Maksut úr karrierje

Szerző

Qamil Buxheli

Fordító

Schütz István

Budapest

'Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	317 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-07-0983-x

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Tarina - nem létező kisváros Albániában, és a szereplők, ahogyan az írók, honfitársaik, földijeik érzékenységétől félve, általában kijelentik - egytől egyig kitalált személyek. Buxheli szatirikus regénye mégis telitalálat: 1939-ben játszódik, és, egy ugyancsak kitalált történet keretében, megrajzolja egész Albániát, amilyen volt a második világháború köszöbén, mindenestül-királyostul, nemzetségestől és szegény emberestől, a szélhámosokig és az utcalányokig bezárólag.
Buxheli humora néha vaskos, eszközei olykor túlságosan is ismertek, de mindent leleplező szatíra, amely egyaránt irányul a maradi nemzetségek és az akkori valóság operettfigurái ellen, még ma, majdnem negyven év távlatában is, hitelesen eleveníti fel előttünk a sok viszontagságot megért albán nép életének minden keserűségét, és megmutatja a nép egészséges gondolkozását, emberi méltóságát, öntudatát, azt, amit a magyar költő így fejezett ki "örök tanúságul": "Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Tartalom

Az elöljáró és Két Zyber egy széken	5
Maksut úr "diplomáciai álma"
Egy nyugatbarát tanításai
A koldusok és a "befolyási övezetek"
A zsidó "csodái" és a rádió, amelyet verni kell, hogy szóljon
Két Zyber egy széken
A tettetés művészete	37
A miniszter levele és az utolsó bekezdés
Minden emberben két ember lakozik, az egyik, akinek látszik, a másik a valóságos énje
Hogyan kell fogadni egy történészt?
Min nevetnek az emberek?
A községi rizsporos nő	66
Nyilvánosházból műemlék
"Az elöljáró törvénykönyve"
Miért tilos "A tőke"?
Fichte remekműje
A nagynéni baja, a nagynéni bajának a ...
Hol az olló?
A fejesek sorba állnak, hogy meghívják a történészt
Hogyan írják a történelmet	105
Az áltudós és az aknák
A járás vezetői fogadják a történészt és a miniszter unokaöccsét
"Az embernek előbb be kell mennie, hogy kimehessen"
Ki verte meg szemmel a neves történészt?
A vének tanúvallomása arról, ami születésük előtt ötven évvel történt
"Rúdugrás" és "zsákfutás"
A dicsőségszomj	154
A szamár és Ezópus
Az őrsparancsnok cenzúrája
A "történész" meglátogatja a községet
Az őrsparancsnok munkanapja
A királyjáték veszélyes játék
A lódoktor, aki a börtönbe akar kerülni
A csendőr, aki lenyelte a szivacsot
A jó parasztok királya	203
Mi nem jutott Őfelsége eszébe egy éjszaka?
Az Albán Paraszt Napja
Miért nem hajt ki a kommunizmus magva Albániában?
A kopasztó és nyárson sütő gép
A nagy vacsora és a koldusok rohama
Amikor meghal a király anyja	231
Meghal a Nemzet Anyja
Kit neveznek hazafinak?
Ki kerül be a történelembe?
Amikor az erkély nem bírja tovább
A miniszterek csészéi	245
Az előkelő vendégek körútja
Egy "nagyon zűrös" ügy
Az aggódó miniszterek és Xhevrije javasasszony
Josif Kokoshi börtönbe akar kerülni
Miért ropognak a puskák?
Riadó a szomszéd községben
A hamis adószedő
Seiti csendőrre is rámosolyog a szerencse
Ha összedől az egyik vár, menj a másik árnyékába	279
Egy éjszaka a be szerájában
Minek az illemhely, amíg vannak patakok
A király és kísérete Tarinában
Az üldözöttek és a felszabadítók
A dicsőség elosztása
Miért nem jön senki, hogy kiszabadítson bennünket?