Magyarosan 1940/2.

Nyelvművelő folyóirat - IX. évfolyam, 2. füzet

Szerző

Szerkesztő

'Kristóf György: Magyarosan 1940/2. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1940
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	22 oldal
Sorozatcím:	Magyarosan
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Sylvester Rt. nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Zűrzavar az idegen személynevek használatában.
— Levél Erdélyből. —.
A kolozsvári
Thalia
magyar színház, tehát egy irodalmi intézet igazgatósága, a Gyermekkeresztesek e. darab első előadására meghívókat küldött szét. A darabot, a meghívás szövege szerint, Lucián Blaga írta, zenét hozzá
Sabin
Dragoi írt, a díszleteket Demian Tassy festőművész tervezte. Az előadás megtörtént, a mű megérdemelt tetszésben részesült.
Amit utólag szóvá teszünk, nem az előadásra és darabra vonatkozik, hanem a szétküldött meghívó szövegére, abban is a nem magyar személynevek használatára. Ez helytelen, zavaros, következetlen. Szóvá lehet és szóvá kell tennünk ezt a használatot két okból. Először, mivel egy irodalmi intézet meghívóján olvastuk, tehát ott, ahol a nyelvhelyességre-vigyázás úgyszólván hivatali kötelesség. És szóvá lehet és kell tenni másodszor azért, mert sajnos, ez a zavaros és helytelen nyelvhasználat általános hiba, lépten nyomon ott ékeskedik, helyesebben ott éktelenkedik mind az irodalmi nyelvben, mind a közbeszédben.
Mi a helytelen, nyelvünk természetével, rendszerével össze nem egyeztethető a meghívó szövegében és általában az idegen személynevek használatában?
Helytelen, nyelvünk természetével, rendszerével ellenkező eljárás a Lucián Blaga névhasználat — szórendje. Nem kétséges, hogy a magyar természete, szokása, tehát törvénye az, hogy elül mondjuk és írjuk a családnevet s utána a keresztnevet: Nagy István,
Kolumbus
Kristóf, Kálvin János, Schiller Frigyes, Saguna András. Tehát: Blaga Lucián és nem Lucián Blaga és Dragoi Szabin és nem
Sabin
Dragoi.
Az idegen személynevek sorrendjének ez a nyelvünk, gondolkozásunk rendszerével meg nem egyező, tehát hibás használata, mint annyi más nyelvszeplő, újabb keletű jelenség. Pontosabban meghatározva a világháború óta terjedt el. A világháborúig szórványosan fordult elő.

Vissza

Tartalom

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
Kristóf György: Zűrzavar az idegen személynevek használatában — — — — — — — — — — — — — 41 Loványi Gyula: A taxi-bejárónő — — — — — — — — 44 Miskolci Albert: Színházi műnyelv — — — — — — — 46 Koncz Endre: Katonai nyelvünk magyarsága — — — — 47 Fest Aladár: Olympiai játékok, olympia, olympiász — — — 48
SZÉLJEGYZETEK.
Bölöny József: Nőm, férjem — feleségem, uram — — — — 49
Bölöny József: Otthonról — — — — — — — — — — 49
Dengl János: Vízhatlan — — _ _ — — — — — _ 50
Csapody István: Isten vele, tanár úr! — — — — — — — 50
Búzás Dezső: Tudni véli — — — — — — ___ — 50
Búzás Dezső: Elegem van — — — — — — — — — — 51
KÖNYVSZEMLE.
Pávó Elemér: Magyar Kertészeti Szótár.
Ism. Putnoky Imre — — — — — — — — — — 51
LAPSZEMLE.
Folyóiratok és napilapok nyelvvédő cikkei — — — — — 53
FIGYELŐ.
A Nyelvművelő Bizottság ülései — — — — — — — — 56 Rontja-e a gépírás a magyar nyelvet? — — — — — — 59 Loványi Gyula: Fontos lépés a hivatalos nyelv magyartalansága elleni küzdelemben — — — — — — — — — 61 Loványi Gyula: Fiatalok és termelők — — — — — — — 62 Hírek — _ — _ — — ___ — — — — — — — 63
Nyolc üzenet
ÜZENETEK.
63