Magyarország története IV.

1849-1918. - Az abszolutizmus és a dualizmus kora/Egyetemi tankönyv

Szerző

'Diószegi István: Magyarország története IV. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	663 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 4629. Kihajtható színes és fekete-fehér térképpel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Az abszolutizmus kora 1849-1867
Szabad György: Magyarország beolvasztásának önkényuralmi kísérlete (1849-1859)	9
Európa 1849 után	9
A megtorlás	10
A központosító önkényuralmi irányzat győzelme a birodalom politikai vezetésében	11
A kormányzati alapelvek	14
Magyarország önkényuralmi igazgatásának rendszere	16
Beolvasztás és polgárosítás	20
Oktatásügy és egyházpolitika	21
Szabad György: Politikai viszonyok és az önkényuralom elleni küzdelem az 1850-es években	25
A nemzetiségek politikai helyzete	25
A magyar konzervatív arisztokrácia politikája	29
Eötvös és Kemény politikai röpiratai	30
Deák és a passzivitás politikája	31
A hazai titkos szervezkedés és az emigráció tevékenysége	32
Konföderációs tervezetek és Kossuth Alkotmányterve	35
A néptömegek ösztönös mozgalmai	38
Szabad György: A kapitalista termelési viszonyok uralkodóvá válása	41
A polgári átalakulás követelményei és az önkényuralom	41
A kapitalista fejlődés kibontatkozása	54
A társadalmi átrétegződés folyamatának előrehaladása	65
Szabad György: Az abszolutizmus korának kulturális élete	75
A természettudományok	77
A társadalomtudományok	82
A szépirodalom	85
A művészetek	89
Szabad György: Az önkényuralom válsága (1859-1861)	89
A forradalmi mozgalmak új hulláma	89
Az oszrák-olasz-francia háború és a magyar emigráció	90
Az önkényuralom válságának kibontakozása	93
Az Októberi Diploma és fogadtatása	96
Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért	98
A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése	99
A Februári Pátens és következményei	101
A társadalmi és nemzetiségi politikai ellentmondásai	103
Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai	106
A közjogi vita	108
A nemzetiségi kérdés	110
Az országgyűlés feloszlatása	111
Szabad György: Az önkényuralom megújítása és a kiegyezés előkészítése (1861-1865)
A provizórium	113
A Dunai Szövetség terve	115
A kiegyezés belpolitikai előzményei	117
Szabad György: A kiegyezés létrejötte (1865-1867)	123
Deák és a kiegyezési tárgyalások megindulása	123
Az 1866. évi osztrák-porosz-olasz háború	125
A kiegyezés megkötése	126
A kiegyezés tartalma	129
A dualizmus kora 1867-1918
Kolossa Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdítása (1867-1875)	133
A dualizmus államrendszerének kialakulása	133
Magyarország belpolitikai fejlődése a kiegyezés után	148
S. Vincze Edit: A szocialista munkásmozgalom kezdetei Magyarországon	157
A dualizmus rendszerének megszilárdulása	162
Kolossa Tibor: Magyarország gazdasági fejlődése a kiegyezéstől a 19. század végéig	169
A kapitalizmus megalapozó szakaszának befejezése	169
A mezőgazdasági tőkés fejlődések kiszélesedése	184
Az ipar fejlődése a kiegyezés után	197
Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája (1867-1890)	205
A dualista Monarchia külpolitikájának feltételei	205
A "nyugati" küldetés utójátéka (1867-1871)	207
A három császár politika (1872-1877)	209
A berlini kongresszus és a kettősszövetség (1878-1879)	211
A Monarchia a bismarcki szövetség rendszerében (1881-1886)	214
Szász Zoltán: A dualista rendszer nyugalmi időszaka (1875-1890)	217
Tisza Kálmán. A Tisza-Kormány első lépései	219
Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása a magyar belpolitikára	221
Tisza Kálmán rendszere. A Szabadelvű Párt és ellenzéke	224
Az államapparátus kiépítése és a polgári átalakulást előmozdító intézkedések	231
A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei	236
S. Vincze Edit: A munkásmozgalom az 1870-es-80-as években	240
A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása	246
Katus László: A nemzetiségi kérdés és Horvátország története a dualizmus első negyedszázadában	253
A magyar uralkodó osztályok és kormányok nemzetiségi politikája	253
A nemzetiségi mozgalmak visszavonulása és politikai passzivitása	258
Horvátország a 19. század utolsó harmadában	262
A nem magyar népek nemzeti mozgalmai Magyarországon a dualizmus első negyedszázadában	266
A nemzetiségi mozgalmak megélénkülése az 1890-es években	275
Hanák Péter: Liberális reformok és szocialisita mozgalmak az 1890-es évek első felében (1890-1894)	279
Társadalmi és nemzeti ellentétek és a Szapáry-kormány	279
Az egyházpolitikai küzdelem	285
A szocialista munkásmozgalom megerősödése az 1890-es évek elején	294
Hanák Péter: A dualizmus válságának kezdetei a 19. század végén	303
A nacionalizmus és az elnyomás erősödése	303
A munkásság és szegényparasztság küzdelmei a Bánffy-kormány idején	307
Az uralkodó osztályokon belüli ellentétek és a dualizmus válsága	314
A válság elodázása a Széll-kormány idején	325
Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetközi és belső helyzete a századfordulón	329
Hanák Péter: Magyarország gazdasági fejlődése a századfordulótól az első világháborúig	337
A gazdasági növekedés tényezői	337
A termelés fejlődése és struktúrája	340
A monopolkapitalizmus kialakulása	346
Katus László: A tőkés fejlődés meggyorsulása a nemzetiségi területeken	351
A nemzeti jövedelem alakulása	353
A gazdasági fejlődés eredményei és ellenmondásai	355
Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején	357
Népesedés és összetétel	357
A társadalmi struktúra	366
A nem magyar népek társadalmi szerkezete	379
A politikai megoszlás fő vonalai	383
A politikai ellentétek kiéleződése a századelőn (1902-1904)	385
A politikai konszolidáció felborulása. Széll bukása	385
A nemzeti ellenzékiség erősödése	387
Tisza István - az "erős kéz" politikája	389
Az osztályharc fellendülése és az SZDP a századelőn	391
A belpolitikai válság kiújulása	397
Hanák Péter: Az 1905-1906. évi politikai válság	399
Az 1905. januári választások	399
A kormányzati válság kialakulása	401
A tömegmozgalmak dagálya 1905 első felében	403
A Fehérváry-kormány kinevezése	404
A kormányprogram és a szociáldemokrata párt	405
A választójogi küzdelem és a "nemzeti ellenállás" 1905 második felében	408
A koalíció behódolása	412
A válság mérlege	414
Dolmányos István: A koalíciós kormány hatalomra kerülése (1906-1907)	417
Az új kormány és első intézkedései	417
A koalíciós kormány népellenes és nacionalista politikája	424
A dualizmus fenntartása és a nemzeti ellenzékiség újjáéledése	431
Dolmányos István: A demokratikus ellenzék megerősödése a koalíciós kormány idején	439
Erényi Tibor: A szocialista munkásmozgalom	439
A parasztság önálló politikai fellépése	451
A polgári radikális irányzatok	456
Dolmányos István: A koalíciós kormány válsága és bukása	465
Bosznia-Hercegovina annexiója	465
A koalíció felbomlása és a kormány bukása	470
Pölöskei Ferenc: Magyarország az első világháború előtti években (1910-1914)	475
A munkapárti kormányzat első szakasza (1910-1912)	475
Az ellenzéki küzdelem fellendülése 1911-1912-ben	481
A dualista reakció megerősödése a munkapárti kormányzat második szakaszában (1912-1914)	486
A Nemzeti Munkapárt nemzetiségi politikája az első világháború előtti években	492
Az ellenzéki erők válsága és útkeresése 1913-1914-ben	496
Katus László: Horvátország története és a magyarországi nemzetiségi kérdés a 20. sz. elején	507
Horvátország története 1900-1914	507
A nem magyar népek nemzeti mozgalmai Magyarországon	512
A polgári demokratikus jellegű nemzetiségi mozgalmak fellendülése Magyarországon	519
Diószegi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az első világháború előestéjén	523
A megbékélés kísérlete	523
A Monarchia és az első Balkán-háború	525
A fegyveres döntés megérlelődése	529
Galántai József: Magyarország az első világháborúban	533
A júliusi válság és a háború kitörése	533
A háború első szakasza (1914-1916)	539
A fordulatok éve (1917-1918 eleje)	561
Az összeomlás és a forradalom	579
Bibliográfia	595
Függelék	616
Névmutató	639
Tartalomjegyzék	655