Magyarország története IV. (töredék)

Tartalom

TIZENHATODIK KÖNYV. 1526 — 1540. Szolimán Budavárban; a' düló török hadak. Ferdinánd ausztriai föherczeg, és Zápolya János, mint trónkövetelök. Szolimán kivonja Tiadait az országból. Zápolya Székesfehérvárit királyul választatik, koronáztatik. Lajos' özvegye- Mária 's a' nádor országgyülést hirdetnek Komáromba, Pozsonyba; a' Fehérvárit együtt volt rendek' végzeménye érvénytelennek nyilvánítatik ; Ferdinánd föherczeg királyul választatik. Lengyel Zsigmond' viszonya az ellenkirályokhoz. Zápolya' követei Ferdinánd elölt 's Velenczében. Az országos felekezetek' hullámzása. Horvát és szlavóniai állapotok. A' szentszék' állása Ferdi- nánd' és Zápolya' irányában. Magyar helytartó tanács Pozsonyban. Zápolya országgylést lart Budán. Olmüczben órlokezlet az ellenkirá- lyok' igényeinek kiegyenlítésére; szétoszlik eredmény íiélkül. Ferdi- nánd, hadainak élén Budára érkezik; országgylést tart; vezérei eröl vesznek Zápolyán a' Tiszánál és Szlavóniában; hivei mindinkább szapo- fodnak; Fehérvárit királyul koronáztatik. Zápolya Lengyelországba vonul. A' két király' els érintkezései á' portával. Ferdinánd országgylést tart ismét Budán; segéd' szorgalmazása végeit egyéb tartomá- nyaiba, Németországba indul. Magyar helytartó tanács Budán. Zápolya hadakat gyűjt Lengyelországban. Követe Konstantinápolyban szövetségre lép a' portával, hbéri alapon. Ferdinánd' távolléte mialt felekezete fogyton fogy; Zápolya yisszajö az országba. Hadi mozgalmak mindkét részről. Ferdinánd' követei Konstantinápolyban. Szolimán' újabb hadjárata Budáig, mellyel védenczének, Zápolyának, ad által; 's Budától Bécsig, honnan eredmény nélkül tér vissza. Békekisérletek az ellenki- rályok között; a' háború meg' lobbot vet; a' Zápolya' segédére jött török hadak a' morva szélekig pusztítják az országot. Roggendorf Budát sükernélkül vivja. Fegyverszünet; békealkudozások. Középpárt' alakulása. Ferdinánd tanácskozmányt tart az övéivel. Zápolya' érintkezései az elégedetlen németbirodalmi rendekkel', Francziaországgal, Angliával. A' közeppárt' újabb mozgalmai. Gritli Lajos a' Zápolya mellé adott kormányzó a' korona után áhítozik. Szolimán ismét Magyarországra indul ; Ferdinánd' ajánlatait visszautasítja. Gritli' zsarnok mködése. Szolimán Kszeg előtt; Jurisics' hsi ellenállása. A' török hadak Nándorfehérvárig visszavonulnak. Ferdinánd , mert Károly császár állal nem támogaltatik eléggé, alkudozásait mind Szolimánnal mind Zápolyával folytatja". Török követség Bécsben. A' magyar tanácsosok' véleménye a' porta állal indítványozott hosszabb fegyverszünetre nézve. Ferdinánd békét köt Szolimánnal; a' béke' feltételei. Az ellenkirályok' viszonya egymáshoz. Zápolya' ügye a' török pártfogás' daczára, hanyatló félben. Gritli' folytonos ármányai; erszakos halála. Ujabb kiegyenlitcsi kisérlolek Ferdinánd és Zápolya között. Országgylés Pozsonyban. Zápolya' nagyváradi udvara; felekezetének újabb növekedése; Martinuzzi mint fö tanácsosa. Károly császár' közbenvetésére az ellenkirályok köztt fegyverszünet. Országgylés Pozsonyban. A' török basák békeközben rabló járataikat folytatják. Eszéki veszedelem. Nagyváradi békekötés Ferdi- nánd és Zápolya közölt, mellyhez képest az utóbbik' halála után a' korona' valamennyi tartományai Ferdinándra szállanak. A' porta' neheztelése, hadi készülelei mindkét király ellen. Országgylés Pozsonyban. Magyarországban, Erdélyben közbomlás.' Zápolya' halála. 1—208
TIZENHETEDIK KÖNYV. 1540—1564. Zápolya fiának, János Zsigmondnak gyamjai követséget küldenek Konstanlinápolyba, melly a' csecsem' számára a' szultán pártfogását 's atyja' királyi székén maradását kieszközölje. János Zsigmond a' Rákoson királyul kikiáltatik. Anyja, Izabella, titkos alkudozásban Ferdinánd' biztosaival. Roggendorf Buda előtt; a' polgárok Ferdinánd' kezére akarják juttatni a' fvárost; tervök' hiúsulása. Mohamed vezír segédet hoz a' budai rségnek; Roggendorf tábora bomlásban. Szolimán Buda alall, kezébe ejti az ersségei; Ígéri, hogy János Zsigmondnak ,. ha férfikorra jutandott, Budát 's 'Budával az öszves országot általadandja; addig Erdélyt, a' temesi bánságot 's az egész Tiszántúlt adományozza néki. Izabella Lippára indifl fiával. Ferdinánd' kövelei fegyverszünetre lépnek Szolimánnal. Az ál- nokság, melylyel Szolimán magát a' fváros' birtokába helyzé, Ferdinánd körül gyülekezteti a' hazafiakat, 's még János Zsigmond' gyámjai is, közlök Martinuzzi , a' nagyváradi szerzdés' alapján alkudozásra lépnek Ferdinánddal. Országgylés Beszlerczebányán. Szerencsétlen hadviselés Budának, az országnak visszafoglalására. Izabella és Martmuzzi ismét távolabb állanak Ferdinándtól. Országgylés .Pozsonyban, Szolimán Magyarországra jő; Valkó , Siklós, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár török kézbe esnek. Országgylés Beszlerczebányán. Visegrád, Nógrádvár, Hatvan magokra veszik a' lörök jármot. Ferdinánd újabb alkudo-zásban Izabellával , Martinuzzival. Tizennyolcz hónapos fegyverszünet a' törökkel. Az országos rendek Nagyszombatban , Pozsonyban. A' magyar lovasság' része a' mühlbergi gyzelemben. Öt évi fegyverszünet a' portával. Országgyülések. A' reformatio' fokonkinti terjedése. Martinuzzi lemondat Izabellával, János Zsigmonddal Erdély' 's a' részek' birtokáról Ferdinánd' számára. E' miatt megújulása a' török háborúnak. Martinuzzi gyanúba j , hogy Erdélyt meg' török felsbbség ala akarja juttatni; meggyilkollalik. Országgylés Pozsonyban. Hs Losonczy Ist- ván Temesvárit. A' temesi grófság beglcrbegséggé válik. Ferdinánd' kormánya a' zsoldos hadak' féktelensége miatt Erdélyben gylöletessé leszen; Izabella' és János Zsigmond' felekezete növekszik. Drégely' várnagya Szondy Mihály. Török gyzelem Palástnál. Szolnok' bukása. Eger' védi: Dobó, Mecskey, Bornemisza. Sopronyban országgyülés. Hat hónapi, majd öt évi fegyvernyugvás a' törökkel. Király és rendek felélesztik a' nádori méltóságot. Ferdinánd' 's a' porta' meghasonlása Erdély miatt, melly újból Izabella' és János Zsigmond' halalmába kerül, kikhez részben a' Tiszántúl is pártol. A' portával megújul a' háború; Sziget' oltalmazása Horvát -Slansies által. Pusztító török hadak Zágrábig. Nagyvárad János Zsigmondnak hádol. Országgylés Pozsonyban. Fegyverszünet a' törökkel; fegyverszünetközben Tálát elfoglalja a' török. Az ország' egyéb részeiben is foly a' háborúskodás. Nyolcz évi béke. Ferdinánd, most már német császár, fiával, Maximiliánnal, országgyülést lartal Pozsonyban. Béke-alkudozás Ferdinánd és János Zsigmond közölt. Vallásügy; a' jesuita -rendnek az országba hozatala. Maximilián ifjabb királyul koronáztatik. János Zsigmonddal folyton foly az alkudozás. A' magyar katholikus clerus 's a' trienti zsinat. Ferdinánd' halála. 209-354.
TIZENNYOLCZADIK KÖNYV. 1564—1576. Maximilián országainak kormányát állal veszi. A' János Zsigmonddali alkudozások' felbomlása; a' királyi hadnagyok' szerencsés táborozása a' fels Tiszánál. Szolimán a' budai és temesvári basákat János Zsigmond' oltalmára rendeli. A' hadviselés változó szerencsével foly,- Szlavóniában 's a' horvát végekben is lobbot vei a' háború. Pozsonyban országgyülés. Szolimán vég izben Magyarországra jö. A' török sereg Szigetvár elöli. Szolimán halála. Zríny Miklós' dics vége. Gyula', Jen', Világosvár', úgy a' somogyi és szálai erősségek' bukása. A' török sereg' nagya kivonul az országból. Kisebb háború Maximilián és János Zsigmond között. Országgylés Pozsonyban. Nyolcz évi békekötés a' portával. János Zsigmond' biztosainak titkos müködése; czélzaluk meghiúsulása; Dobó és Balassa az országos rendek' ilélö széke elölt. Szerzdés János Zsigmonddal; ennek a' királyi czímről lemondása; halála. Utódául Báthory István választalik Erdély' 's a' részek' rendéi állal. Kalóz török bégek. Az országos rendek Pozsonyban Maximilián' fiát Rudolfot ifjabb királyul választják, koronázzák. Báthory' küzdelmei Erdély' fejdelmi székeért. Pórhadak Magyarországon és Erdélyben. A' Szelímmel kölült fegyverszünet' III. dik Murád állal is megerösítelik, Báthory István lengyel királylyá választatik. Testvére, Kristóf, utóda Erdélyben. Maximilián' halála. 355-395
TIZENKILENCZEDIK KÖNYV. 1576 — 1619. Rudolf nyolcz évre megújítja a' portával a' fegyverszünetel. Horvátország' függése a' greezi hadi tanácstól; a' magyar ügyek' kormánya Erneszt főherczegre bizatik. Országgylés Pozsonyban. Báthory Kristóf halála ulán fia Zsigmond erdélyi fejdelem. Rudolf 's a' rendek közölli viszályok. Maximilián' föherczeg' szerencsétlen hadviselése a' Báthory István' halála által megüresült lengyel királyi székért. Folytonos megersítése a' lürök békének 's folytonos megszegése bégek és várnagyok által. Pozsonyban országgyülés. Báthory Zsigmond' közeledése Rudolfhoz. A' tizenöt évi török háború' megnyílása. Mátyás föherezeg a' királyi hadak élén Esztergomot siker nélkül vívja. Gyr török kézbe esik. Báthory Zsigmond nyíltan Rudolffal szövetkezik. A' király' készületei nagyszerhadjárathoz; közremunkálása a' magyar rendeknek. Esztergom és Visegrád visszafoglaltatnak a' töröktől. Báthory' diadala a' nagyvezír felett az al Dunánál. Bécsben , Pozsonyban újabb készülelek új hadjárathoz. Maximilián föherezeg Váczot, Hatvant elfoglalja; Mezkeresztesnél a' szultán' serege állal megveretik. Báthory Zsigmond leköszön a' fejdelemségrl; Rudolf kérelmére még ideiglenesen viszi a' kormányt. Schvv'arzenberg Adolf és Pálffy Miklós Gyrt, Veszprémet, Palotát vis- szaveszik a' töröktől. Budának süker nélküli vívása. Rudolf biztosai Erdély' kormányát állalveszik) Báthory Oppelnbe megyén, de rövid id múlva, megbánván tettét, visszajö Kolosvárra 's magát meg' fejdelmül ismerteti az erdélyi rendek által. Lemond másod ízben, 's utódául unoka-testvérét , Báthory Endre bibornokot választatja. Mihály havasalföldi vajda haddal jő Erdélyre, a' bibornok megveretik és megöletik. Pálffy és Schvvarzenberg a' pozsonyi országgylés állal felajánlott magyar hadakkal 's olasz és franczia zsoldosokkal Székesfehérvárt eredmény nélkül megszállják. Békealkudozások a' portával; felbomlásuk. Mihály havasalföldi vajda Erdély' fejdelmi székén; kizetik. Báthory Zsigmond harmad ízben uralkodik Erdély feleli. Magyarországon Kanisa veszen- dbe megyén. Országgyülés Pozsonyban. Rudolf hadvezére Básta György és Mihály havasalföldi vajda Báthoryt kiszalasztják Erdélyböl. Mihály vajda' erőszakos halála. Básta' kegyetlenkedése meg' utat nyit Báthorynak a' visszatérésre. Székesfehérvár' felszabadítása a' török járom alól. Az országos rendek a' nemzet' szenvedéseit ecsetelik Rudolfnak. Báthory Zsigmond harmad ízben is leköszön a' fejdelemségről, 's végbucsut mond Erdélynek. Székesfehérvárt áruló örsége török kézre játsza. A' királyiak Pestet visszafoglalják, Budát ismét süker nélkül vívják. A' pozsonyi országgyülés a' kormány' törvénytelen eljárására újból is figyelmezteti Rudolfot, Székely Mózes' rövid fejdelemsége Erdélyben. A' tartomány, Básta' elnöklete alatt, tíz biztos által kormányoztatik. Magyarországon munkába vétetik az ellenreformatio. Illésházy István, 's az irányában követett eljárás. Bocskay' lázadása. A' szerencsi gyülés a' római -katholikus, az augsburgi 's a' helvecziai hitvallás' gyakorlatát egyiránt szabadnak nyilvánítja 's Boeskayt Magyarország' és Erdély' fejdelméül kikiáltja. A' lázadás nagyobb és nagyobb fejleményt vészen. A' törökök Esztergomot elfoglalják ; Amhád szultán Boeskayt Magyarország' királyságában és Erdély' fejdelemségébon megersíti. Korponai gyülés. Mátyás fherszeg' és Illésházy' törekvéseik a' béke' helyreállítására. A' föherezeg Magyarország' kormányzójává neveztetik, 's miután Rudolf betegeskedése mindinkább bárgyuságba ment által, az ural- kodó ház' tagjai Mátyási szintén fnökül választják magoknak. Bécsi békekötés. A' portával Zsitvatoroknál húsz évi fegyverszünet költetik. Bocskay' halála. Erdély' fejdelemségében utóda Rákóczy Zsigmond rövid idö múlva lemond méltóságáról 's ezt Báthory Gáborra szállítja. Pozsonyi convent. Magyar-morva-ausztriai szövetség. Rudolf Magyarországot, Ausztriát és Morvát Mátyás föherezcgro szállítja. Pozsonyban országgyülés; Mátyás királyul választatik; koronázás eltti 's utáni tezik- kelyek. Rudolf enged a' kényszerítésnek, 's a' cseh királyi székrl is lelép; halála. Báthory Gábor' garázda uralkodása Erdélyben; fejdelemségét 's életét veszti. A' kolosvári országgylés Erdély' kormányát Bethlen Gáborra szállítja. Az öszves ausztriai birodalom' gyülése Lincz- ben. Mátyás' viszonya a' portához, Bethlenhez. Országgylés Pozsonyban ; Mátyás magtalan lévén , utódává Ferdinánd' föherczeg választatik, koronáztaiik. A' harmincz évi háború kezdete. Mátyás' halála. 397-549
HUSZADIK KÖNYV. 1619 —1645. Második Ferdinánd országgylést hirdet Pozsonyba. Szorongattatása a' cseh, morva és ausztriai evangélikus rendek által. Német császárrá leszen. A' pozsonyi országgylés' mködése. Bethlen' szövetkezése az elégedetlen cseh- morva ren- dekkel, kik Fridrik pfalzi választó fejdelmet királyokul választják. Kijő Erdélyböl 's hadait Nagyszombatig viszi, Pozsonyt 's Pozsonynyal a' koronát kezébe ejti. Országgyülést hivat együvé a' nádor által; hadai Bécsig nyomulnak el. A' magyar evangélikus rendek' panaszaik; Fer- dinánd biztosokat küld Pozsonyba; Bethlen az alkudozás' mezejére lép. Fegyverszünet. Országgylési végzeméhy. Oltalmi és támadási frigy a' felkelt cseh, morva és ausztriai rendekkel. Országgylés Beszter- czebányán. A' katholikus clerus szabaditékos politikai állásától megfosztottnak nyilvánítalik, Ferdinánd' követei a' rendeket felelsökké teszik eljárásuk' öszves eredményeért. Bethlen királyul választatik; múlékony hatalmának érzetében nem téteti fejére a' koronát. Az országgylés' végzeménye. Segédért folyamodó követség Konstantinápolyba. Ferdi- nánd és Bethlen között megújul a' háború. Pfalzi Fridrik' bukása. Békealkudozás Haimburgban, Bethlen' felekezete fogyton fogy. A' hadviselés' további fejleménye. Nikolsburgi béke. Bethlen lemond a' ki- rályi czímröl ; a' koronát visszaadja. Elösorolása a' többi békeponloknak. Országgylés Sopronyban. Bethlen' újabb hadviselése Ferdinánd ellen; békét köt újból. Gyarmaton tanácskozmány a' porta' követeivel; megersítése a' zsitvatoroki békének. Bethlen családi szövetségre kíván lépni Ferdinánddal; visszautasítatik. Országgylés ismét Sopronyban; Ferdi- nánd' hasonnev fia koronaörökösl választatik, kírályutódul koronáztatik, Bethlen' menyekzöje , brandenburgi Katalinnal. Még egy ízben háborút visel Ferdinánd ellen; pozsonyi béke. Komáromban, Szőnyben megersitetnek a' portával kötött korábbi szerzdések. Bethlen' tervei, halála. Az erdélyi rendek, özvegyét fejdelemnöl ismerik. Milly fellé- lelek alatt. Katalin lemondása. Bethlen István' és Rákóczy György' versenye a' fejdelemségért; az utóbbik czélt ér. Viszonya Ferdinándhoz 's a' portához. Országgylés Pozsonyban. Újabb bonyodalmak Rákóczy 's Bethlen között. Ferdinánd' halála. Fia, harmadik Ferdinánd országgylést tart Pozsonyban. A' portával kötött szerzdések Szönyben ismét megerösítetnek. Rákóozy' viszonya Ferdinánd' külélleneihez 's a' magyar evangélikus rendekhez; szövetsége névszerint svédekkel és fran- cziákkal; hadait Magyarországra viszi. Kállai nyilatkozványa , Ferdi- nánd' ellennyilatkozványa. A' hadviselés' részletei; Rákóczy seregét a' morva határszélekhez, a' svéd táborba viszi. Linczi békekötés. 549-647

Témakörök