| I. kötet | |
| A Kárpát-medence és a magyar nép története a honfoglalás előtt (Őstörténet) | |
| A kárpátok medencéjének lakói a magyarok előtt | 8 |
| A Kárpát-medence őstörténete | 8 |
| Kőkorszak | 8 |
| A fémfeldolgozás kezdetei | 9 |
| Bronzkor | 9 |
| Vaskor | 10 |
| A kelták | 11 |
| A dákok | 11 |
| Pannónia és Dacia a rómaiak, az alföld a lovas nomádok uralma alatt | 12 |
| A római hódítás | 12 |
| Társadalmi fejlődés ideológia | 13 |
| A barbaricum | 14 |
| Dacia provincia | 15 |
| A pannóniai uralom hanyatlása | 16 |
| A népvándorlás hullámai a Kárpátok medencéjében | 17 |
| A hunok | 17 |
| Attila birodalma | 19 |
| Germán törzsek uralma | 20 |
| Az avarok uralma | 21 |
| A frank támadás | 23 |
| Erdély a népvándorlás korában | 23 |
| A honfoglaló magyarság kialakulása | 25 |
| A magyar nép kialakulásának finnugor és ugor szakasza | 25 |
| A finnugor nyelvrokonság | 25 |
| Társadalomfejlődés a finnugor együttélés korában | 27 |
| Az ugorkori fejlődés | 28 |
| Az állattenyésztésre áttérés következményei | 29 |
| A magyar pásztortársadalom vándorlása. A katonai demokrácia | 30 |
| Vándorlás a mai Szovjetunió földjén | 30 |
| A mezőgazdaság fejlettsége | 31 |
| Társadalmi és szervezeti változások | 32 |
| A honfoglalás előestéjén | 34 |
| Magyarország története a feudalizmus korai szakaszában (A honfoglalástól kb. a 13. század derekáig) | |
| A feudális viszonyok fejlődése (a honfoglalástól az államalapításig) | 39 |
| A honfoglalás | 39 |
| A honfoglalókkal kapcsolatban álló országok helyzete | 40 |
| A honfoglaló magyarok hadszervezete | 43 |
| A honfoglalás története | 44 |
| Az osztályviszonyok fejlődése | 47 |
| A pásztortársadalom válsága | 47 |
| Az osztályviszonyok a szláv területeken | 49 |
| Az ún. kalandozó hadjáratok | 50 |
| A "kibékíthetetlen osztályellentétek" kialakulása | 54 |
| Az állam megszervezése | 58 |
| Harcok az államszervezésért | 58 |
| Az István-kori állam gazdasági alapja. (A feudális földtulajdon kialakulása | 60 |
| Az új magyar állam harca az idegen hódítók ellen | 65 |
| A feudális földtulajdon monopóliumának kialakulása | 68 |
| A "pogánylázadások" | 68 |
| A korai feudális állam megszilárdulása | 72 |
| A feudális földtulajdon monopóliumának kifejlődése | 76 |
| A világi magánnagybirtok | 78 |
| Az egyházi birtok | 80 |
| Királyi birtok | 85 |
| A honfoglaláskori pogány műveltség és a keresztény egyházi művelődés kezdetei | 87 |
| A korai feudális állam a széttagolódás útján | 93 |
| A bel- és külpolitika fejlődés Kálmántól III. Béláig | 93 |
| Az állam III. Béla idején | 103 |
| A feudális anarchia éleződése a 13. század elején | 106 |
| A királyi birtokok népei és helyzetük a 13. század elején | 112 |
| A "serviensek" (servientes regis) | 114 |
| Az Aranybulla-mozgalom és eredményei | 115 |
| Az egyházi nagybirtok reakciója: az 1231-i hulla és a beregi egyezmény | 120 |
| A tatárjárás és következményei | 124 |
| IV. Béla politikája a tatárjárás előtt | 124 |
| A tatár hódítás jellege és szervezete. A tatárjárás | 126 |
| IV. Béla bel- és külpolitikája a tatárjárás után | 132 |
| Magyarország története az érett feudalizmus időszakában (kb. a 13. század derekától) | |
| Feudális széttagoltság (a 13. század derekától kb. 1320-ig) | 143 |
| Az árutermelés csíráinak jelentkezése | 143 |
| A termelőerők fejlődése a magánnagybirtokon a 13. század folyamán | 143 |
| A munkamegosztás fejlődése, városok alakulása | 146 |
| Az uralkodó osztályon belüli rétegharcok kiéleződése | 156 |
| A nemesi megye | 156 |
| A tartományuraságok szervezete, magánhadsereg, familiaritás | 159 |
| A paraszti osztályharc és eredményei a 13. század második felében | 162 |
| Az inttergnum: a nagy tartományurak leverése | 176 |
| Az egyszerű árutermelés rendjének kezdetei. Az uralkodó osztály törekvései az államhatalom rendi megosztására (kb. 1320-1382) | 184 |
| A központi hatalom átmeneti megerősödése Károly Róbert idejében | 184 |
| A királyi hatalom és a nagybirtokosság egyensúlya | 184 |
| A magyar állam külpolitikájának fejlődése Károly Róbert idején. A külkereskedelem a 14. században | 189 |
| Az állami pénzügy fejlődése Károly Róbert idején | 191 |
| A banderiális hadrendszer | 192 |
| Az árutermelés továbbfejlődése | |
| A munka termelékenységének emelkedése a mezőgazdaságban és a paraszti árutermelés | 194 |
| A bányászati fejlődés a 14. században | 199 |
| A városok fejlődése, a céhek kezdődő kialakulása | 201 |
| A rendi törekvések jelentkezése | 208 |
| Az új nagybirtokosok felülkerekedése | 208 |
| I. Lajos külpolitikája | 210 |
| A hódító hadjáratok hatása a társadalmi ellentétek kiéleződésére. Az 1351. évi országgyűlés | 215 |
| A világias irányú nemesi és városi műveltség elemei az egyházi kultúra keretei közt | 218 |
| A városok fejlődése és a rendi képviseleti állam elemeinek kialakulása (1382-1439) | 233 |
| A rendi-képviseleti állam elemeinek kialakulása | 233 |
| Bárói ligák és dinasztiák harcai a hatalomért | 233 |
| A rendi ellentétek fejlődése a kiszélesedő árutermelés talaján | 240 |
| Zsigmond külpolitikája | 254 |
| A huszitizmus magyarországi visszhangja és az erdélyi magyar-román parasztfelkelés | 258 |
| A pénzjáradék előretörése és a zselléresedés a századforduló évtizedeiben | 258 |
| Antifeudális harcok, eretnekmozgalmak | 262 |
| Az 1437-38. évi erdélyi magyar-román parasztfelkelés | 266 |
| Harcok a török hódítók ellen. A rendi-képviseleti állam kifejlődése (1439-1458) | 276 |
| A hódítók visszaszorítása | 276 |
| A török veszedelem kibontakozása a feudális pártharcok fokozódása idején | 276 |
| A török háborők fordulata | 278 |
| Összefogás a török visszaszorítására | 281 |
| Küzdelmek a központi hatalom megszilárdításáért a rendi-képviseleti államban | 287 |
| A rendi-képviseleti állam kifejlődése | 287 |
| Újabb kísérletek a török visszaszorítására. A belgrádi győzelem | 293 |
| Központosító törekvések a rendi-képviseleti államban a növekvő árutermelés és pénzgazdálkodás talaján (1458-1490) | 302 |
| A rendi-képviseleti állam megszilárdítása és a központosítás kezedetei | 302 |
| Mátyás királlyá választása és a központosítás kérdése | 302 |
| A rendi-képviseleti állam megszilárdítása, függetlenségének és egységének biztosítása | 306 |
| Harcok Boszniában a török hódítók ellen | 312 |
| A központosító politika belső erőforrásai | 314 |
| Az egyszerű árutermelés rendjének fejlődése | 314 |
| Az osztályok és a központosító politika | 321 |
| Az államhatalom központi szervezetének kiépítése | 328 |
| Küzdelmek a központosítás belső és külső akadályaival | 328 |
| Az új intézmények: hadsereg, hivatalok | 333 |
| Küzdelmek a központosítás eredményeinek megszilárdításáért | 340 |
| Mátyás hivatali-rendeleti kormányzása és a rendek | 340 |
| "Két császár ellen" | 343 |
| A világi elem megerősodése a műveltségben | 352 |
| A rendi rekació és a röghöz kötő tendencia felülkerekedése az 1514. évi parasztháború. Mohács (1490-1526) | 368 |
| A központosítás eredményeinek összeomlása | 368 |
| A bárói rend uralma | 368 |
| A központosítás intézményeinek hanyatlása | 372 |
| A középnemesség harca a hatalomban való nagyobb részesedésért. A "köznemesi párt" | 375 |
| A török veszély előtérbe kerülése, a Habsubrg hatalmi törekvések felújulása | 378 |
| A jobbágyság helyzete a parasztháború küszöbén | 381 |
| A városi és bányavárosi lakosság helyzete | 387 |
| Helyi antifeudális mozgalmak | 387 |
| Az 1514. évi magyarországi parasztháború | 392 |
| A keresztes hadjárat. Dózsa György | 392 |
| A parasztháború kirobbanása | 395 |
| A parasztháború ideológiája | 396 |
| A parasztháború felfelé ívelő szakasza | 399 |
| A parasztháború hanyatlása | 406 |
| Utolsó ellenállási kísérletek | 409 |
| A városi lakosság és a bányamunkások szerepe a parasztháborúban | 411 |
| A nemesi megtorlás | 412 |
| A török hódítók elleni védelem összeomlása | 415 |
| Az államszervezet további bomlása a parasztháború leverése után | 415 |
| A török támadások megélénkülése | 421 |
| A rendi küzdelmek kiéleződése | 424 |
| A besztercebányai bányamunkásmozgalmak 1525-26 | 426 |
| A török veszély növekedése és az európai politika | 429 |
| A feudális hadvezetés csődje. A népi ellenállás kezdetei | 430 |
| Időrendi áttekintés | 436 |
| Képmelléklet | 463 |
| II. kötet | |
| Az ország három részre szakadása (1526-71) | 5 |
| Feudális anarchia Mohács után (1526-41) | 5 |
| Magyarország nemzetközi helyzete a XVI. század elején | 5 |
| Kettős királyválasztás. Cserni Jován felkelése | 7 |
| A török beavatkozás a trónviszályba. Anarchia | 9 |
| Meghiúsult kisérlet az ország egységének helyreállítására, Buda elvesztése | 12 |
| Küzdelem a török terjeszkedés megállításáért (1541-71) | 15 |
| Az erdélyi állam kialakulása | 15 |
| György barát kísérlete az ország egyesítésére | 15 |
| Az 1552. és 1566. évi török hadjáratok | 22 |
| A végvárak | 25 |
| A Habsburg-centralizáció berendezkedése Magyarországon | 33 |
| Erdély végleges különválása | 39 |
| A török uralom Magyarországon | 42 |
| A török hódítás pusztító hatása | 42 |
| A török közigazgatás | 45 |
| A települési kép megváltozása. A termelőmunka | 48 |
| A török területek kapcsolatai Habsburg-Magyarországgal. A török hatása | 52 |
| A reformáció | 54 |
| A reformáció elterjedése Habsburg-Magyarországon | 54 |
| A reformáció Erdélyben | 58 |
| A népi reformáció és Karácsony György felkelése | 62 |
| A reformáció kulturális jelentősége | 66 |
| Az árutermelés fejlődése és az osztályharc az "örökös jobbágyság" kialakulásának kezdeti szakaszán | 70 |
| A paraszti és a földesúri árutermelés | 70 |
| A belső és a külső piac | 70 |
| A paraszti árutermelés | 78 |
| A feudális földbirtokos bekapcsolódása a kereskedelembe | 83 |
| A majorsági gazdaságok kiépítése | 86 |
| Az ingyen robot és a fizetett munka | 89 |
| Az árutermelés hatása a parasztság rétegeződésére | 93 |
| Az "örökös jobbágyság" | 96 |
| A szabad költözés kérdése | 96 |
| A földesúri hatalom | 100 |
| A paraszti ellenállás formái | 104 |
| A feudális függési viszonyok megerősödése | 106 |
| Városi árutermelés - városi polgárság | 111 |
| A városi céhes ipar és a kereskedőtőke | 111 |
| Tőkés munkaviszonyok a bányászatban | 114 |
| A Habsburg-hatalom és a magyar uralkodó osztály ellentéteinek kiéleződése. Erdély önállóságának megszilárdulása (1571-1606) | 120 |
| Az erdélyi politika útkeresése a két hódító hatalom között (1571-93) | 120 |
| A Báthoriak erdélyi állama | 120 |
| A Habsburg-központosítás új szakasza | 126 |
| A humanizmus másodvirágzása | 129 |
| A tizenötéves háború (1591-1606) | |
| A török elleni háború kezdeti sikerei | 134 |
| A háború eredmény nélküli elhúzódása | 138 |
| A Habsburgok kísérlete Erdély és Magyarország leigázására | 143 |
| A Bocskai-szabadságharc (1604-06) | 149 |
| Bocskai önvédelmi harcának összekapcsolódása a hajdúfelkeléssel | 148 |
| A társadalmi osztályok összefogásának létrejötte és belső ellentmondásai | 152 |
| Kényszerű együttműködés a törökkel, béketárgyalások a Habsburg udvarral | 154 |
| A korponai országgyűlés. A hajdúkérdés rendezése | 156 |
| A bécsi és a zsitvatoroki béke | 159 |
| Az erdélyi fejedelmek és a magyarországi uralkodó osztály függetlenségi és rendi küzdelmei (1607-64) | 164 |
| A Habsburg-udvar és a magyar rendek űtmeneti hatalmi egyensúlya (1607-13) | 164 |
| Magyarország nemzetközi helyzete a XVII. század elején | 164 |
| A második hajdúfelkelés és az 1608. évi törvények | 165 |
| Az ellenreformáció térhódítása. Habsburg-támadás Erdély ellen | 168 |
| Erdély a Habsburg-ellenes küzdelem élvonalában (1613-48) | 172 |
| Bethlen Gábor erdélyi állama | 172 |
| Erdély és a Habsburgok viszonya a harmincéves háború küszöbén | 175 |
| Bethlen Gábor kísérlete a nemzeti királyság visszaállítására a cseh-magyar szövetség keretében | 179 |
| Bethlen Gábor bekapcsolódása a Habsburg-ellenes európai koalícióba | 184 |
| Bethlen Gábor tervei a kelet-európai Habsburg-ellenes összefogásra | 188 |
| A harmadik hajdúfelkelés a a felső-magyarországi parasztvármegyék felkelése | 191 |
| I. Rákóczi György kormányzata és külpolitikája | 193 |
| Erdély lehanyatlása és Zrínyi Miklós nemzeti politikája (1640-64) | |
| Az osztrák Habsburgok politikája a harmincéves háború után | 197 |
| Zrínyi Miklós a magyarországi Habsburg-ellenes párt élén | 199 |
| II. Rákóczi György külpolitikája és Erdély katasztrófája | 205 |
| Török háború Magyarország ellen | 210 |
| A polgári irányú kultúra úttörése | 213 |
| Erdély a magyar művelődés élvonalában | 213 |
| Az államtudomány létrejötte. A költészet fejlődése | 215 |
| A magyarországi protestáns humanizmus | 217 |
| A magyar puritánok | 219 |
| Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyai az örökös jobbágyság rendszerének megszilárdulási korszakában | 222 |
| Az árutermelés fejlődésének korlátai | 222 |
| Magyarország és a világpiac | 222 |
| Az osztrák gyarmatosítás előzményei | 225 |
| Árutermelés az iparban és a bányászatban | 229 |
| A belső piac | 233 |
| A robotoltató majorgazdálkodás kiterjedése és hatása a paraszti árutermelésre | 235 |
| A mezőgazdasági termelőerők fejlődése | 239 |
| Az "örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása és a paraszti osztályharc | 244 |
| A parasztság harca a robotkényszer kiterjesztése és a földhözkötés ellen | 244 |
| Küzdelem a városi fejlődés szabadságáért | 250 |
| A szabad paraszti árutermelés képviselői: a parasztnemesek | 253 |
| A hajdúk | 257 |
| Az uralkodó oszály rétegeződése és belső ellentétei | 261 |
| A török uralom a XVII. században | 266 |
| A török hatalom hanyatlásának hatása a hódoltsági viszonyokra | 266 |
| A nemesi megye behatolása a hódoltságba | 270 |
| Az ország etnikai összetételének átalakulása | 272 |
| A nemzeti fejlődés előzményei | 277 |
| A nemzeti tudat alakulása | 277 |
| Horvátok | 280 |
| Szerbek | 285 |
| Románok | 287 |
| Ruszinok | 293 |
| Szlovákok | 296 |
| Németek | 300 |
| A kuruc szabadságharcok (1665-1711) | 304 |
| Ellenállási kísérletek a Habsburg-abszolutizmus ellen (1665-1683) | 304 |
| A Wesselényi-féle főúri összeesküvés | 304 |
| A Habsburg-abszolutizmus és a katolikus reakció rémuralma | 306 |
| A bujdosók harcai | 308 |
| Thököly Imre a bujdosók élén | 311 |
| A soproni országgyűlés (1681) | 312 |
| Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége | 313 |
| A török kiűzése és a Habsburg-berendezkedés a "felszabadított" Magyarországon (1683-1703) | 316 |
| Bécs ostroma | 316 |
| A török kiűzése | 317 |
| Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban a XVII. század végén | 321 |
| A Habsburg-berendezkedéssel szembeni ellenállás érlelődése. A hegyaljai felkelés | 332 |
| Rákóczi szabadságharc (170311) | 336 |
| A szabadságharc kibontakozása | 336 |
| A társadalmi osztályok összefogása | 340 |
| Az ország nem magyar népeinek csatlakozása a szabadságharchoz | 342 |
| A szabaságharc menete a szécsényi országgyűlésig | 343 |
| A független magyar állam megszervezése | 347 |
| A kuruc hadsereg | 348 |
| Az ország gazdasági erőforrásai a szabadságharc szolgálatában | 352 |
| A különböző társadalmi osztályok összefogásának kérdése a szécsényi országgyűlésen | 355 |
| Erdély elveszítése és a Dunántúl felszabadítása 1705 őszén | 355 |
| Az osztályharc élesedése | 357 |
| A béketárgyalások meghiúsulása és az 1706-07. évi hadműveletek | 359 |
| A Habsburgok trónfosztása. A marosvásárhelyi és az ónodi országgyűlés | 361 |
| A szabadságharc külpolitikája. A varsói szerződés | 364 |
| A szabadságharc hanyatlása | 366 |
| A szabadságharc bukásának okai | 370 |
| A szatmári béke | 372 |
| A Rákóczi-emigráció és a Rákóczi-hagyomány | 375 |
| A kurucok kultúrája | 376 |
| Közoktatás | 377 |
| Történetírás, hadtudományi és politikai irodalom | 379 |
| Szépirodalom | 381 |
| Képzőművészet és zene | 385 |
| Rákóczi szerepe a kulturális életben | 387 |
| Nem magyar népek kultúrája | 387 |
| A feudális Habsburg-abszolutizmus hatalmi szervezetének kiépítése Magyarorzságon (1711-54) | 389 |
| A termelőerők fejlődésének elmaradottsága | 389 |
| A lakosság száma és megoszlása | 389 |
| A mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és a kereskedelem helyzete | 390 |
| A termelőerők viszonylagos fejlődése | 393 |
| Jobbágyvándorlás | 393 |
| Telepítés és bevándorlás | 394 |
| Merkantilista állami gazdaságpolitika | 397 |
| Kereskedelem és közlekedés | 398 |
| Ipar | 402 |
| Az új Habsburg hatalmi szervezet | 405 |
| A Habsburg-birodalom helyzete Európában | 405 |
| III. Károly első török háborúja (1716-18) | 409 |
| A Habsburg-politika célja Magyarországon | 409 |
| Az új katonai, kormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási berendezkedés | 410 |
| A Pragmatica Sanctio | 415 |
| Az uralkodó osztály behódolása a Habsburg-hatalomnak | 416 |
| A főnemesség új összetétele és magatartása | 416 |
| Állam- és egyház viszonya | 420 |
| A köznemesség magatartása | 422 |
| A nemesi kiváltságok biztosítása, az országgyűlések | 423 |
| Az uralkodó osztály állásfoglalása a dinasztia háborúban | 425 |
| A parasztság antifeudális küzdelmei | 426 |
| A parasztság terhei | 426 |
| Kuruc hagyományok | 430 |
| Az 1735-i és 1753-i parasztfelkelés | 430 |
| Művelődési viszonyok | 432 |
| Irodalom | 433 |
| Az oktatásügy | 437 |
| A tudományos irodalom | 439 |
| Építészet és képzőművészet | 441 |
| A felvilágosodott abszolutizmus kezdetei (1754-80) | 443 |
| A mezőgazdasági árutermelés kiszélesedése. Erősödő paraszti osztályharc | 443 |
| A termelőerők fejlődése | 443 |
| Mezőgazdaság | 444 |
| Földközösség és művelési rendszer | 446 |
| A parasztság megterhelése | 452 |
| A paraszti árutermelés fejlődése | 455 |
| A majorsági gazdálkodás elterjedésének fő feltételei | 462 |
| A majorság kiterjesztése | 463 |
| A majorsági üzem | 464 |
| Bérmunka és robot | 465 |
| Növekvő kizsákmányolás | 467 |
| A majorkodás új szakaszának jelentősége | 467 |
| Élesedő osztályharc | 468 |
| Az 1755-i horvát felkelés | 469 |
| Az erdélyi mozgalmak | 470 |
| Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalmak | 471 |
| A Habsburg gyarmati vámrendszer | 473 |
| A gyarmati rendszer kialakulása | 474 |
| A gyarmati vámpolitika | 475 |
| Gyarmati mezőgazdaságpolitika | 477 |
| Gyarmati iparpolitika | 480 |
| Gyarmati kereskedelempolitika | 485 |
| A gyarmati rendszer következményei | 491 |
| A Habsburg-monarchia európai helyzete | 492 |
| A hétéves háború | 493 |
| A pénzügyi megterhelés | 494 |
| A hetvenes évek külpolitikája | 497 |
| A felvilágosodott abszolutizmus | 498 |
| A felvilágosodás | 498 |
| A felvilágosodás abszolutizmus fő vonásai | 498 |
| Összbirodalmi centralizáció | 501 |
| Abszolutizmus és rendiség | 502 |
| Politikai megosztottság | 508 |
| Jog, igazságszolgáltatás | 509 |
| Felvilágosodott reformok: szegényügy, árvaügy, egészségügy | 509 |
| Az úrbéres viszony állami szabályozása | 510 |
| Az úrbéri rendelet | 514 |
| Az úrbérrendezés végrehajtása | 515 |
| Az úrbérrendezés jelentősége | 517 |
| A vallási kérdés | 633 |
| Nevelésügy: a Ratio Educationis | 524 |
| A felvilágosult abszolutizmus jozefinus szakasza (1780-90) | 528 |
| A jozofinizmus Magyarországon | 528 |
| II. József első intézkedései | 529 |
| A cenzúra | 530 |
| A türelmi rendelet | 531 |
| A pápa bécsi útja | 533 |
| Az alsőklérus átszervezése. Egyházi intézkedések | 534 |
| Az oktatásügy | 536 |
| A nyelvrendelet | 539 |
| A közigazgatás átszervezése | 541 |
| Igazságszolgáltatás, rendőrség | 545 |
| A szabadkőművesek, a jozefinisták | 544 |
| A politikai reformok hatása | 546 |
| A feudalizmus belső ellentmondásainak kiéleződése | 546 |
| Az erdélyi román parasztfelkelés | 546 |
| A parasztság helyzete és a jobbágyrendelet | 550 |
| A fiziokratizmus. A nemesi adózás kérdése | 554 |
| A vám- és iparpolitika | 557 |
| II. József rendszerének bukása | 561 |
| A török háború | 561 |
| A nemzeti ellenállás kibontakozása és győzelme | 564 |
| Nemzeti fejlődés, nemzeti kultúra (1711-90) | 566 |
| A nemzetté válás új szakasza | 266 |
| A magyar nemzeti válás bontakozása | 572 |
| A nemzetté válás gazdasági-társadalmi feltételei | 572 |
| Nyelvmozgalom és nemzeti felvilágosodás | 575 |
| A nem magyar népek öntudatra ébredése | 580 |
| Horvátok | 580 |
| Szerbek | 584 |
| Románok | 593 |
| Ruszinok | 600 |
| Szlovákok | 603 |
| Németek | 606 |
| Művelődési viszonyok | 612 |
| A felvilágosodás feltételei Magyarországon | 612 |
| Világnézeti vitairodalom, könyvtárak | 613 |
| Gazdasági szakirodalom, természettudományok | 615 |
| Sajtó és helyismereti irodalom | 617 |
| Történetírás, irodalomtörténet | 619 |
| Nyelv és irodalom | 622 |
| Építészet és képzőművészet | 623 |
| Időrendi áttekintés | 625 |
| III. kötet | |
| A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka 1790-1849 | 5 |
| A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 1790-1794 (Varga Zoltán) | 14 |
| A közép- és kisbirtokos nemesség első fellépése a gyarmati rendszer ellen | 18 |
| A nemzetiségi kérdés jelentkezése | 32 |
| A közép- és kisbirtokos nemesség fokozatos visszavonulása és megalkuvása | 38 |
| A magyar jakobinus mozgalom 1794 (Benáz Kálmán) | 45 |
| Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetsége 1795-1812 (Varga Zoltán) | 62 |
| Az árutermelés fejlődése a háborús konjunktúra időszakában (Mérei Gyula) | 62 |
| A parasztság feudális terheinek és ellenállásának fokozódása | 93 |
| A magyar nemesség forradalomellenes tevékenysége | 97 |
| A nemzeti kultúra - a nemzeti mozgalom legfőbb fegyvere a századforduló idején | 103 |
| Az 1811-12. évi országgyűlés | 117 |
| A magyar köznemesség ismételt szembefordulása a Habsburg-gyarmatosítókkal és a nemesi reformmozgalom közvetlen előzményei 1812-1831 (Mérei Gyula) | 120 |
| A világgazdasági helyzet és a Habsburg-birodalom gazdasági vizonyai a francia háborúk befejezésétől az 1847. évi gazdasági válságig | 120 |
| Magyarország gazdasági élete a feudalizmus válságának fokozódó elmélyülése idején 1815-1848 | 123 |
| Az osztályviszonyok alakulása a francia háborúk befejezését követő időkben | 156 |
| Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok ellentéteinek ismételt előtérbe nyomulása (Varga Zoltán9 | 179 |
| Kulturális fejlődésünk a tizes és a húszas években | 186 |
| A parasztmozgalmak állandósulása Magyarországon | 190 |
| Széchenyi István | 194 |
| Ausztria külpolitika helyzetének megrendülése a Szentszövetség felbomlásának idején és a magyar nemesség | 202 |
| Az 1831. évi parasztfelkelés és a nemesi reformmozgalom kibontakozása 1831-1840 (Mérei Gyula) | 206 |
| Az 1831. évi parasztfelkelés | 207 |
| A nemesi reformmozgalom kibontakozása a harmincas évek első felében | 210 |
| A parasztmozgalmak fellendülése Magyarországon a harmincas évek második felében | 229 |
| Az erdélyi parasztság mozgalmai | 231 |
| A Habsburgok és a haladó magyar nemesség közötti feszültség növekedése a harmincas évek második felébwn | 234 |
| A nemzetiségek nyelvi és kulturális mozgalmainek kibontakozása, a magyar és a nemzetiségi uralkodó osztályok között harc megindulása (Arató Endre) | 241 |
| Átfogó liberális nemesi reformprogram és osztrákellenes nemzeti egységfront kialakulásának kezdetei 1840-1846 (Mérei Gyula) | 261 |
| A Habsburg-abszolutizmus válságának elmélyülése a negyvenes évek első felében | 261 |
| Kossuth reformporgramja a Pesti Hírlapban | 263 |
| A liberális nemesség harca a Pesti Hírlapban kifejtett programért az 1843-44. évi országgyűlésen | 273 |
| Nemzeti kultúránk virágkora 1848 előtt | 279 |
| A nemzeti ellentétek kiéleződése a negyvenes években (Arató Endre) | 300 |
| A Védegylet | 324 |
| Forradalmi helyzet kialakulása Európában és Magyarországon. Liberális nemesi reformpárt létrejötte. Liberalizmus és demokratizmus elkülönülése. A liberális nemesi reformpolitika válsága 1846-1848 (Mérei Gyula) | 332 |
| Forradalmi helyzet kialakulása Európában | 332 |
| Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon | 337 |
| A Fiatal Magyarország | 338 |
| Az 1847-48. évi országgyűlés első szakasza. A nemesi reformpolitika válsága | 366 |
| Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849 (Spira György) | 380 |
| A márciusi forradalom | 381 |
| A pesti forradalom | 381 |
| A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra | 390 |
| A pesti forradalom hatása a magyar uralkodóosztályra | 391 |
| A pozsonyi rendek és a pesti nép | 394 |
| Az ellenforradalom első támadó kísérlete | 397 |
| Az 1848-i törvénykönyv | 401 |
| Az ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a Battyhány-kormány tétovázó magatartása | 405 |
| Az ellenforradalom taktikája | 405 |
| A Battyhány-kormány felemás politikája | 406 |
| A tavaszi és nyári parasztmozgalmak | 410 |
| Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán (Arató Endre) | 416 |
| A baloldal harca a Battyhány-kormány ellen | 437 |
| A tavaszi és nyári munkásmozgalmak | 439 |
| Kossuth fellépései az ország függetlenségének megvédelmezése érdekében | 444 |
| A horvát tartománygyűlés (Arató Endre) | 447 |
| Erdély uniója | 449 |
| Az országgyűlési választások | 451 |
| Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének kezdeti időszaka | 453 |
| Az ellenforradalom támadásának küszöbén | 459 |
| Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat. A szabadságharc nemzeti egységfrontjának megszilárdulása és az ellenforradalom első rohamának visszaverése. Az ellenforradalom második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meglazulása | 462 |
| Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat | 462 |
| A néptömegek csatasorba lépése | 473 |
| Az ellenforradalom első rohamának visszaverése | 475 |
| A honvédelmi bizottmány végleges felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával | 477 |
| A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom | 483 |
| A szabadságharc megszervezése | 486 |
| A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyengeségei | 494 |
| A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhadszíntereken | 499 |
| A nemzetiségek részvétele a fegyveresharcban (Arató Endre) | 499 |
| Az ellenforradalom második rohama | 509 |
| Ellenforradalmi önkényuralom a megszállot területeken | 515 |
| A parasztság harca az ellenforradalom második rohamának visszaveréséért | 520 |
| A honvédelmi bizottmány külpolitikai tevékenysége | 524 |
| A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása | 528 |
| Erdély felszabadítása | 532 |
| A további ellenállás megszervezése, a honvédsereg stratégiai ellentámadásának megalapozása | 536 |
| A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849 elején | 541 |
| Az első, sikertelen kísérletek a stratégiai ellentámadás megindítására és a liberális nemesség tömeges jobbratolódása | 545 |
| Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom harmadik rohama. A szabadságharc bukása | 555 |
| A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői hadművelet | 555 |
| A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a hatalomból | 560 |
| A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi hadművelet | 565 |
| A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására vezető tevékenysége | 568 |
| A tavaszi hadjárat harmadik szakasza: Buda ostroma | 572 |
| A cári beavatkozás | 575 |
| Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére | 581 |
| Kísérletek szövetség létrehozására a nemzetiségekkel a közös ellenség ellen (Arató Endre) | 584 |
| A szabadásgharc bukása | 593 |
| Utószó | 601 |
| Időrendi áttekintés | 603 |
| Képek és hasonmások | 634 |
| Térképek | 636 |
Folytatás Microsoft-tal