Magyarország zenetörténete II.

1541-1686

Szerző

Budapest

'Csomasz Tóth Kálmán: Magyarország zenetörténete II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	622 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-5319-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Magyarország középső részének elvesztése ellenére az ország kétharmadában, a királyi Magyarország és Erdély - elsősorban szabad királyi - városaiban, az erdélyi fejedelmi udvarban és jó néhány főúri várkastélyban élénk zenei élet folyt. Erről számol be részletes levéltári kutatás alapján sorozatunk második kötete.
Bemutatja továbbá zeneszerzőinknek a korabeli európai reneszánsz és barokk stílusban komponált műveit - melyek a Musicalia Danubiana sorozatban folyamatosan jelennek meg -, feltárja a nemzeti nyelvű egyszólamúság fejlődésének jelentős szakaszát a népdal, népének, gregorián és históriás ének területén. Hangszeres zenénk külföldi és hazai forrásokból ismert tánczenei emlékeinek rendszerezésén felül első ízben magának a táncnak hazai történetét is összefoglalja.

Tartalom

Előszó	9
Történeti bevezetés	11
Városi zeneélet	19
Szabad királyi városok	21
Toronyzenészek	21
Egyházak és iskolák	41
Mezővárosok	86
Fejedelmi és főúri zeneélet	102
Fejedelmi udvar	103
Izabella és János Zsigmond	103
Báthoryak	105
Bethlen Gábor	109
Rákócziak	113
I. Apafi Mihály	114
Főúri zeneélet	115
Batthyányak	115
Nádasdyak	118
Esterházyak	119
Zenei művelődés	125
Iskolai énekoktatás	125
Az énekoktatás helyzete	125
Iskolai énekgyűjtemények	128
Metrikus éneklés	132
A hangszeres zeneoktatás alkalmai	134
Zeneelméleti források a 16-17, századi magyarországi oktatásban	139
A zene szerepe a drámai műfajokban	143
Egyházi zeneélet	155
Katolikus egyház	155
Latin nyelvű gregorián ének	155
Egyházi népének	160
A többszólamú éneklés szerepe	180
Protestáns egyházak	186
A zene szerepe a liturgiában	186
Gyülekezeti és graduális éneklés	187
A szombatosok énekei	212
Deákos, népszerű és nemesi énekköltés	214
Az ének szerepe a 16. és 17. századi magyar társadalomban	214
A históriás ének és rokonai	220
Tinódi Sebestyén	229
Lírai énektípusok	236
A virágének	237
Egyéb énektípusok	242
Az énekvers és szövegvers különválása	243
A históriás ének differenciálódása	245
A kuruc mozgalmak énekei	249
A népies egyszólamúság dallamvilága	254
A zenei írásbeliség alakulása; a lejegyzések hitele. A nótajelzések gyakorlata	254
A népies egyszólamúság formakészlete, dallamtípusai	260
Formakészlet	261
Dallamtípusok	274
Költőink zenei mintái	284
A népies egyszólamúság forrásai; a dallamok eredete	291
A népdal fejlődése a 16-17. században	306
Vokális többszólamúság	348
16. századi emlékeink	348
Források	352
A többszólamú művek egyházi alkalmazása, liturgikus műfajok	360
Zenei stílusrétegek	361
A művek lejegyzése	392
17. századi emlékeink	398
Források	404
A többszólamú művek egyházi alkalmazása, liturgikus műfajok	413
Zenei stílusrétegek	414
A művek lejegyzése	444
Hangszeres zene	445
A hangszeres zene alkalmai és megjelenési formái	445
Hangszerek, együttesek	452
A hangszeres zene mesterei	463
Bakfark Bálint	463
Daniel Croner	468
A 16-17. század magyar tánczenéje	473
Kutatástörténet - bevezetés a források táblázatához	473
A forrásokról	481
A 16-17. századi tánczene típusai	512
Táncok a 16-17. században	530
Kutatástörténeti bevezető	530
A 16-17. századi táncok típusai	532
Régi táncaink nyomai mai néptánckincsünkben	544
Befejezés	558
Rövidítések jegyzéke	560
Bibliográfia	564
Mutatók	595
Személynévmutató	597
Helynévmutató	611
Tárgymutató	614
Képek jegyzéke	621