Közel 4.000 kötet Minikönyvek témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Nemzetközi jog

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 832 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-348-8

Fülszöveg

Az angol nyelvű jogi oktatásban évek óta a legnagyobb népszerűségnek örvendő tankönyv magyar kiadása teljes áttekintést nyújt a nemzetközi jog valamennyi lényeges kérdéséről. A nemzetközi jog fejlődéséről, forrásairól, alanyairól szóló fejezetek mellett Malcolm N. Shaw részletesen foglalkozik az emberi jogok napjainkban mind fontosabbá váló regionális (európai), valamint univerzális (az ENSZ keretében megvalósuló) védelmével, korunk nemzetközi jogának és belső jogának egyre bonyolultabb viszonyával, a Biztonsági Tanács sokat vitatott szerepével vagy a háborús bűnösök felelősségre vonásának problémájával. Az angolszász jogi gondolkodásmódot tükröző tankönyv különös értéke, hogy ismerteti a fontosabb jogeseteket, bírósági döntéseket.

Tartalom

ELŐSZÓ 19
1. fejezet
A NEMZETKÖZI JOG TERMÉSZETE ÉS FEJLŐDÉSE 21
JOG ÉS POLITIKA A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉGBEN 22
AZ ERŐSZAK SZEREPE 23
A NEMZETKÖZI RENDSZER 24
A POLITIKA FUNKCIÓJA 28
A TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS 30
A kezdetek 30
A középkor és a reneszánsz 33
A modern nemzetközi jog megteremtői 36
Pozitivizmus és természetjog 37
A 19. század 39
A 20. század 41
A nemzetközi jog szocialista szemlélete 42
A harmadik világ 47
2. fejezet
A NEMZETKÖZI JOG NAPJAINKBAN 49
A NEMZETKÖZI JOG SZABÁLYOZÁSI KÖRÉNEK BŐVÜLÉSE 49
MODERN ELMÉLETEK ÉS ÉRTELMEZÉSEK 52
A pozitív jog és a természetjog 52
Új irányzatok 56
3. fejezet
A NEMZETKÖZI JOG FORRÁSAI 63
A SZOKÁS 65
Bevezetés 65
A materiális tényező 67
Mi az állami gyakorlat? 71
Opiniojuris 73
Tiltakozás, hozzájárulás és a szokásjog változása 76
Helyi szokás 78
A szerződések 79
Az általános jogelvek 82
A méltányosság és a nemzetközi jog 87
A bírói döntések 90
A NEMZETKÖZI JOGI TANULMÁNYOK SZERZŐI 91
A NEMZETKÖZI JOG EGYÉB LEHETSÉGES FORRÁSAI 92
A Nemzetközi Jogi Bizottság 95
Egyéb testületek 96
Egyoldalú cselekmények 97
A JOGFORRÁSI HIERARCHIA ÉS A JUS COGENS 97
4. fejezet
A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ JOG 101
AZ ELMÉLETEK 102
A BELSŐ JOG SZABÁLYAINAK SZEREPE A NEMZETKÖZI JOGBAN 104
A NEMZETKÖZI JOG A BELSŐ BÍRÓSÁGOK ELJÁRÁSÁBAN 105
Nagy-Britannia 106
a) A nemzetközi szokásjog 106
b) Nemzetközi szerződések 110
Az Egyesült Államok 114
Más országok 119
Bíróság előtti érvényesíthetőség, állami aktusok és más doktrínák 125
A végrehajtó hatalom tanúsítványai 130
5. fejezet
A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI 133
A JOGALANYISÁG 133
AZ ÁLLAMOK 134
Az államiság létrejötte 135
Az önrendelkezés és az államiság feltételei 138
Az államelismerés 140
Az államiság megszűnése 141
Az államok alapvető jogai 142
a) Függetlenség 143
b) Egyenlőség 145
c) A békés egymás mellett élés 146
Protektorátusok és védnökség alatt álló államok 147
Szövetségi (föderális) államok 148
SUI GENERIS TERÜLETI EGYSÉGEK 151
A mandátum és a gyámság alatt álló területek 151
Németország 1945 után 153
Kondomínium 154
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek 155
Tajvan 156
A Ciprusi Török Köztársaság 156
A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság 157
Államok társulása 157
Következtetések 160
KÜLÖNLEGES ENTITÁSOK 160
A Máltai Lovagrend 160
A Szentszék és a vatikáni állam 161
A felkelőmozgalmak és a hadviselő csoportok 161
A nemzeti felszabadítási mozgalmak 162
Nemzetközi közhasznú társaságok 163
Transznacionális társaságok 164
A NÉPEK ÖNRENDELKEZÉSI JOGA 165
Az önrendelkezés jogának megalapozása 165
Az önrendelkezés fogalma 168
AZ EGYÉNEK 169
Nemzetközi büntetőjogi felelősség 171
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 176
A JOGALANYISÁG MEGSZERZÉSE, TERMÉSZETE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 177
6. fejezet
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELME 181
AZ EMBERI JOGOK TERMÉSZETE 181
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI JOGI VÉDELMÉNEK
IDEOLOGIKUS MEGKÖZELÍTÉSEI 183
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZI VÉDELMÉNEK FEJLŐDÉSE 185
NÉHÁNY ALAPELV 186
A belső joghatóság 186
A belső jogorvoslatok kimerítésének szabálya 186
A jogok elsőbbsége 187
A nemzetközi szokásjog és az emberi jogok 188
AZ ENSZ EMBERI JOGI RENDSZERE ÁLTALÁNOSSÁGBAN 188
A csoportok és az egyének kollektív jogainak védelme 192
A népirtás (genocídium) tilalma 192
A diszkrimináció tilalma 194
Az önrendelkezés alapelve mint emberi jog 197
A kisebbségek védelme 199
Egyéb napirenden levő kollektív jogok 204
AZ ENSZ-RENDSZER - A VÉGREHAJTÁS 205
A politikai testületek 205
Az Emberi Jogok Bizottsága 206
A diszkrimináció megakadályozásával és a kisebbségek védelmével
foglalkozó albizottság 207
A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya 208
Az egyes szerződések által létrehozott szakértői testületek 210
A faji diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 210
Az Emberi Jogi Bizottság 212
A nőkkel szembeni diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 217
A kínzás elleni bizottság 219
A gyermekjogi bizottság 221
A migráns munkavállalók védelmével foglalkozó bizottság 222
Következtetések 223
A SZAKOSÍTOTT INTÉZMÉNYEK 225
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 225
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 227
7. fejezet
AZ EMBERI JOGOK REGIONÁLIS VÉDELME 229
EURÓPA 229
Az Európa Tanács 229
Az emberi jogok európai egyezménye 230
Az Emberi Jogok Európai Bizottsága 232
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 236
A Miniszterek Bizottsága 239
Az egyezmény rendszerének fejlődése 241
Az európai szociális charta 244
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések
vagy bánásmódok megelőzéséről szóló európai egyezmény 246
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 248
Az Európai Közösségek 250
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 251
A FAK egyezménye az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról 255
AZ EMBERI JOGOK AMERIKA-KÖZI EGYEZMÉNYE 256
AZ EMBER ÉS A NÉPEK JOGAINAK BANJULI CHARTÁJA 261
8. fejezet
AZ ELISMERÉS 263
AZ ÁLLAMELISMERÉS 264
A KORMÁNYELISMERÉS 270
A de facto és a dejure elismerés 273
AZ IDŐ ELŐTTI ELISMERÉS 274
A HALLGATÓLAGOS ELISMERÉS 275
A FELTÉTELES ELISMERÉS 277
A KOLLEKTÍV ELISMERÉS 278
AZ ELISMERÉS VISSZAVONÁSA 278
AZ EL NEM ISMERÉS 279
AZ ELISMERÉS JOGI KÖVETKEZMÉNYEI 281
Nemzetközi hatás 281
Belső jogi hatások 282
Az Egyesült Királyság 282
Az Egyesült Államok 288
9. fejezet
AZ ÁLLAMTERÜLET 293
AZ ÁLLAMTERÜLET FOGALMA A NEMZETKÖZI JOGBAN 293
A TERÜLETI SZUVERENITÁS 295
AZ ÚJ ÁLLAMOK ÉS AZ ÁLLAMTERÜLETRE VONATKOZÓ JOGCÍM 296
TOVÁBBI TERÜLETEK MEGSZERZÉSE 298
A terület növekedése 299
Az átruházás 299
A hódítás és az erőszak alkalmazása 300
Az ellenőrzés tényleges gyakorlása 302
A jog időbeli változása 306
A közhatalom gyakorlása 307
Elismerés, hallgatólagos hozzájárulás és az „estoppel" 309
Következtetések 311
TERÜLETI INTEGRITÁS, ÖNRENDELKEZÉS ÉS EGYÉB IGÉNYEK 312
AZ UTI POSSIDETIS ELVE 314
AZ UTI POSSIDETIS ELVÉN TÚL 316
Nemzetközi határfolyók 317
A FALKLAND-SZIGETEK 318
„AZ EMBERISÉG KÖZÖS ÖRÖKSÉGE" 318
A SARKVIDÉKEK 319
A BÉRLET ÉS A SZOLGALOM 322
10. fejezet
A LÉGI- ÉS A VILÁGŰRJOG 325
A LÉGIJOG 325
Az elméletek 325
A szabályozás struktúrája 326
A Varsói Egyezmény rendszere 329
Engedély nélküli légi behatolás és a polgári repülőgépek leszállásra kényszerítése 332
A VILÁGŰRJOG 335
A világűr fogalma és elhatárolása 336
A világűr rezsimje 336
távközlés 340
11. fejezet
A TENGERJOG 343
A PARTI TENGER 345
A belvizek 345
Az alapvonalak 347
A tengeröblök 349
A szigetek 350
Szigetcsoportállamok 351
A parti tenger szélessége 353
A parti tenger elhatárolása szemben lévő vagy szomszédos tengerparttal
rendelkező államok között 354
A parti tenger jogi természete 354
A békés áthaladás joga 355
Joghatóság idegen hajók felett 357
A NEMZETKÖZI SZOROSOK 358
A CSATLAKOZÓ ÖVEZET 360
A KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET 362
A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÁLLAMOK 366
A NYÍLT TENGER 367
Joghatóság a nyílt tengeren 369
Kivételek a lobogó szerinti állam joghatóságának kizárólagossága alól 371
1. A hajóátvizsgálási jog 371
2. A kalózkodás 372
3. A rabszolga-kereskedelem 373
4. A jogtalan műsorszórás 373
5. Az üldözés joga 373
6. Összeütközések 374
7. Szerződésen alapuló jogok 274
Szennyezés 375
Szétterjedő halállomány 377
A KONTINENTÁLIS TALAPZAT 380
Meghatározás 381
A parti állam jogai 382
A kontinentális talapzat elhatárolása szemben lévő
és szomszédos államok között 384
A NEMZETKÖZI TENGERFENÉK 390
Bevezetés 390
Az 1982. évi tengerjogi egyezmény 391
A viszonosságban álló államok rezsimje 393
Az 1994. évi megállapodás a tengerjogi egyezmény tengerfenékre
vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról 394
A VITÁK RENDEZÉSE 395
12. fejezet
A JOGHATÓSÁG 397
A BELSŐ JOGHATÓSÁG ELVE 398
JOGALKOTÁSI, VÉGREHAJTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI JOGHATÓSÁG 400
A POLGÁRI JOGHATÓSÁG 401
A BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG 402
A területi elv 402
Az állampolgársági elv 406
A passzív személyiség elve 409
A védelmi elv 411
Az univerzalitás elve 412
A kalózkodás 412
Háborús bűncselekmények, a béke és az emberiség elleni bűncselekmények 413
Joghatóságot biztosító szerződések 415
A gyanúsítottak jogellenes elfogása és a joghatóság gyakorlása 419
A külföldi kártérítési igényekről szóló amerikai törvény 421
A kiadatás 423
A területen kívüli joghatóság 424
13. fejezet
MENTESSÉG A JOGHATÓSÁG ALÓL 431
A SZUVERÉN IMMUNITÁS 431
Az abszolút immunitás elve 433
A korlátozott immunitás elve 436
A szuverén és nem szuverén cselekmények 438
A kereskedelmi tevékenység
További kivételek a mentesség alól
A jogi személyiség kérdése 448
Lemondás a mentességről 452
Végzés ítélethozatal előtt 453
Mentesség a végrehajtás alól 454
A bizonyítási teher és a bizonyítás szabályai 457
Következtetés 458
A DIPLOMÁCIAI JOG 458
A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-ben elfogadott egyezmény 459
A képviselet sérthetetlensége 460
A diplomáciai poggyász 463
A vagyontárgyakhoz fűződő diplomáciai mentességek 466
A személyhez fűződő diplomáciai mentességek 467
Lemondás a mentességről 470
A konzuli kapcsolatokról szóló, 1963-ban elfogadott bécsi egyezmény 471
Az állami küldöttségek jogi helyzetéről szóló, 1969-ben aláírt egyezmény 472
Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való
képviseletéről szóló bécsi egyezmény 472
A nemzetközi szervezetek mentességei 473
Nemzetközileg védett személyek 473
14. fejezet
AZ ÁLLAMFELELŐSSÉG 475
A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG TERMÉSZETE 476
A vétkesség kérdése 479
A betudhatóság 480
Hatáskört túllépő (ultra vires) cselekmények 482
Az egyének 483
Tömeges erőszak, felkelőmozgalom és polgárháború 484
A sértett állam fogalma 485
A jóvátétel 487
A jogsértést kizáró körülmények 490
A KÜLFÖLDIEKKEL VALÓ BÁNÁSMÓD 493
Az igények honossága 494
A helyi jogorvoslatok kimerítése 498
A külföldiekkel való bánásmód mércéje 500
A KÜLFÖLDI TULAJDON KISAJÁTÍTÁSA 503
A tulajdon kérdése 505
A kisajátítás jellege 505
A közérdek 506
A kártérítés 507
Bilaterális beruházási szerződések és átalánymegállapodások 510
A diszkrimináció tilalma 512
A multilaterális befektetési garancia ügynökség 513
15. fejezet
NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI JOG 515
AZ ÁLLAMFELELŐSSÉG ÉS A KÖRNYEZET 519
Az államok alapvető kötelessége 519
A megfelelő mérce 521
Az okozott kár 523
A magánszemélyek által okozott kárért való felelősség 525
Nemzetközi helytállás a jogszerű tevékenységből eredő károkért 526
Az államfelelősségen alapuló megközelítés problémái 528
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 528
A LÉGKÖR SZENNYEZÉSE 534
AZ ÓZONRÉTEG LEBOMLÁSA ÉS A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS 537
A VILÁGŰR 540
A NEMZETKÖZI VÍZFOLYÁSOK 542
A FOKOZOTT VESZÉLLYEL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK 545
A nukleáris tevékenység 546
Tájékoztatás 547
Segítségnyújtás 548
Nukleáris biztonság 549
A polgári jogi felelősség 550
Veszélyes hulladékok 552
A TENGERSZENNYEZÉS 554
Szennyezés hajókról 554
16. fejezet
A SZERZŐDÉSEK JOGA 557
A SZERZŐDÉSKÖTÉS 560
Formai követelmények 560
A szerződés kötelező voltának elismerése 561
Kötelezőként elismerés aláírás útján 562
Kötelezőként elismerés okiratcsere útján 563
Kötelezőként elismerés ratifikáció útján 563
Kötelezőként elismerés csatlakozás útján 564
A SZERZŐDÉSEKHEZ FŰZÖTT FENNTARTÁSOK 565
A SZERZŐDÉSEK HATÁLYBALÉPÉSE 571
A SZERZŐDÉSEK ALKALMAZÁSA 572
Harmadik államok 573
A SZERZŐDÉSEK MÓDOSÍTÁSA VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA 575
A SZERZŐDÉSEK ÉRTELMEZÉSE 576
A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE, MEGSZŰNÉSE
ÉS ALKALMAZÁSUK FELFÜGGESZTÉSE 581
Általános rendelkezések 581
A szerződések érvénytelensége 581
Belső jog 581
Tévedés 582
Megtévesztés és megvesztegetés 583
Kényszer 583
Jus cogens 585
Az érvénytelenség következményei 585
A szerződések megszűnése 586
Megszűnés szerződési rendelkezés vagy egyetértés folytán 586
Lényeges szerződésszegés 587
A teljesítés utólagos lehetetlenülése 588
A körülmények alapvető megváltozása 589
A szerződés megszűnésének vagy felfüggesztésének következményei 590
VITARENDEZÉS 590
AZ ÁLLAMOK ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK 591
17. fejezet
AZ ÁLLAMUTÓDLÁS 593
FOLYAMATOSSÁG ÉS UTÓDLÁS 595
A SZERZŐDÉSEKBEN VALÓ ÁLLAMUTÓDLÁS 599
Területi, politikai és más szerződések 600
A szerződésekben való utódlás általában 602
Beolvadás és egyesülés 602
Terület átruházása egyik államról a másikra 604
Elszakadás létező államtól és egy vagy több új állam létrehozása 604
Az újonnan függetlenné vált államok 606
Az államok felbomlása 608
Nemzetközi emberi jogi szerződések 609
UTÓDLÁS EGYÉB JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TEKINTETÉBEN 611
Tagság a nemzetközi szervezetekben 611
Utódlás javak és adósságok tekintetében 612
Az állami vagyon 613
Az állami archívumok 616
Az államadósság 618
Magánjellegű jogok 620
Államutódlás és állampolgárság 622
HONGKONG 623
18. fejezet
A VITÁK BÉKÉS RENDEZÉSE 625
A VITÁK RENDEZÉSÉNEK DIPLOMÁCIAI MÓDSZEREI 628
A tárgyalás 628
A jószolgálat és a közvetítés 630
A kivizsgálás 631
A egyeztetés 633
A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK ÉS A VITÁK RENDEZÉSE 634
Regionális szervezetek és az Egyesült Nemzetek Szervezete 634
Az Afrikai Egységszervezet 636
Az Amerikai Államok Szervezete 637
Az Arab liga 638
Európa 638
Korlátozott hatáskörű nemzetközi szervezetek 640
A választottbíráskodás 642
Egyéb mechanizmusok 648
BÍRÓI RENDEZÉS - A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG 648
A Nemzetközi Bíróság szervezete 649
A Nemzetközi Bíróság joghatósága 653
Általában 653
A jogvita természete 654
Peres joghatóság 656
A 36. cikk 1. bekezdése 657
A 36. cikk 2. bekezdése 661
Jogforrások, helyénvalóság és jogi érdek 664
Ideiglenes intézkedés 666
Végrehajtás 667
Az ítélet értelmezésére irányadó kérelem 668
Az ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelem (újrafelvétel) 668
Az ítélet utáni helyzet megvizsgálása 668
Távolmaradás 669
Harmadik fél beavatkozása 570
A bíróság tanácsadó véleményei 672
A bíróság szerepe 674
19. fejezet
A FEGYVERES ERŐSZAK ALKALMAZÁSA A NEMZETKÖZI JOGBAN 677
JOG ÉS ERŐSZAK AZ „IGAZSÁGOS HÁBORÚTÓL" AZ ENSZ MEGALAKULÁSÁIG 677
AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA 680
Az erőszak fogalma 681
A „más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló [...] erőszak" jelentése 683
AZ ERŐSZAK FAJTÁI 683
A retorzió 684
A represszália 684
Az ENSZ Közgyűlésének határozata az agresszió tilalmáról 685
Az önvédelem joga 687
Az állampolgárok védelme külföldön 690
A kollektív önvédelem 693
AZ ERŐSZAK ÉS AZ ÖNRENDELKEZÉS 694
A BEAVATKOZÁS 695
A polgárháborúk 696
Az állam hatóságainak nyújtott segítség 698
A lázadóknak nyújtott segítség 699
A humanitárius intervenció 699
A NEMZETKÖZI JOG ÉS A TERRORIZMUS 700
A fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogszabályok - a nemzetközi humanitárius jog 702
A nemzetközi humanitárius jog kialakulása 703
A humanitárius jog nyújtotta védelem köre 704
A hadviselés módja 707
Nemzetközi és nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktusok 710
Az államon belül folyó, nem nemzetközi fegyveres konfliktusok 711
A humanitárius jog érvényesítése 713
20. fejezet
AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE 717
AZ ENSZ RENDSZERE 717
A Biztonsági Tanács 718
A Közgyűlés 720
A Gazdasági és Szociális Tanács 723
A Gyámsági Tanács 724
A Titkárság 725
A szakosított intézmények 726
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 728
Az Egészségügyi Világszervezet 728
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 728
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet 728
A gazdasági és pénzügyi szakosított intézmények 729
A VITÁK BÉKÉS RENDEZÉSE 730
A Nemzetek Szövetsége 730
Az ENSZ 730
A Biztonsági Tanács 731
A Közgyűlés 734
A főtitkár 734
A békefenntartó és a megfigyelőmissziók 735
A KOLLEKTÍV BIZTONSÁG RENDSZERE 742
A Biztonsági Tanács 742
A helyzet meghatározása 743
A VII. fejezetben szabályozott intézkedések 746
Fegyveres erők alkalmazásával nem járó intézkedések 746
A fegyveres erőszak alkalmazásával járó intézkedések 752
Erőszak alkalmazása a nem kikényszerítést célzó helyzetekben 754
A volt Jugoszlávia 754
Szomália 757
Ruanda 759
Irak 759
Az ENSZ-műveletek köre: a humanitárius segítségtől a kikényszerítésig 760
A Biztonsági Tanács, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Bíróság 761
A Közgyűlés szerepe 763
Az ENSZ, a regionális megállapodások és az ügynökségek 765
21. fejezet
NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK 771
TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS 771
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS ELMÉLETEK 773
AZ UNIVERZÁLIS JELLEGŰ INTÉZMÉNYEK 774
A Nemzetek Szövetsége 774
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 774
A GATT és a Világkereskedelmi Szervezet 774
REGIONÁLIS INTÉZMÉNYEK 775
Európa 775
Az észak-atlanti Szerződés Szervezete 775
A Nyugat-európai Unió 777
Az Európa Tanács 777
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 778
Az Európai Unió 778
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 782
A Független Államok Közössége 783
Az amerikai földrész 784
Az Arab Liga 785
Afrika 785
Kelet-Európa 786
Ázsia 786
A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK NÉHÁNY JOGI VONATKOZÁSA 786
A jogalanyiság 787
Alapító okmányok 790
A nemzetközi intézmények jogköre 792
Az alkalmazható jog 794
A nemzetközi intézmények felelőssége 794
A tagállamok felelőssége 796
Kiváltságok és mentességek 798
Megszüntetés 802
Az utódlás kérdése 803
TÁRGYMUTATÓ 805
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK MUTATÓJA 812
ESETMUTATÓ 820
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 830

Malcolm N. Shaw

Malcolm N. Shaw műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Malcolm N. Shaw könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nemzetközi jog Nemzetközi jog Nemzetközi jog Nemzetközi jog Nemzetközi jog Nemzetközi jog

A borító enyhén sérült, foltos. A lapélek foltosak. Néhány lapon ceruzás aláhúzások láthatók.

Állapot:
5.980 ,-Ft
30 pont kapható
Kosárba