Magyarország története III.

A feudalizmusról a kapitalizmusba való átmenet korszaka/1790-1849/Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Arató Endre: Magyarország története III. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	643 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-0891-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér reprodukciókkal és kihajtható térképmellékletekkel. Tankönyvi szám: 4628

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyarország története című egyetemi tankönyvsorozat harmadik kötete a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakát tárgyalja. Ez a fejlődés a keleteurópai országokra jellemző sajátos körülmények között Magyarországnak Ausztriától való függése, valamint soknemzetiségű jellegéből következően azonban egyedi formában ment végbe. A szerzők nyolc fő fejezetre bontva ismertetik azokat a nemzetközi és belpolitikai, társadalmi és gazdasági változásokat, amelyek a nagy francia forradalom után előbb a nemzetközi reakció megerősödéséhez, majd - éppen a forradalom eszméinek továbbéléseként - a megoldatlan ellentmondások hatására a reformmozgalom, a nemzetiségek önállósági harca s végül újabb forradalmi helyzet kialakulásához vezettek. Mindezek ismerete nélkül nem érthető a maga teljességében az 1848-49-ben lezajlott magyar polgári forradalom és nemzeti szabadságharc, mely végre hazánkban is eltörölte a jobbágyság feudális intézményét, s ha a földkérdésben és a nemzetiségi kérdésben... Tovább

Tartalom

A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka 1790-1849	5
A magyar nemzeti mozgalom kezdetei 1790-1794 (Varga Zoltán)	14
A közép- és kisbirtokos nemesség első fellépése a gyarmati rendszer ellen	18
A nemzetiségi kérdés jelentkezése	32
A közép- és kisbirtokos nemesség fokozatos visszavonulása és megalkuvása	38
A magyar jakobinus mozgalom 1794 (Benáz Kálmán)	45
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok forradalomellenes szövetsége 1795-1812 (Varga Zoltán)	62
Az árutermelés fejlődése a háborús konjunktúra időszakában (Mérei Gyula)	62
A parasztság feudális terheinek és ellenállásának fokozódása	93
A magyar nemesség forradalomellenes tevékenysége	97
A nemzeti kultúra - a nemzeti mozgalom legfőbb fegyvere a századforduló idején	103
Az 1811-12. évi országgyűlés	117
A magyar köznemesség ismételt szembefordulása a Habsburg-gyarmatosítókkal és a nemesi reformmozgalom közvetlen előzményei 1812-1831 (Mérei Gyula)	120
A világgazdasági helyzet és a Habsburg-birodalom gazdasági vizonyai a francia háborúk befejezésétől az 1847. évi gazdasági válságig	120
Magyarország gazdasági élete a feudalizmus válságának fokozódó elmélyülése idején 1815-1848	123
Az osztályviszonyok alakulása a francia háborúk befejezését követő időkben	156
Az osztrák és a magyar uralkodó osztályok ellentéteinek ismételt előtérbe nyomulása (Varga Zoltán9	179
Kulturális fejlődésünk a tizes és a húszas években	186
A parasztmozgalmak állandósulása Magyarországon	190
Széchenyi István	194
Ausztria külpolitika helyzetének megrendülése a Szentszövetség felbomlásának idején és a magyar nemesség	202
Az 1831. évi parasztfelkelés és a nemesi reformmozgalom kibontakozása 1831-1840 (Mérei Gyula)	206
Az 1831. évi parasztfelkelés	207
A nemesi reformmozgalom kibontakozása a harmincas évek első felében	210
A parasztmozgalmak fellendülése Magyarországon a harmincas évek második felében	229
Az erdélyi parasztság mozgalmai	231
A Habsburgok és a haladó magyar nemesség közötti feszültség növekedése a harmincas évek második felébwn	234
A nemzetiségek nyelvi és kulturális mozgalmainek kibontakozása, a magyar és a nemzetiségi uralkodó osztályok között harc megindulása (Arató Endre)	241
Átfogó liberális nemesi reformprogram és osztrákellenes nemzeti egységfront kialakulásának kezdetei 1840-1846 (Mérei Gyula)	261
A Habsburg-abszolutizmus válságának elmélyülése a negyvenes évek első felében	261
Kossuth reformporgramja a Pesti Hírlapban	263
A liberális nemesség harca a Pesti Hírlapban kifejtett programért az 1843-44. évi országgyűlésen	273
Nemzeti kultúránk virágkora 1848 előtt	279
A nemzeti ellentétek kiéleződése a negyvenes években (Arató Endre)	300
A Védegylet	324
Forradalmi helyzet kialakulása Európában és Magyarországon. Liberális nemesi reformpárt létrejötte. Liberalizmus és demokratizmus elkülönülése. A liberális nemesi reformpolitika válsága 1846-1848 (Mérei Gyula)	332
Forradalmi helyzet kialakulása Európában	332
Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon	337
A Fiatal Magyarország	338
Az 1847-48. évi országgyűlés első szakasza. A nemesi reformpolitika válsága	366
Polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 1848-1849 (Spira György)	380
A márciusi forradalom	381
A pesti forradalom	381
A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra	390
A pesti forradalom hatása a magyar uralkodóosztályra	391
A pozsonyi rendek és a pesti nép	394
Az ellenforradalom első támadó kísérlete	397
Az 1848-i törvénykönyv	401
Az ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a Battyhány-kormány tétovázó magatartása	405
Az ellenforradalom taktikája	405
A Battyhány-kormány felemás politikája	406
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak	410
Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán (Arató Endre)	416
A baloldal harca a Battyhány-kormány ellen	437
A tavaszi és nyári munkásmozgalmak	439
Kossuth fellépései az ország függetlenségének megvédelmezése érdekében	444
A horvát tartománygyűlés (Arató Endre)	447
Erdély uniója	449
Az országgyűlési választások	451
Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének kezdeti időszaka	453
Az ellenforradalom támadásának küszöbén	459
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat. A szabadságharc nemzeti egységfrontjának megszilárdulása és az ellenforradalom első rohamának visszaverése. Az ellenforradalom második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meglazulása	462
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat	462
A néptömegek csatasorba lépése	473
Az ellenforradalom első rohamának visszaverése	475
A honvédelmi bizottmány végleges felruházása a végrehajtó hatalom gyakorlásával	477
A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom	483
A szabadságharc megszervezése	486
A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyengeségei	494
A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhadszíntereken	499
A nemzetiségek részvétele a fegyveresharcban (Arató Endre)	499
Az ellenforradalom második rohama	509
Ellenforradalmi önkényuralom a megszállot területeken	515
A parasztság harca az ellenforradalom második rohamának visszaveréséért	520
A honvédelmi bizottmány külpolitikai tevékenysége	524
A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása	528
Erdély felszabadítása	532
A további ellenállás megszervezése, a honvédsereg stratégiai ellentámadásának megalapozása	536
A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849 elején	541
Az első, sikertelen kísérletek a stratégiai ellentámadás megindítására és a liberális nemesség tömeges jobbratolódása	545
Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom harmadik rohama. A szabadságharc bukása	555
A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői hadművelet	555
A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a hatalomból	560
A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi hadművelet	565
A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására vezető tevékenysége	568
A tavaszi hadjárat harmadik szakasza: Buda ostroma	572
A cári beavatkozás	575
Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére	581
Kísérletek szövetség létrehozására a nemzetiségekkel a közös ellenség ellen (Arató Endre)	584
A szabadásgharc bukása	593
Utószó	601
Időrendi áttekintés	603
Képek és hasonmások	634
Térképek	636