Makkoshotyka-Sátoraljaújhely

Előszó

A Tokaji-hegység 1 : 25 000 méretarányú földtani térképsorozatában a makkoshotyka-sátoraljaújhelyi térképlapnál, mint a szomszédos füzérradvány-széphalmi térképlapnál is, célszerűnek mutatkozott a határmenti és Bodrogközi töredéklapok összevonása a szomszédos teljes térképlapokkal. Így a sátoraljaújhelyi lapot, elhagyva az országhatáron túl és a Bodrogközbe eső területet, összevontuk a szomszédos makkoshotykai térképlappal.
Térképszerkesztési elveink megegyeznek a korábban szerkesztett és lezárt térképlapokéval. A terepi felvétel megfigyeléseit 1 : 25 000 méretarányú térképből nagyított lapokon rögzítettük. Ezen és a belőle szerkesztett 1 : 25000 méretarányú észlelési (fedett) térképen a képződményeket három fokozattal ábrázoltuk: folytonos vonallal határoltuk le a szálban álló kibúvásokat, szaggatott vonallal a kibúvások sűrű törmelékének elterjedési területét, ritka (szállított) törmeléküket pedig pontozva ábrázoltuk. A három fokozatot három színárnyalattal tettük jól megkülönböztethetővé. A vulkáni területen annyira jellemző és nyersanyagkutatásban fontos kőzetelváltozásokat az alapszínre nyomott színes sraffal és a kőzetszimbólumokhoz illesztett betűjelekkel jelöltük. Feltüntettük ezeken kívül a mintavételi helyeket, rétegdőléseket, lávapadosságot, lemezességet, mélyfúrásokat, kutatóárkokat, aknákat, kutatótárókat, ősmaradvány lelőhelyeket, forrásokat, feltételezett törésvonalakat. Az észlelési térképből a ritka törmelék - melynek elterjedési területe gyakran messze túlterjed a kőzet valóságos elterjedési területén - és a holocén-pleisztocén fedőképződmények elhagyásával szerkesztettük a fedetlen földtani térképet, melyen a szerkesztett képződményhatár utal a kőzet valóságos vagy feltételezett elterjedésére. A földtani változathoz két-három jellemző földtani szelvényt, és a terület felépítését tükröző rétegoszlopot mellékeltünk, melyen feltüntettük az egyes képződmények térképlapokra eső legnagyobb és legkisebb vastagságát is. Vissza