| A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora (1290-1541.) | |
| A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet | 5 |
| Kialakult a Szent Korona jogrendszere | |
| A király innentől csak a Szent Koronában megtestesült nemzet megszemélyesítője | |
| Nagy uralmi egységek kialakulása és Amerika felfedezése | |
| Nemzetközi helyzet | 6 |
| Németország és Ausztria | 6 |
| Csehország és Lengyelország | 7 |
| Szerbia, Horvát- és Szlavonországok, Törökország, Olaszország, Oláhország | 8 |
| Moldva, Oroszország, Pápaság, Franciaország | 9 |
| Anglia, Spanyolország és Portugália | 10 |
| Minden királyunk idegen államok szuverénje is, de székhelye Buda | 10 |
| Nemzetközi helyzetünk alakulása | 12 |
| Kelet és nyugat választóvonalán | |
| A német és görög császárok vetélkedése | |
| Kapcsolatok Franciaország felé | |
| A földbirtok szerepe a fejlődésben | 17 |
| Gyepük | |
| A tulajdonfogalom változása | |
| A tulajdon eredetileg szolgabírás | |
| Munkanélküliség a kalandozások megszűnése miatt | |
| A királyi nagybirtok szükségszerűsége | |
| A király népellátási kötelessége | |
| A vármegye eredetileg gazdasági szervezet, az ispán gazdatiszt | |
| Szent István törvénye | |
| A királyi hatalom tényezői | |
| A tulajdon felségjog, az egyén csak birtokot élvezhetett | |
| Átmenet új birtokmegoszlás és új rend felé | 31 |
| A vérszerződés helyébe a király iránti hűség lép | |
| Jobbágy szavunk eredete | |
| A pénz kezdeti hatása a birtokrendre | |
| Az első nagybirtokos szövetségek | |
| A tatárjárás vagyonjogi hatásai | |
| A nagybirtok kezdete | 40 |
| Nagybirtokadatok | |
| Henük, a zsidó nagybirtokos | |
| Birtokszerzési módok | |
| Finta, az első királyi hatalmú nagybirtokos | |
| A nagybirtok a társadalomszervezés ama kornak legmegfelelőbb formája | |
| III. Endre elismeri a nagybirtok egyenlőségét | |
| Szerzetesség | 45 |
| Befolyása iparra és kereskedelemre | |
| Egyházi szegényápolás | |
| Népházak | |
| Fürdők | |
| Templom- és városépítés | |
| Egyházfelszerelés | |
| Piperéskedés | |
| Az egyházi tiszta és felemelő fényűzése | |
| Ezek hatása az iparra | |
| A tatárjárás és az ipar | 53 |
| A tatárjárással kezdődik városaink elmagyartalanodása | |
| Az iparos sorsa | |
| A földbirtokhoztartozás a mai községi illetőség előde | |
| Első iparostestület a testvérség | |
| Ebből fejlődék a céh, mint érdekterület | |
| Kereskedelem. Pénz | 59 |
| Belkereskedelem nem túlzottan fejlett | |
| Vásárok | |
| Királyaink pénzt veretnek, de hatályos a régi csereeszköz is: a tinó | |
| Az első útlevél és vizumkényszer | |
| A kereskedelmi jóhiszeműség Szent Lászlókorbeli föltételei halálbüntetéses szankcióval | |
| Kikötő-vám | |
| Külkereskedelem | |
| Tengeri kereskedelem | |
| Átmenő kereskedelem | |
| Vámáruelkobzások | |
| Az első kiviteli tilalom | |
| Az első progresszív adó | |
| Hitel | |
| IV. Béla a tatárjárás után védhető városokban szervezi újra az ipart és kereskedelmet | |
| III. Endre bevonja a kereskedőt a törvényhozásba | |
| A város fogalma Werbewczy szerint | |
| Az ősmagyar mérték | 77 |
| Forgalmi értékek | |
| Királyaink elállnak az elszakitott királyi birtokok visszaszerzésétől, ehelyett emelik az ipart és kereskedelmet | |
| Az első céhszabályzat 1307-ből | |
| Az első magyar nemzeti bank Róbert Károly alatt | 83 |
| Vásárjogdíj | |
| Nagy Lajos nevezetesebb városainkat királyi rangra emeli | |
| Városok és nemesek surlódásai | |
| Offner Stadthrecht | |
| Zsigmond 1405-ben rendi jogot ad a városoknak | |
| A városok anyagi kötelezettségei | |
| Az első általános jellegű céhszabályzatot Nagy Lajos erősíti meg | |
| Céhszabályzatok részletei | |
| A céhek elvi egyezése a földbirtokkal | 89 |
| Iparágak | |
| Kereskedelmi kiváltságok | |
| Kereskedelmi útépítés | |
| Nemzetközi kereskedelmi vonalak | |
| Az ipar a király egyik támasza, idegen trónja a másik | |
| Az ingatlanvagyon második korszakának külső története | 94 |
| III. Endre | |
| Vencel | |
| Ottó | |
| Róbert Károly (I. Károly) | |
| Nagy Lajos | |
| Róbert Károly és Nagy Lajos alatt kialakul a banderium, az ősiség, a birtok igazságszolgáltatása | |
| Kialakul a Szent Korona jogrendszere | |
| Tized és kilenced | |
| Pécsi egyetem | |
| Mária | |
| Kis Károly | |
| Zsigmond | |
| Német császár és cseh király | |
| Huszita mozgalmak | |
| Belgrád ez időtől száz évig magyar végvár a török ellen | |
| Telekkatonaság | |
| Albert | |
| Német császár és cseh király | |
| I. Ulászló lengyel király is | |
| A várnai csata | |
| V. László | |
| Hunyadi János | |
| I. Mátyás | |
| II. Ulászló, cseh király is | |
| Tripartitum | |
| Parasztlázadás | |
| II. Lajos | |
| Mohácsi vész | |
| Habsburg Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok | |
| A török 1541-ben elfoglalja Budát | |
| Az ingatlanvagyon korának harmadik korszaka (1541-1848) | |
| A modern magyar állam kialakulása | 111 |
| A nagybirtok alattvalói sorba süllyed | |
| Királyaink majdnem kivétel nélkül német császárok | |
| Iparunkat elsorvasztják | |
| Megjelenik a kiváltságos kereskedő | |
| Megjelenik a papírpénz | |
| Nemzetközi helyzet | 114 |
| Német Birodalom, Brandenburg és Porosz ország | 114 |
| Ausztria | 115 |
| Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oláhország és Moldva, Görögország, Törökország | 116 |
| Oroszország, Olaszország, Pápaság, Spanyolország | 117 |
| Franciaország, Anglia | 118 |
| Gazdasági élet, kapitalizmus | 119 |
| A kor külső története | 120 |
| János Zsigmond | |
| Erdély különválik | |
| Martinuzzi | |
| Miksa | |
| Báthory István | |
| Rudolf | |
| Török háborúk | |
| Reformáció | |
| Bocskay István | |
| II. Mátyás | |
| II. Ferdinánd | |
| Bethlen Gábor | |
| I. és II. Rákóczy György | |
| III. Ferdinánd | |
| I. Apaffy Mihály | |
| I. Lipót | |
| II. Apaffi Mihály | |
| Wesselényi összeesküvése | |
| Bujdosók, kurucok | |
| Thököly Imre | |
| Buda visszafoglalása a töröktől 1686-ban | 130 |
| A török kitakarodik | |
| II. Rákóczi Ferenc szabadságharca | |
| I. József | |
| III. Károly | |
| Mária Terézia | |
| II. József | |
| II. Lipót | |
| Ferenc | |
| A XVIII. század fejlődési együtthatói: népesség, pénz, ipar, kereskedelem | 139 |
| Népünk rohamos szaporodása | |
| A magyarság arányszáma 1/3 rész alá csökken, majd ismét fölemelkedik | |
| A népszaporodás fölidézi a kor gazdasági és jogi átalakulását | |
| Ipar és kereskedelem szerepe | |
| Nemesi adómentesség és hatásai | |
| Jogi intézkedések | |
| A nagybirtok áttér a kapitalista mezőgazdasági termelésre | |
| A király Ausztriában fejleszt ipart, mert ott mindenki fizet adót | |
| A magyar pénzügy rendezetlensége | |
| Papírpénz | |
| Uzsora | |
| Első hitelintézet | |
| Első zálogház | |
| Visszaélés a papírpénzzel: devalváció | |
| Osztrák Nemzeti Bank | |
| Gróf Széchenyi István | 147 |
| Osztrák ellenhatás | |
| Nemzeti ellenhatás | |
| Kossuth Lajos | 149 |
| 1848. | 150 |
| V. Ferdinánd | |
| Reformtörvényhozás, Deák Ferenc, Eötvös József báró | |
| Kossuth a gazdasági kérdések tengelyévé közjogi kérdéseket tett | |
| A német városi polgárság magyarosodik | |
| A zsidók szabad letelepedési engedélyt kapnak | |
| A galiciai zsidóság özönlik be, de el is magyarosodik | |
| Gyáripari és hitelügyi mozgalmak | |
| Az 1848-as törvények lényege | |
| Kossuth nem ismeri el az Osztrák Nemzeti Bank szabadalmát, viszont annak titkos megbizottai környezik | |
| Szabadságharc | |
| Világos | |
| A kapitalista korszak (1848-tól) | |
| A királyság változása | 155 |
| A királyság javadalmazott méltósággá válik | |
| Nemzetközi helyzet | 157 |
| Ausztria | 157 |
| Németország, Szerbia, Olaszország, Oroszország | 158 |
| Románia, Törökország, Franciaország, Anglia | 159 |
| Spanyolország, Amerika, művelődéstörténeti események | 160 |
| Ipar és kereskedelem általános eseményei Világos után | 161 |
| Két évtizedes kísérleti korszak | |
| Politikai elnyomatás, ipari szabadság | |
| Közgazdasági irodalom | |
| Jogszabályaink jelentékeny része e korban gyökerezik | |
| Iparjog | |
| Kereskedelmi jog | |
| Váltójog | |
| A magyar kormány intézkedései és a kereskedők | |
| A tőzsde | 184 |
| A budapesti tőzsdét a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Pesti Lloyd Társaság alapította | |
| A tőzsdének kötött forgalom mellett nincs jelentősége | |
| Kapitalista elvek a magyar jogban | |
| A szén | 190 |
| Brennberg az első szénbányánk 1750 körül | |
| Későbbi bányák | |
| A szénbányászás első előmozdítói gőzhajózás, malmok | |
| Szénbányászásunk fejlődése | |
| A külfölddel való összehasonlítás kedvezőtlen: mi ennek az oka? | |
| A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története és a magyar fejlődés | 196 |
| A Salgótarjáni és a többi szénbányák | 209 |
| Kőszénbánya- 's Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) | |
| Egercsehi Kőszénbánya és Portland-cementgyár Rt. | |
| Mindenütt szédületes fejlődés | |
| Szénbányavállalataink látható üzleti viszonyaiban nem találjuk magyarázatát annak, miért kisebb nálunk a fejenkénti szénfogyasztás, mint külföldön? | |
| Magyarország sorsa a szén | 214 |
| A magyar szén kétszer drágább az osztráknál és ötször drágább a németnél | |
| Ezért nem fejlődhetett kellően a magyar ipar | |
| A magyar szén fölött Rothschildok rendelkeznek | |
| Szén a politikában | |
| Szénárkülönbözet a magyar termelés tönkretevője | |
| A gáz és a víz | 223 |
| Gáz- és vízművek története, fejlődése | |
| A közszállítási szabályzat | 230 |
| Iparfejlesztő hatása | |
| Kartel és iparfejlesztés | 235 |
| Iparfejlesztő törekvések | |
| Támogatás pénzzel, gépekkel, adóelengedéssel | |
| Kossuth Ferenc | |
| Malmok | |
| Első Budapesti Gőzmalom Rt. | |
| Ganz Ábrahám | |
| Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek rt. | |
| Schlick-Nicholson | |
| Egy magyar kocsirugógyáros esetéből kiderül, hogy a magyar állam is nemzetközi vaskartelben van | |
| Vastermelésünk | |
| Régi kartelek | |
| Kartelek akadályozzák a magyar iparfejlesztő törvények végrehajtását | |
| A láthatatlan pénzkartel | 251 |
| A kartel fogalma | |
| A pénzkartel | |
| A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága igazgatta az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját | |
| A Kereskedelmi Bank szoros kapcsolatai Rothschilddal | |
| A Magyar Általános Hitelbank, mint Rothschild-érdekeltség | |
| Tisza Kálmán a Magyar Földhitelintézetnél | |
| Széchenyi és Wodianer Sámuel | |
| A rendiségből kibontakozó magyar társadalom képe | |
| Gabonaár | |
| Vasút | |
| A pénzkartel a vasútépítésben | |
| Kamatbiztosítás a vasutaknál és ennek következményei | |
| A pénzkartel megszerezte a szenet, vasat, vasutakat, ezzel Ausztria javára megakadályozta megfelelő magyar ipar kifejlődését, népességünk elsorvadt, nemzetiségi kérdésünk kiéleződött | |
| Kivándorlás | |
| Halálozás | |
| Pénzügyi hadjáratok a magyar gazdasági függetlenség ellen | |
| 1873: XXVI. törvényünk és a pénzkartel | |
| Válságok | |
| Szocialista nézetek a válságokról és a valóság | |
| A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rothschild-érdekeltség | |
| A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank történeti szerepe | |
| Havas József forradalmár és császári megbízott | |
| Rothschildék és a Kereskedelmi Bank | |
| A Kereskedelmi Bank és a Rothschild-vállalatok hasznai a válságokból | |
| Egész Magyarország gazdasági alávetettje a Rothschild-érdekeltségnek | |
| A tulajdon kérdésében rejlett a kor minden problémája | |
| Tisza Kálmán az 1873: XXVI. törvény kapcsán rájött, hogy ismeretlen ellenséggel áll szemben és megegyezett az uralkodóval | |
| Senki sem tudta, kivel áll harcban a nemzet | |
| Egyházi kamattilalom és a pénzkartel | |
| Munkásmozgalmak | 319 |
| A modern munkásmozgalom bérmunkások tömegmozgalma | |
| Táncsics Mihály | |
| Szociálpolitikánk csírái | |
| 1867-tel kezdődik a mai munkásmozgalom | |
| Az első szocialista program | |
| Az első szocialista képviselőjelölt | |
| Sztrájk- és kizárási egyezmény érvénytelen | |
| A "nemválasztók pártja" | |
| Keresztény munkásmozgalmak | |
| Keresztényszocializmus | |
| Parasztszocializmus | |
| 1890-ben megengedték a szociáldemokrata párt megalakulását | |
| Mi a marxizmus? | |
| A szociáldemokrácia nem tiszta munkásmozgalom | |
| Tisza István és a munkáskérdés | |
| Véres összeütközések | |
| Országos aratósztrájk | |
| Az Általános Fogyasztási Szövetkezet | |
| A szakszervezeti mozgalom | |
| Az 1903. évi szociáldemokrata program | |
| A keresztényszocialista párt megalakulása és programja | |
| A király a szociáldemokráciánál keres támasztékot a polgári ellenállással szemben | |
| A szociáldemokrácia egyházellensége, majd szabadkőmíves irányba fordulása | |
| A munkásság elkülöníti magát a szabadkőmívességtől | |
| Garami Ernő a hazafiságról | |
| A világháborúig | 351 |
| I. Ferenc József | |
| Az emigránsok | |
| A nemzet tudattalan küzdelmei a jövőjéért | |
| A Pesti Lloyd Társaság | |
| 1859 | |
| 1867 | |
| Deák Ferenc | |
| Andrássy Gyula | |
| Tisza Kálmán | |
| Antiszemitizmus | |
| Függetlenségi törekvések | |
| Szabadkőmívesség | |
| Szövetkezetek, a szövetkezetek részvénytársaságai és karteljei | |
| Választójogi harcok | |
| Iparfejlődés | |
| Bosznia annexiója | |
| Balkánháború | |
| 1914 | |
| A világháború után | |
| A diktatúra | 359 |
| IV. Károly | |
| Károly Mihály | |
| Kun Béla | |
| Horthy Miklós | 362 |
| A jogfolytonosság helyreállítása | |
| Trianon | |
| A kisántánt | |
| Kartelek | |
| Pénzrontás | |
| Bethlen István és a külföldi kölcsön | |
| Magyar Nemzeti Bank | |
| Idegenforgalom | |
| Esztergom és a többi városunk | |
| Kútfők és irodalom | 364 |
| Értelemzavaró sajtóhibák | 370 |
Folytatás Microsoft-tal