermelés fejlődése455
A majorsági gazdálkodás elterjedésének fő feltételei462
A majorság kiterjesztése463
A majorsági üzem464
Bérmunka és robot465
Növekvő kizsákmányolás467
A majorkodás új szakaszának jelentősége467
Élesedő osztályharc468
Az 1755-i horvát felkelés469
Az erdélyi mozgalmak470
Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalmak471
A Habsburg gyarmati vámrendszer473
A gyarmati rendszer kialakulása474
A gyarmati vámpolitika475
Gyarmati mezőgazdaságpolitika477
Gyarmati iparpolitika480
Gyarmati kereskedelempolitika485
A gyarmati rendszer következményei491
A Habsburg-monarchia európai helyzete492
A hétéves háború493
A pénzügyi megterhelés494
A hetvenes évek külpolitikája497
A felvilágosodott abszolutizmus498
A felvilágosodás498
A felvilágosodás abszolutizmus fő vonásai498
Összbirodalmi centralizáció501
Abszolutizmus és rendiség502
Politikai megosztottság508
Jog, igazságszolgáltatás509
Felvilágosodott reformok: szegényügy, árvaügy, egészségügy509
Az úrbéres viszony állami szabályozása510
Az úrbéri rendelet514
Az úrbérrendezés végrehajtása515
Az úrbérrendezés jelentősége517
A vallási kérdés633
Nevelésügy: a Ratio Educationis524
A felvilágosult abszolutizmus jozefinus szakasza (1780-90)528
A jozofinizmus Magyarországon528
II. József első intézkedései529
A cenzúra530
A türelmi rendelet531
A pápa bécsi útja533
Az alsőklérus átszervezése. Egyházi intézkedések534
Az oktatásügy536
A nyelvrendelet539
A közigazgatás átszervezése541
Igazságszolgáltatás, rendőrség545
A szabadkőművesek, a jozefinisták544
A politikai reformok hatása546
A feudalizmus belső ellentmondásainak kiéleződése546
Az erdélyi román parasztfelkelés546
A parasztság helyzete és a jobbágyrendelet550
A fiziokratizmus. A nemesi adózás kérdése554
A vám- és iparpolitika557
II. József rendszerének bukása561
A török háború561
A nemzeti ellenállás kibontakozása és győzelme564
Nemzeti fejlődés, nemzeti kultúra (1711-90)566
A nemzetté válás új szakasza266
A magyar nemzeti válás bontakozása572
A nemzetté válás gazdasági-társadalmi feltételei572
Nyelvmozgalom és nemzeti felvilágosodás575
A nem magyar népek öntudatra ébredése580
Horvátok580
Szerbek584
Románok593
Ruszinok600
Szlovákok603
Németek606
Művelődési viszonyok612
A felvilágosodás feltételei Magyarországon612
Világnézeti vitairodalom, könyvtárak613
Gazdasági szakirodalom, természettudományok615
Sajtó és helyismereti irodalom617
Történetírás, irodalomtörténet619
Nyelv és irodalom622
Építészet és képzőművészet623
Időrendi áttekintés625
III. kötet
A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka 1790-18495
A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 1790-1794 (Varga Zoltán)14
A közép- és kisbirtokos nemesség első fellépése a gyarmati rendszer ellen18
A nemzetiségi kérdés jelentkezése 32
A közép- és kisbirtokos nemesség fokozatos visszavonulása és megalkuvása38
A magyar jakobinus mozgalom 1794 (Benáz Kálmán)45
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetsége 1795-1812 (Varga Zoltán)62
Az árutermelés fejlődése a háborús konjunktúra időszakában (Mérei Gyula)62
A parasztság feudális terheinek és ellenállásának fokozódása93
A magyar nemesség forradalomellenes tevékenysége97
A nemzeti kultúra - a nemzeti mozgalom legfőbb fegyvere a századforduló idején103
Az 1811-12. évi országgyűlés117
A magyar köznemesség ismételt szembefordulása a Habsburg-gyarmatosítókkal és a nemesi reformmozgalom közvetlen előzményei 1812-1831 (Mérei Gyula)120
A világgazdasági helyzet és a Habsburg-birodalom gazdasági vizonyai a francia háborúk befejezésétől az 1847. évi gazdasági válságig120
Magyarország gazdasági élete a feudalizmus válságának fokozódó elmélyülése idején 1815-1848123
Az osztályviszonyok alakulása a francia háborúk befejezését követő időkben156
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok ellentéteinek ismételt előtérbe nyomulása (Varga Zoltán9179
Kulturális fejlődésünk a tizes és a húszas években186
A parasztmozgalmak állandósulása Magyarországon190
Széchenyi István194
Ausztria külpolitika helyzetének megrendülése a Szentszövetség felbomlásának idején és a magyar nemesség202
Az 1831. évi parasztfelkelés és a nemesi reformmozgalom kibontakozása 1831-1840 (Mérei Gyula)206
Az 1831. évi parasztfelkelés207
A nemesi reformmozgalom kibontakozása a harmincas évek első felében210
A parasztmozgalmak fellendülése Magyarországon a harmincas évek második felében229
Az erdélyi parasztság mozgalmai231
A Habsburgok és a haladó magyar nemesség közötti feszültség növekedése a harmincas évek második felébwn234
A nemzetiségek nyelvi és kulturális mozgalmainek kibontakozása, a magyar és a nemzetiségi uralkodó osztályok között harc megindulása (Arató Endre)241
Átfogó liberális nemesi reformprogram és osztrákellenes nemzeti egységfront kialakulásának kezdetei 1840-1846 (Mérei Gyula)261
A Habsburg-abszolutizmus válságának elmélyülése a negyvenes évek első felében261
Kossuth reformporgramja a Pesti Hírlapban263
A liberális nemesség harca a Pesti Hírlapban kifejtett programért az 1843-44. évi országgyűlésen273
Nemzeti kultúránk virágkora 1848 előtt279
A nemzeti ellentétek kiéleződése a negyvenes években (Arató Endre)300
A Védegylet324
Forradalmi helyzet kialakulása Európában és Magyarországon. Liberális nemesi reformpárt létrejötte. Liberalizmus és demokratizmus elkülönülése. A liberális nemesi reformpolitika válsága 1846-1848 (Mérei Gyula)332
Forradalmi helyzet kialakulása Európában332
Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon337
A Fiatal Magyarország338
Az 1847-48. évi országgyűlés első szakasza. A nemesi reformpolitika válsága366
Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849 (Spira György)380
A márciusi forradalom381
A pesti forradalom381
A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra390
A pesti forradalom hatása a magyar uralkodóosztályra391
A pozsonyi rendek és a pesti nép394
Az ellenforradalom első támadó kísérlete397
Az 1848-i törvénykönyv401
Az ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a Battyhány-kormány tétovázó magatartása405
Az ellenforradalom taktikája405
A Battyhány-kormány felemás politikája406
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak410
Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán (Arató Endre)416
A baloldal harca a Battyhány-kormány ellen437
A tavaszi és nyári munkásmozgalmak439
Kossuth fellépései az ország függetlenségének megvédelmezése érdekében444
A horvát tartománygyűlés (Arató Endre)447
Erdély uniója449
Az országgyűlési választások451
Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének kezdeti időszaka453
Az ellenforradalom támadásának küszöbén459
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat. A szabadságharc nemzeti egységfrontjának megszilárdulása és az ellenforradalom első rohamának visszaverése. Az ellenforradalom második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meglazulása462
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat462
A néptömegek csatasorba lépése473
Az ellenforradalom első rohamának visszaverése475
A honvédelmi bizottmány végleges felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával477
A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom483
A szabadságharc megszervezése486
A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyengeségei494
A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhadszíntereken499
A nemzetiségek részvétele a fegyveresharcban (Arató Endre)499
Az ellenforradalom második rohama509
Ellenforradalmi önkényuralom a megszállot területeken515
A parasztság harca az ellenforradalom második rohamának visszaveréséért520
A honvédelmi bizottmány külpolitikai tevékenysége524
A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása528
Erdély felszabadítása532
A további ellenállás megszervezése, a honvédsereg stratégiai ellentámadásának megalapozása536
A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849 elején541
Az első, sikertelen kísérletek a stratégiai ellentámadás megindítására és a liberális nemesség tömeges jobbratolódása545
Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom harmadik rohama. A szabadságharc bukása555
A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői hadművelet555
A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a hatalomból560
A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi hadművelet565
A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására vezető tevékenysége568
A tavaszi hadjárat harmadik szakasza: Buda ostroma572
A cári beavatkozás575
Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére581
Kísérletek szövetség létrehozására a nemzetiségekkel a közös ellenség ellen (Arató Endre)584
A szabadásgharc bukása593
Utószó601
Időrendi áttekintés603
Képek és hasonmások634
Térképek636
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv