Makó története a kezdetektől 1849-ig

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Makó

'Andó Mihály: Makó története a kezdetektől 1849-ig ' összes példány

Kiadó:	Makó Város Önkormányzata
Kiadás helye:	Makó
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	720 oldal
Sorozatcím:	Makó monográfiája
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:	963-03-3389-9
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér illusztrációkkal, kihajtható térképpel, egy térkép melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szerkesztő előszava	5
Történeti kutatások Makón (Tóth Ferenc)	7
Makó városának leírása	8
Pesty Frigyes Csanád megyei monográfia terve	11
Reizner várostörténete	13
A Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat	15
Borovszky megyei monográfiája	18
A csanádi táj kutatói	24
A gimnázium a szellemi élet melegágya	26
A nemes családok kutatása	28
Kortársi emlékezések	31
Történeti mozaik	34
Eperjessy Kálmán, a Makó kutató	34
A gazdasági egyesületek kiadványai	36
Megyei arcképcsarnok	36
Makó a Magyar városok Monográfiája sorozatban	37
Csanádvármegyei Könyvtár	39
Erdei Ferenc első munkái	51
Viharsarok	54
A régészeti társulat újjáalakulása	55
Makó történetének tervezete a II. világháború alatt	57
Két világ határán	58
Péter László, a "tiszteletbeli makai"	59
A Marosvidék	60
Szövetkezeti kutatások	60
József Attila makói évei	61
Várospolitikai írások	62
Munkásmozgalom-történeti kötetek	62
Szociológia	64
Néprajz	65
Múzeumi füzetek	67
Egyéb múzeumi sorozatok	73
Sorozaton kívüli kiadványok	75
Megyei levéltári kiadványok	76
Egyháztörténet	78
Erdei Ferenc Társaság füzetei	80
Honismeret	81
Emlékiratok	81
Bibliográfiák	82
Napjaink kutatásairól	82
A monográfia születése	83
Makó és környéke természeti földrajza (Andó Mihály)	87
A geomorfológiai viszonyok hatása a település fejlődésére	87
Makó környezetének földtani fejlődéstörténete	91
A térség éghajlati adottságainak jellemzése	96
Makó és környezetének vízföldrajzi helyzete	102
A talajföldrajzi adottságok	110
A természetes növényzet és az állatvilág képe	113
Makó körzetének őstörténete (Trogmayer Ottó)	117
Középkor (Blazovich László - Szakály Ferenc)	145
A város és vidéke a feudális állam és egyház szervezetében	145
A Csanád nemzetség	149
A Csanád nemzetség birtokai a Dél-Alföldön a 13-14. században	160
Velnöktől Makóig	163
Makó faluszomszédai	170
A mohácsi csatától az 1550-52-es török háborúig	179
A Maros-völgy és Makó török megszállása	188
Török kor (Szakály Ferenc)	199
Makó környezete, külső képe és népessége a 16. században	199
Makó gazdasági szerepének kortársi megítélése	209
Mezőgazdaság, kereskedelem és kézművesség a 16. században	215
Kísérlet a lakosság belső megoszlásának feltárására	238
Török és magyar fennhatóság	241
Török fennhatóság és adó	241
Magyar földesurak és magyar adó	244
Vallások és egyházak	252
Az ún. "tizenötéves háború" (1591-1606) sodrában	261
Hármas fennhatóság alatt	271
Az újjátelepüléstől a polgári forradalomig	287
A török kiűzésétől a Rákóczi-szabadságharc végéig (Szakály Ferenc)	287
Településtörténet - városkép (Tóth Ferenc)	295
Megszakítottság - folyamatosság	295
A Maros és a Nagyér településformáló szerepe	302
A térképészet fénykora	305
Háromszög a város alaprajzában	306
A marosi rév	307
A nagy tűz	307
Hat újvárosi utca	309
Az utak településalakító szerepe	309
Temetők	310
Mérnöki szemléletű városfejlesztés	312
Újváros születése	313
A házhelyosztás sajátosságai	316
A Maros szabályozása	317
Utcanevek	319
Külterület - tanyák	320
A város képe	327
A lakosság jogi helyzete (Rákos István)	329
Politikai küzdelmek: úrbéri per (Tóth Ferenc)	333
A per kezdete Christovics püspöksége idején	334
A per kiszélesedése Kőszeghy püspöksége alatt	338
A per felerősödése Lonovics püspök idején	349
Szabadalmasságért vívott perek	359
A város közigazgatása (Vigh Zoltán)	365
A vármegye	365
Az úriszék	366
A közigazgatás apparátusa	367
A városi alkalmazottak	369
A városháza	371
A városi rendőrség	372
A város közterhei (Gilicze János)	377
Közadók	378
Az adókivetés módja, adóalap és adókulcs	379
A hadiadó és a háziadó	382
Katonai szolgáltatások	384
Egyéb közterhek	387
Makó város községgazdálkodása (Gilicze János)	388
A város jövedelmei és bevételei	388
A város költségeire szedett adó	388
Kocsmák és mészárszékek valamint a vásártartás jövedelmei	389
Földhaszonbérek, eladások és puszta árenda	389
Termények utáni bevételek	390
Az urasági taxa	390
Kisebb bevételek	391
A város kiadásai	391
Konvenciók	391
Elegyes vagy nagyobb költségek	392
Mesterek számláira tett kiadások	393
Napidíjak, kisebb költségek	393
Épületi anyagokra, gabonavásárlásra és zsiradékok beszerzésére tett kiadások	393
Az árvagyerekek tartására tett kiadások	394
Makó város bevételei és kiadásai a 18. század elejétől a 19. század közepéig	394
A csandái püspökség makói uradalmának birtokkormányzata és gazdálkodása (Gilicze János)	396
Az uradalom kialakítása	396
Az uradalmi kormányzat kiépítése	397
A tisztviselők	397
Alkalmazottak, szolgák	399
Földesúri bevételek a 19. század első felében	399
Úrbéri adózások	399
Haszonbérletek	400
Egyéb bevételek és eladások	403
A püspöki uradalom kiadásai a 19. század első felében	404
A püspöki földesurak által felhasznált pénzösszegek	404
Az uradalmi tisztek és cselédek fizetése	405
Az épületek javítására tett kiadások	405
A mesterek számláira tett kiadások	405
A gazdálkodás költségei	406
Egyéb kiadások	406
A város társadalmi rétegei (Homok Nagy Mária)	407
Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849) (Varsányi Péter István)	435
Az új politika vonzásában	435
A márciusi forradalom hatása Makón	435
A nemzetőrség megszervezése	437
Az első népképviseleti választások	439
Makó és a csanádi püspökség 1848-1849-ben	443
A feltámadott tenger hullámverésében	446
A szerb felkelés közelségében	446
Nemzetőreink a "kis szabadságharcban"	447
A honvédtáborozás és Makó	453
"Fegyverre, fegyverre véreim!" A Délvidék feladása és Makó	456
A város mint hátország	460
Makó 1849 tavaszán - nyarán	464
Az átszervezett fegyveres erő: a mozgó nemzetőrség	464
A honvédelmi politika 1849-ben Makón	468
A rendezett tanácsi választások	470
A szabadságharc alkonyán	473
A várost éltető struktúrák és változásaik	477
Népességi viszonyok a török hódoltságtól 1849-ig (Baranyai Kálmán)	477
Az újratelepülés	477
A 18. század népmozgalma	478
A 18. század vége	479
Születések a 18. század végétől a 19. század közepéig	480
Gyermekáldás a családban	482
Természetes születésszabályozás	484
Halálozás	487
Természetes szaporodás a 18. század végén s a 19. század első felében	489
A népesség száma	490
Népesedési mérleg	491
Társadalmi változások	493
Mezőgazdaság (Rákos István)	497
Határhasználat és művelési rendszer	499
Gabonatermesztés	503
Dohánytermesztés	509
Veteménytermesztés	512
Kendertermesztés	514
Erdőgazdálkodás	515
Legelő- és réthasználat	517
Az állatállomány nagysága és összetétele	521
Szőlő- és gyümölcstermesztés	526
Közlekedés (Szőcs Sebestyén)	533
Ipar és kereskedelem (Eperjessy Géza)	539
Kezdetek	539
Ipar 1848 előtt	542
Az 1828-as összeírás	544
Kereskedelem	553
Hitelviszonyok (Szőcs Sebestyén)	555
Egyházak, oktatás, kultúra (Tóth Ferenc)	579
Felekezetek	579
Reformátusok	580
Római katolikusok	593
Görög katolikusok	597
Evangélikusok	598
Izraeliták	598
Népoktatás	601
Iskolaépületek, tantermek és felszerelésük	601
Iskolamesterek	603
Népiskolai és gimnáziumi oktatás	605
Tanítási anyag	607
Az iskolamulasztások okai	611
Irodalom	613
Szikszai György	613
Kisebb egyházi írók	620
"Makai disztichon"	621
Dobsa Lajos	622
Marczibányi István	623
Gilitze István	624
Művészetek	625
Építészet	625
Ábrázoló művészet	634
Iparművészet	638
Színészet	642
Tudomány	643
Rövidítések jegyzéke	647
Fényképmellékletek jegyzéke	663
Grafikai mellékletek jegyzéke	665
Személy- és földrajzi névmutató	667