1.034.174

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Új építészet, új társadalom 1945-1978

Válogatás az elmúlt évtizedek építészeti vitáiból, dokumentumaiból

Szerkesztő

Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 507 oldal
Sorozatcím: Művészet és elmélet
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN: 963-13-1171-6
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Szállásainkon éhínség, fegyver, vakhit és kolera dúlt, s itt állunk széthullva, tétován, soha nem volt, új, nagy és komoly feladatok előtt. Nemcsak gyárakat kell építenünk, műhelyeit a jövendő jólétnek, nemcsak házakat, lakások ezreit, méltó otthonul a méltóbb embereknek.. de előbb magát az építés ügyét kell kibontakoztatnunk..." - ezekkel a drámai szavakkal kezdődik Major Máté 1946-os felhívása kollégáihoz, a magyar építészekhez. Mint kötetünk szemléletesen bizonyítja, a felhívás nem maradt visszhang nélkül. A felelősen gondolkodó és tehetséges alkotók munkához láttak. A felszabadulással a magyar építészetnek és - ettől nem függetlenül - az építészeti irodalomnak gazdag korszaka kezdődött. Szemelvénygyűjteményünket e periódus legfontosabb, az építészeti gyakorlat elvi alapjait, társadalmi indítékait és céljait tisztázó - e tisztázáshoz hozzájáruló - írásaiból állítottuk össze. Kötetünk azonban nem kritikai gyűjtemény, noha nem is elméleti összefoglalás. Építészetünknek, sajnos,... Tovább

Fülszöveg

"Szállásainkon éhínség, fegyver, vakhit és kolera dúlt, s itt állunk széthullva, tétován, soha nem volt, új, nagy és komoly feladatok előtt. Nemcsak gyárakat kell építenünk, műhelyeit a jövendő jólétnek, nemcsak házakat, lakások ezreit, méltó otthonul a méltóbb embereknek.. de előbb magát az építés ügyét kell kibontakoztatnunk..." - ezekkel a drámai szavakkal kezdődik Major Máté 1946-os felhívása kollégáihoz, a magyar építészekhez. Mint kötetünk szemléletesen bizonyítja, a felhívás nem maradt visszhang nélkül. A felelősen gondolkodó és tehetséges alkotók munkához láttak. A felszabadulással a magyar építészetnek és - ettől nem függetlenül - az építészeti irodalomnak gazdag korszaka kezdődött. Szemelvénygyűjteményünket e periódus legfontosabb, az építészeti gyakorlat elvi alapjait, társadalmi indítékait és céljait tisztázó - e tisztázáshoz hozzájáruló - írásaiból állítottuk össze. Kötetünk azonban nem kritikai gyűjtemény, noha nem is elméleti összefoglalás. Építészetünknek, sajnos, nincsenek hivatásos kritikusai, nem kaptak és még ma is csak ritkán kapnak elmélyült elemzést az egyes művek olyan módon, mint a festmények, szobrok vagy az irodalmi alkotások. Az építőművészettel foglalkozó írások, főként tanulmányok, általában valamely időszak kollektív tevékenységét értékelik. Ebből az egyoldalúságból következik, hogy kritikákból aligha volna rekonstruálható az elmúlt több mint három évtized építészete. A fejlődés csomópontjai az elméleti kérdések körül kipattant vitákban ragadhatók meg. Ezekben fogalmazódtak meg mind a késleltető, mind a kibontakozást hozó jelenségek. Kötetünk ezért a vitákra épül. A szocialista építészet kritériumait először felvető, úgynevezett nagy építészeti vitával indul, s minden jelentős - a közvéleményt is foglalkoztató - polémiáról számot ad. Így az olvasó a jelenkori architektúra kérdéseivel ismerkedik: a családi ház mai értelmezésével, a lakótelepi építkezés gondjaival, a paneles technológia lehetőségeivel, a szalagházas elképzeléssel, a népiség különféle felfogásával. A könyv műfaja szolgál magyarázatul arra, hogy több jeles elméleti szakember nevét hiába keressük benne, ugyanakkor viszont a szerzők skálása igen gazdag. Az építészek és építésztörténészek (Major Máté, Granasztói Pál, Preisich Gábor, Bonta János, Kerényi József, Finta József, Pogány Frigyes stb.) mellett kiváló tudósok (Lukács György, Dercsényi Dezső, Hoffmann Tamás, Gerő László) és írók (Veres Péter, Keresztury Dezső, Nagy László, Sípus Gyula) szerepelnek az építészetet mint mindannyiunkat érintő társadalmi kérdést felfogó írásaikkal.
A felszabadulás utáni magyar építészet első korszaka véget ért, küzdelmei immár a történelem részévé váltak. Az elmúlt évtizedekben jelentős épületek sora készült el, értékes tervek és gondolatébresztő pályázatok bizonyítják architektúránk szellemi érettségét. A kortárs magyar építészet feldolgozására azonban jelen kötet nem vállalkozott, ezt a szép feladatot egy későbbi kiadványra hagyjuk. A legfontosabb dokumentumok közreadása volt a célunk, hogy visszatekintve az eddigi útra, tapasztalatokat és tanulságokat gyűjtsünk a további munkához. A szerkesztők (Major Máté és Osskó Judit) válogatását bevezető szövegekkel és képanyaggal a Kiadó egészítette ki. Minthogy efféle könyvek és tudomány eddig nem és a nyilvánosság előtt is rejtve voltak és hozzánk semmi ilyesmi nem jutott el, és a nagy mesterek sem hoztak napvilágra semmit, így hát Isten dicsőségére és a tudni vágyó ifjú festősegédek hasznára, híven közölni akarom mindenkivel, akinek ideje van elolvasni, azt a kevés tudást, amim Istentől van. Mert én nagyon is tudom, milyen nehéz az embernek keresni, akit nem tanítanak. Én magam is megtapasztaltam. Nagy hiány van nálunk tanítómesterekben. Mert ezer esztendeig semmi tudomány nem jutott el hozzánk. Mert Róma pusztulásával ezek a tudományok is odavesztek. És ezek a tudományok szinte teljesen feledésbe merültek. Azután másfélszáz évvel ezelőtt újból napvilágra kerültek.
De a nagy művészeket és mestereket nem merészelem kioktatni, hanem buzgón kérem őket, kegyeskedjenek engem tanítani, javítsák ki tévedéseimet és hibáimat az ő nagy gyakorlatukból, és bizonyítsák be értelmükkel és tudományukkal. Ezt én nagy-nagy alázatos köszönettel fogadnám tőlük, és buzgón követném őket, amennyire bárdolatlan képességeim engedik, és állandó gyakorlással a javításaikat fogom alkalmazni, segítek az ő tudományuk értékét dicsérni, és terjesztem dicsőségüket.
És kérem is őket a legnagyobb alázattal, hogy aki közülük valami hasznosat és jót összegyűjtött hasonló vagy egyéb tudományról, ami ehhez használható, szolgáljon vele Isten dicsőségére és a köz hasznára, és ne rejtse véka alá, hanem közölje jó szívvel. De mielőtt a dologra térnék, kérem minden olvasómat, ne vegye rossz néven együgyűségemet, hanem vegyen védelmébe. Mert én nem azért írok, mintha ékesszólásra vagy mérésre akarnám tanítani a világot, olyasvalamire, amit magam sem tanultam soha, én csak azt adom, amit Isten segítségével a magam keserves gyakorlatában megtanultam. Ezért kérlek titeket, ifjú festősegédek, fogadjátok tőlem jó szívvel, és elégedjetek meg evvel, amíg valaki jobbra nem tanít benneteket. Vissza

Tartalom

A deklaráció9
Fischer József - Granaztói Pál - Kismarty Lechner Jenő - Major Máté - Weltzl János: Az építészet háború után feladatai Magyarországon (Tér és Forma, 1944-1945. 11. sz.)11
Politika és építészet15
Major Máté: A magyar építészekhez! (Új Építészet, 1946, I. sz.)17
Granasztói Pál: Az építészet és a dolgozók társadalma (Tér és Froma, 1946. 7-9. sz.)19
Major Máté: Politika és építészet (Új Építészet, 1947. 3. sz.)22
Az első fordulat - Az első fordulat előzményeiből27
A kommunista magyar építészek határozata (Építés -Építészet, 1949. 5. sz.)29
Major Máté: Építészetünk útja (Építés - Építészet, 1949. 6-7. sz.)31
A nagy építészeti vita45
Major Máté: Zűrzavar mai építészetünkben (Vita építészetünk helyzetéről, Kézirat, 1951)47
Lukács György két hozzászólása (Vita építészetünk helyzetéről. Kézirat, 1951)77
Révai József: Az új magyar építészet kérdései (Építés - Építészet, 1951. 9-10. sz.)81
A nagy építészeti vita következményeiből97
Major Máté: Szocialista realista építészetünk kialakításáért! (Kézirat, 1951)99
Fordulatot építészetünkben! (-Építés - Építészet, 1951. 5-6. sz. Szerkesztőségi cikk)112
Bonta János - Dániel Péter - Érdi Tamás: Modernista építészet - szovjet építészet (Építés - Építészet, 1951. 9-10. sz.)118
Weiner Tibor: Szocialista realizmus (Építés - Építészet, 1951. 9-10. sz.)135
A Magyar Építőművészek Első Országos Kongresszusának határozatai (Magyar Építőművészet, 1952. 1. sz.)142
Kardos György: Építészetünk útja (Magyar Építőművészet, 1952. 1. sz.)145
A második fordulat147
Major Máté: A moszkvai éíptészeti kongresszus után (Szabad Művészet, 1955. 5. sz.)154
Lux László: Újabb zűrzavar mai építészetünkben (Szabad Művészet, 1955. 5. sz.)164
Preisich Gábor: Építőművészetünk problémái (Csillag, 1955. 6. sz.)168
Major Máté: Építészetünk helyzetéről (Csillag, 1956. 10. sz.)175
Major Máté: A szocialista építészet aktuális problémái (Élet és Irodalom, 1959. november 13.)181
Bonta János: Tanulságok és prognózis (Magyar Építőművészet, 1960. 2. sz.)189
Vita a családi házról191
Sípos Gyula: Kinek építkezünk? (Kortárs, 1960. 6. sz.)195
Major Máté: "Sziget"-ház, "sziget"-lakás vagy közösségi otthon? (kortárs, 1960. 11. sz.)201
Granasztói Pál: Város és otthon (Kortárs, 1961. 1. sz.)206
Veres Péter: Lakáseszmény - életeszmény (Élet és Irodalom, 1961. január 20.)216
Németh László: Lakásépítés - országberendezés (Kortárs, 1961. 3. sz.)223
Almási Miklós: Új módon élni és régi módon építeni (Kortárs, 1961. 5. sz.)227
Fonál Sándor: Még egyszer a lakáskérdésről (Valóság, 1961. 3. sz.)231
Mőcsényi Mihály: A város és a környezete (Kortárs, 1961. 6. sz.)236
Major Máté: A családiház-problémáról - nem utoljára (Valóság, 1961. 5. sz.)241
Vita a szalagházról249
Egy "nehéz ember" (Zalotay Elemér a szalagházról) (Új Írás, 1965. 6. sz.)251
Joób Tamás: Vélemények a Zalotay-Böröcz-szalagházról (Új Írás, 1965. 9. sz.)264
Az Építésügyi Minisztérium véleménye (Új Írás, 1965. 9. sz.)271
A hazai urbanisztika kezdetei - A városról275
Szíj Rezső: Építészeti problémák (Kortárs, 1967. 3. sz.)277
Farkasdy Zoltán, Molnár Péter, Károlyi Antal hozzászólásai a vitához: Dunaújváros építészeti problémái (Kortárs, 1967. 5. sz.)293
Granasztói Pál: A hazai urbanisztika problémáiról (Társadalmi Szemle, 1968. 3. sz.)306
Konrád György - Szelényi Iván: A késleltetett városfejlődés társadalmi konfliktusai (Valóság, 1971. 12. sz.)318
A falusi és magánépítkezésekről343
Halász Péter: Falusi építészet - megoldatlan kérdések (Valóság, 1969. 5. sz.)345
Keresztury Dezső: Milyen lesz az ország? (Népszabadság, 1969. november 15.)353
Dercsényi Dezső: Falukép (Élet és Irodalom, 1975. december 13.)357
Rózsa Gyula: Milyenek a vidéki házak? (Kritika, 1977. 6. sz.)361
Mérleg a harmincadik év végén373
Major Máté: A magyar építészet harminc éve (Új Írás, 1975. 6. sz.)375
Az úgynevezett "tulipán-vita" - Az "Élet és Irodalom" vitája385
Major Máté: Nagypanel és tulipán (Élet és Irodalom, 1975. szeptember 27.)387
Nagy László: Hol a tulipán? (Élet és irodalom, 1975. október 4.)391
Major Máté: Itt a tulipán! (Élet és Irodalom, 1975. október 11.)393
Nagy László: Hol az építőművészet? (Élet és Irodalom, 1975. október 11.)397
Vadas József: Ellenség-e a panel? (Élet és Irodalom, 1975. október 18.)398
Kerényi József: Kísérlet a változtatásra (Élet és Irodalom, 1975. október 25.)403
Hoffmann Tamás: Hagyományok (Élet és irodalom, 1975. november 8.)405
Preisich Gábor: Modernség (Élet és Irodalom, 1975. november 8.)409
Csete György - D. Blazsek Gyöngyvér - Deák László - Dulánszky Oltai Péter - Jankovics Tibor - Kistelegdi István - Kovács Attila - Nyári József - Oltai Péter - Pálfi Miklósné: Kísérletünk Pakson (Élet és Irodalom, 1975. november 15.)412
Szabó György: Mi lehetne építészetünkben a magyar? (Élet és Irodalom, 1975. novemer 22.)415
Zárószó (Élet és Irodalom, 1975. november 29.)419
A vita folytatása a "Magyar Építőművészet"-ben425
Gerő László: Vita az építőművészetről (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)427
Weichinger Károly: A paksi lakóházakról (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)429
Pogány Frigyes: A népi és az új építészet rokonságáról (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)431
Cserba Dezső: Más nagypanelt - más tulipánt! (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)436
Preisich Gábor: Kételyeim (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)441
Finta József: Hol az építőművészet? (MAgyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)443
Bonta János: Az iparosított építészet esztétikuma - tézisek (Magyar Építőművészet, 1976. 2. sz.)445
Gondok és tennivalók451
Körkérdés (1977)453
Ábrahám Kálmán: Tizenkét kérdés (Beszéd a Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlésén, 1978)480
Névmutató488
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv