Nemzetközi jog

Tartalom

1. fejezet A nemzetközi jog természete és fejlődése
1. Jog és politika a nemzetközi közösségben 24
2. Az erőszak szerepe 25
3. A nemzetközi rendszer 27
4. A politika funkciója 31
5. A történeti fejlődés 33
5.1. A kezdetek 34
5.2. A középkor és a reneszánsz 37
5.3. A modern nemzetközi jog megteremtői 40
5.4. Pozitivizmus és természetjog 42
5.5. A 19. század 44
5.6. A 20. század 46
5.7. A nemzetközi jog szocialista szemlélete 48
5.8. A harmadik világ 53
2. fejezet A nemzetközi jog napjainkban 57
1. A nemzetközi jog szabályozási körének bővülése 59
2. Modern elméletek és értelmezések 64
2.1. A pozitív jog és a természetjog 64
2.2. Új irányzatok 68
3. fejezet A nemzetközi jog forrásai 79
1. A szokás 83
1.1. Bevezetés 83
1.2. A materiális tényező 86
1.3. Mi az állami gyakorlat? 91
1.3.1. Opinio juris 93
1.4. Tiltakozás, hozzájárulás és a szokásjog változása 96
1.5. Regionális és helyi szokás 99
1.6. A szerződések 100
1.7. Az általános jogelvek 104
1.8. A méltányosság (equity) és a nemzetközi jog 109
1.9. A bírói döntések 113
1.10. Tudós szerzők 115
2. A nemzetközi jog egyéb lehetséges forrásai 116
2.1. A Nemzetközi Jogi Bizottság 120
2.2. Egyéb testületek 121
2.3. Egyoldalú aktusok 122
3. A jogforrások hierarchiája és a jus cogens 123
4. fejezet A nemzetközi jog és a belső jog 127
1. Az elméletek 130
2. A belső jog szabályainak szerepe a nemzetközi jogban 132
3. A nemzetközi jog a belső bíróságok eljárásában 135
3.1. Nagy-Britannia 136
3.1.1. A nemzetközi szokásjog 137
3.1.2. Nemzetközi szerződések 141
3.2. Az Egyesült Államok 148
3.3. Más országok 154
3.4. Bíróság előtti érvényesíthetőség, állami aktusok és más doktrínák 163
3.5. A végrehajtó hatalom tanúsítványai 171
5. fejezet A nemzetközi jog alanyai 175
1. A jogalanyiság - bevezetés 177
2. Az államok 178
2.1. Az államiság létrejötte 179
2.2. Az önrendelkezés és az államiság feltételei 183
2.3. Az elismerés 185
2.4. Az államiság megszűnése 186
2.5. Az államok alapvető jogai 188
2.5.1. Függetlenség 188
2.5.2. Egyenlőség 191
2.5.3. A békés egymás mellett élés 192
2.6. Protektorátusok és védnökség alatt álló államok 192
2.7. Szövetségi (föderális) államok 194
3. Sui generis területi egységek 198
3.1. A mandátum és a gyámság alatt álló területek 198
3.2. Németország 1945 után 201
3.3. Kondomínium 202
3.4. Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek 203
3.5. Tajvan 206
3.6. Az „Észak-Ciprusi Török Köztársaság 207
3.7. A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság 208
3.8. Államok társulása 209
3.9. Következtetések 211
4. Különleges entitások 212
4.1. A Máltai Lovagrend 212
4.2. A Szentszék és a Vatikánváros 212
4.3. A felkelők és a hadviselők 213
4.4. A nemzeti felszabadítási mozgalmak 214
4.5. Nemzetközi gazdasági társaságok 216
4.6. Transznacionális társaságok 217
5. A népek önrendelkezési joga 218
5.1. Az önrendelkezés jogának megalapozása 218
5.2. Az önrendelkezés fogalma 222
6. Az egyének 223
6.1. Nemzetközi büntetőjogi felelősség 225
7. A nemzetközi szervezetek 231
8. A jogalanyiság megszerzése, természete és következményei - néhány következtetés 232
6. fejezet Az emberi jogok nemzetközi védelme 237
1. Az emberi jogok természete 239
2. Az emberi jogok nemzetközi jogi védelmének ideologikus megközelítései 241
3. Az emberi jogok nemzetközi védelmének fejlődése 243
4. Néhány alapelv 245
4.1. A belső joghatóság 245
4.2. A belső jogorvoslatok kimerítésének szabálya 245
4.3. A jogok elsőbbsége 246
4.4. A nemzetközi szokásjog és az emberi jogok 247
5. Az ENSZ emberi jogi rendszere általánosságban 248
5.1. A csoportok és az egyének kollektív jogainak védelme 251
5.1.1. A népirtás (genocídium) tilalma 252
5.1.2. A diszkrimináció tilalma 255
5.1.3. Az önrendelkezés alapelve mint emberi jog 258
5.1.4. A kisebbségek védelme 261
5.2. További javaslatok kollektív jogokra 266
6. Az ENSZ-rendszer - a végrehajtás 267
6.1. A politikai testületek 268
6.1.1. Az Emberi Jogok Bizottsága 268
6.2. Az ENSZ szervei által létrehozott szakértői testületek 270
6.2.1. Az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó albizottság 270
6.2.2. A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya 271
6.3. Az egyes szerződések által létrehozott szakértői testületek 273
6.3.1. A faji diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 274
6.3.2. Az Emberi Jogi Bizottság 276
6.3.3. A nőkkel szembeni diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság 282
6.3.4. A kínzás elleni bizottság 284
6.3.5. A gyermekjogi bizottság 287
6.3.6. A migráns munkavállalók védelmével foglalkozó bizottság 289
6.4. Következtetések 290
7. A szakosított intézmények 291
7.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 291
7.2. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 294
7. fejezet Az emberi jogok regionális védelme 297
1. Európa 299
1.1. Az Európa Tanács 299
1.1.1. Az emberi jogok európai egyezménye 300
1.1.2. Az egyezmény rendszere 303
1.1.3. Az európai szociális charta 311
1.1.4. Európai egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről 314
1.1.5. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 316
1.2. Az Európai Unió 319
1.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 321
1.4. A FÁK egyezménye az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról 326
1.5. A bosznia-hercegovinai Emberi Jogi Kamara 327
2. Az emberi jogok Amerika-közi egyezménye 328
3. Az ember és a népek jogainak banjuli chartája 334
4. Az emberi jogok arab chartája 337
8. fejezet Az elismerés 339
1. Az államelismerés 342
2. A kormányelismerés 349
3. A de facto és a de jure elismerés 353
4. Az idő előtti elismerés 354
5. A hallgatólagos elismerés 355
6. A feltételes elismerés 357
7. A kollektív elismerés 358
8. Az elismerés visszavonása 358
9. Az el nem ismerés 360
10. Az elismerés joghatásai 362
10.1. Nemzetközi hatás 362
10.2. Belső jogi hatások 363
10.2.1. Az Egyesült Királyság 363
10.2.2. Az Egyesült Államok 371
9. fejezet Az államterület 375
1. Az államterület fogalma a nemzetközi jogban 377
2. A területi szuverenitás 379
3. Az új államok és az államterületre vonatkozó jogcím 381
4. További területek megszerzése 384
4.1. Határszerződések és határra vonatkozó bírói döntések 384
4.2. A terület növekedése 386
4.3. Az átruházás 386
4.4. A hódítás és az erőszak alkalmazása 388
4.5. A tényleges ellenőrzés gyakorlása 390
4.5.1. A jog időbeli változása 394
4.5.2. A kritikus időpont 395
4.5.3. A közhatalom gyakorlása (effectivités) 396
4.5.4. A későbbi cselekmények szerepe: elismerés, hallgatólagos hozzájárulás és az „estoppel" 400
4.6. Következtetések 404
5. Területi integritás, önrendelkezés és egyéb igények 405
5.1. Az uti possidetis doktrína 408
5.2. Az uti possidetis elvén túl 411
5.3. Nemzetközi határfolyók 412
5.4. A Falkland-szigetek 413
6. „Az emberiség közös öröksége" 414
7. A sarkvidékek 415
8. A bérlet és a szolgalom 419
10. fejezet A légi és a világűrjog 423
1. A légi jog 425
1.1. Az elméletek 425
1.2. A szabályozás struktúrája 426
1.3. A Varsói Egyezmény rendszere 430
1.4. Engedély nélküli légi behatolás és a polgári légi járművek leszállásra kényszerítése 433
2. A világűrjog 438
2.1. A világűr fogalma és elhatárolása 439
2.2. A világűr rezsimje 440
2.3. A távközlés 444
11. fejezet A tengerjog 447
1. A parti tenger 451
1.1. A belvizek 451
1.2. Az alapvonalak 453
1.3. A tengeröblök 456
1.4. A szigetek 458
1.5. Szigetcsoport-államok 459
1.6. A parti tenger szélessége 461
1.7. A parti tenger elhatárolása szemben lévő vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között 462
1.8. A parti tengerjogi természete 463
1.9. A békés áthaladás joga 464
1.10. Joghatóság idegen hajók felett 467
2. A nemzetközi szorosok 468
3. A csatlakozó övezet 470
4. A kizárólagos gazdasági övezet 472
5. A kontinentális talapzat 476
5.1. Meghatározás 477
5.2. A parti állam jogai és kötelezettségei 479
6. A tengeri elhatárolás 480
7. A tengerparttal nem rendelkező államok 492
8. A nyílt tenger 493
8.1. Joghatóság a nyílt tengeren 495
8.2. Kivételek a lobogó szerinti állam joghatóságának kizárólagossága alól 498
8.2.1. A hajóátvizsgálási jog 498
8.2.2. A kalózkodás 498
8.2.3. A rabszolga-kereskedelem 499
8.2.4. A jogtalan műsorszórás 500
8.2.5. Az üldözés joga 500
8.2.6. Összeütközések 501
8.2.7. Szerződésen alapuló jogok 502
8.2.8. Szennyezés 502
8.2.9. Szétterjedő halállomány 505
9. A nemzetközi tengerfenék 509
9.1. Bevezetés 509
9.2. Az 1982. évi tengerjogi egyezmény (XI. Rész) 510
9.3. A viszonosságban álló államok rezsimje 511
9.4. Az 1994. évi megállapodás a tengerjogi egyezmény tengerfenékre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról 513
9.5. A Nemzetközi Tengerfenék Hatóság 514
10. A viták rendezése 515
12. fejezet A joghatóság 519
1. A belső joghatóság elve 523
2. Jogalkotási, végrehajtási és jogalkalmazási joghatóság 525
3. A polgári joghatóság 526
4. A büntető joghatóság 527
4.1. A területi elv 527
4.2. Az állampolgársági elv 531
4.3. A passzív személyiség elve 535
4.4. A védelmi elv 537
4.5. Az univerzalitás elve 538
4.5.1. A kalózkodás 539
4.5.2. Háborús bűncselekmények, a béke és az emberiesség elleni bűncselekmények 539
4.5.3. Joghatóságot biztosító szerződések 542
4.5.4. A gyanúsítottak jogellenes elfogása és a joghatóság gyakorlása 548
4.5.5. A külföldi kártérítési igényekről szóló amerikai Alien Tort Claims törvény 551
4.6. A kiadatás 553
5. A területen kívüli joghatóság 555
13. fejezet Mentesség a joghatóság alól 563
1. A szuverén immunitás 566
1.1. Az abszolút immunitás elve 568
1.2. A megszorító megközelítés 571
1.3. A szuverén és nem szuverén cselekmények 574
1.4. Állami immunitás és az emberi jogok megsértése 579
1.5. A kereskedelmi tevékenység 581
1.6. Munkaszerződések 586
1.7. További kivételek a mentesség alól 588
1.8. A személyiség problémája - az állami szervek és intézmények 589
1.9. A személyiség problémája - a kormányzati szereplők mentessége 594
1.10. Lemondás a mentességről 597
1.11. Lefoglalás ítélethozatal előtt 598
1.12. Mentesség a végrehajtás alól 600
1.13. A bizonyítási teher és a bizonyítás szabályai 602
1.14. Következtetés 603
2. A diplomáciai jog 604
2.1. A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-ben elfogadott egyezmény 606
2.1.1. A képviselet helyiségeinek a sérthetetlensége 607
2.1.2. A diplomáciai poggyász 611
2.1.3. A vagyontárgyakhoz fűződő diplomáciai mentességek 613
2.1.4. A személyhez fűződő diplomáciai mentességek 615
2.1.5. Lemondás a mentességről 620
2.2. Konzuli kiváltságok és mentességek: A konzuli kapcsolatokról szóló, 1963-ban elfogadott bécsi egyezmény. 621
2.3. A különleges diplomáciai missziókról szóló 1969. évi egyezmény 624
2.4. Az államok univerzális nemzetközi szervezetekben való képviseletéről szóló 1975. évi bécsi egyezmény 625
2.5. A nemzetközi szervezetek mentességei 625
2.6. Nemzetközileg védett személyek 626
14. fejezet Az államfelelősség 627
1. A nemzetközi felelősség természete 631
1.1. A vétkesség kérdése 632
1.2. A betudhatóság 634
1.2.1. Hatáskört túllépő (ultra vires) cselekmények 636
1.2.2. Állami ellenőrzés és felelősség 638
1.2.3. Tömeges erőszak, felkelőmozgalom és polgárháború 639
1.3. A jogsértést kizáró körülmények 640
1.4. Az államfelelősség felhívása 646
1.5. A nemzetközi jogsértés jogkövetkezményei 647
1.5.1. Az abbahagyás 647
1.5.2. A jóvátétel 647
1.6. A feltétlen alkalmazást igénylő szabályok súlyos megszegése (jus cogens) 652
1.7. Diplomáciai védelem és az igények honossága 653
1.8. A helyi jogorvoslatok kimerítése 661
2. A külföldiekkel való bánásmód 663
2.1. A külföldiekkel való bánásmód mércéje 664
3. A külföldi tulajdon kisajátítása 667
3.1. A tulajdon kérdése 669
3.2. A kisajátítás jellege 670
3.3. A közérdek 672
3.4. A kártérítés 673
3.5. Kétoldalú beruházási szerződések 676
3.6. Az átalánymegállapodások 678
3.7. A diszkrimináció tilalma 679
3.8. A Multilaterális Befektetési Garancia Ügynökség 679
15. fejezet Nemzetközi környezetvédelmi jog 681
1. Az államfelelősség és a környezet 689
1.1. Az államok alapvető kötelessége 689
1.2. A megfelelő mérce 691
1.3. Az okozott kár 693
1.4. A magánszemélyek által okozott kárért való felelősség 695
1.5. Veszélyes tevékenységekből eredő, határokon túlnyúló károk megelőzése 696
1.6. Az államfelelősségen alapuló megközelítés problémái 698
2. Nemzetközi együttműködés 699
3. A légkör szennyezése 705
4. Az ózonréteg lebomlása és a globális felmelegedés 709
5. A világűr 714
6. A nemzetközi vízfolyások 716
7. A fokozott veszéllyel járó tevékenységek 719
7.1. A nukleáris tevékenység 720
7.1.1. Tájékoztatás 722
7.1.2. Segítségnyújtás 723
7.1.3. A nukleáris biztonság 724
7.1.4. A polgári jogi felelősség 725
7.2. Veszélyes hulladékok 726
8. A tengerszennyezés 729
8.1. Szennyezés hajókról 729
16. fejezet A szerződések joga 733
1. A szerződéskötés 739
1.1. Formai követelmények 739
1.2. A szerződés kötelező voltának elismerése 740
1.2.1. Kötelezőként elismerés aláírás útján 741
1.2.2. Kötelezőként elismerés okiratcsere útján 742
1.2.3. Kötelezőként elismerés ratifikáció útján 742
1.2.4. Kötelezőként elismerés csatlakozás útján 744
2. A szerződésekhez fűzött fenntartások 744
3. A szerződések hatálybalépése 753
4. A szerződések alkalmazása 754
4.1. Harmadik államok 755
5. A szerződések módosítása vagy megváltoztatása 757
6. A szerződések értelmezése 758
7. A szerződések érvénytelensége, megszűnése és alkalmazásuk felfüggesztése 764
7.1. Általános rendelkezések 764
7.2. A szerződések érvénytelensége 765
7.2.1. Belső jog 765
7.2.2. Tévedés 766
7.2.3. Megtévesztés és megvesztegetés 767
7.2.4. Kényszer 767
7.2.5. Jus cogens 769
7.2.6. Az érvénytelenség következményei 769
7.3. A szerződések megszűnése 770
7.3.1. Megszűnés szerződési rendelkezés vagy egyetértés folytán 770
7.3.2. Lényeges szerződésszegés 771
7.3.3. A teljesítés utólagos lehetetlenülése 773
7.3.4. A körülmények alapvető megváltozása 774
7.3.5. A szerződés megszűnésének vagy felfüggesztésének következményei 775
8. Vitarendezés 775
9. Az államok és nemzetközi szervezetek közötti szerződések 776
17. fejezet Az államutódlás 779
1. Folyamatosság és utódlás 784
2. A szerződésekben való államutódlás 788
2.1. A szerződések osztályai: területi, politikai és más szerződések 789
2.2. A szerződésekben való utódlás általában 792
2.2.1. Beolvadás és egyesülés 792
2.2.2. Terület átruházása egyik államról a másikra 794
2.2.3. Elszakadás létező államtól és egy vagy több új állam létrehozása 795
2.2.4. Az újonnan függetlenné vált államok 797
2.2.5. Az államok felbomlása 799
2.3. Nemzetközi emberi jogi szerződések 800
3. Utódlás egyéb jogok és kötelezettségek tekintetében 803
3.1. Tagság a nemzetközi szervezetekben 803
3.2. Utódlás javak és adósságok tekintetében 804
3.2.1. Az állami vagyon 804
3.2.2. Az állami archívumok 809
3.2.3. Az államadósság 811
3.2.4. Magánjellegű jogok 814
3.3. Államutódlás és állampolgárság 816
4. Hongkong 819
18. fejezet A viták békés rendezése 821
1. A viták rendezésének diplomáciai módszerei 826
1.1. A tárgyalás 826
1.2. A jószolgálat és a közvetítés 829
1.3. A kivizsgálás 830
1.4. Az egyeztetés 832
2. A nemzetközi intézmények és a viták rendezése 834
2.1. Regionális szervezetek és az Egyesült Nemzetek Szervezete 834
2.2. Az Afrikai Unió (Afrikai Egységszervezet) 836
2.3. Az Amerikai Államok Szervezete 840
2.4. Az Arab Liga 840
2.5. Európa 841
2.6. Korlátozott hatáskörű nemzetközi szervezetek 843
19. fejezet Államközi bíróságok és törvényszékek 853
1. A választottbíráskodás 855
2. Bírói rendezés 862
2.1. A Nemzetközi Bíróság 862
2.1.1. A Nemzetközi Bíróság szervezete 863
2.1.2. A Nemzetközi Bíróság joghatósága 867
2.1.2.1. Általában 867
2.1.2.2. A jogvita természete 870
2.1.2.3. Peres joghatóság 872
2.1.2.4. A 36. cikk 1. bekezdése 873
2.1.2.5. A 36. cikk 2. bekezdése 878
2.1.2.6. Jogforrások, megengedhetőség és jogi érdek 881
2.1.2.7. Bizonyítás 883
2.1.2.8. Ideiglenes rendszabályok 885
2.1.2.9. Ellenkérelmek 887
2.1.2.10. Harmadik fél beavatkozása 888
2.1.2.11. Jogorvoslatok 891
2.1.2.12. Végrehajtás 893
2.1.2.13. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem 893
2.1.2.14. Az ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelem 894
2.1.2.15. Az ítélet utáni helyzet megvizsgálása 895
2.1.2.16. Távolmaradás 895
2.1.2.17. A bíróság joghatósága tanácsadó vélemény adására 896
2.1.3. A bíróság szerepe 899
2.2. Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék 900
2.3. A bíróságok és törvényszékek elterjedése 905
20. fejezet A nemzetközi jog és a fegyveres erőszak állami alkalmazása a nemzetközi jogban 907
1. Jog és erőszak az „igazságos háborútól" az ENSZ megalakulásáig 909
2. Az ENSZ Alapokmánya 913
2.1. Az erőszak fogalma 914
2.2. „Más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló" 916
3. Az erőszak fajtái 917
3.1. A retorzió 917
3.2. A represszália 919
3.3. Az önvédelem joga 919
3.4. Az állampolgárok védelme külföldön 926
3.5. Következtetések 928
3.6. A kollektív önvédelem 929
4. Az erőszak és az önrendelkezés 930
5. A beavatkozás 932
5.1. A polgárháborúk 932
5.1.1. Az állam hatóságainak nyújtott segítség 934
5.1.2. A lázadóknak nyújtott segítség 936
5.2. A Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzet 936
5.3. A humanitárius intervenció 937
6. A terrorizmus és a nemzetközi jog 940
21. fejezet Nemzetközi humanitárius jog 945
1. A nemzetközi humanitárius jog kialakulása 947
2. A genfi egyezmények rendszere által biztosított védelem köre 949
3. Az ellenségeskedés 955
4. Nemzetközi és nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktusok 960
5. Nem nemzetközi fegyveres konfliktus 963
6. A humanitárius jog érvényesítése 967
7. Összegzés 969
22. fejezet Az Egyesült Nemzetek Szervezete 973
1. Az ENSZ rendszere 975
1.1. A Biztonsági Tanács 976
1.2. A Közgyűlés 979
1.3. A Gazdasági és Szociális Tanács 983
1.4. A Gyámsági Tanács 983
1.5. A Titkárság 984
1.6. A szakosított intézmények 985
1.6.1. A gazdasági és pénzügyi szakosított intézmények 988
2. A viták békés rendezése 989
2.1. A Nemzetek Szövetsége 989
2.2. Az ENSZ rendszere 990
2.2.1. A Biztonsági Tanács 991
2.2.2. A Közgyűlés 994
2.2.3. A főtitkár 995
2.2.4. A békefenntartó és a megfigyelőmissziók 996
2.3. Következtetések 1003
3. A kollektív biztonság rendszere 1005
3.1. A Biztonsági Tanács 1005
3.1.1. A helyzet meghatározása 1006
3.1.2. A VII. fejezetben szabályozott intézkedések 1010
3.1.2.1. Fegyveres erők alkalmazásával nem járó intézkedések 1010
3.1.2.2. A fegyveres erőszak alkalmazásával járó intézkedések 1017
3.1.3. Erőszak alkalmazása a nem kikényszerítést célzó helyzetekben 1021
3.1.3.1. A volt Jugoszlávia 1022
3.1.3.2. Szomália 1025
3.1.3.3. Ruanda 1026
3.1.3.4. Sierra Leone 1027
3.1.3.5. A Kongói Demokratikus Köztársaság 1028
3.1.4. Az ENSZ-műveletek köre: "a humanitárius segítségtől a kikényszerítésig - következetesek 1029
3.1.5. A Biztonsági Tanács, a nemzetközi jog és a Nemzetközi Bíróság 1030
3.2. A Közgyűlés szerepe 1033
3.3. Az ENSZ, a regionális megállapodások és az ügynökségek 1035
23. fejezet Nemzetközi intézmények
1. Történeti fejlődés 1043
2. A nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos elméletek 1045
3. Az univerzális jellegű intézmények 1047
3.1. A Nemzetek Szövetsége 1047
3.2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1047
3.3. Nemzetközi gazdasági szervezetek 1047
4. Regionális intézmények 1048
4.1. Európa 1049
4.1.1. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1049
4.1.2. A Nyugat-európai Unió 1050
4.1.3. Az Európa Tanács 1051
4.1.4. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1052
4.1.5. Az Európai Unió 1052
4.1.6. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1057
4.1.7. A Független Államok Közössége 1059
4.2. Az amerikai földrész 1060
4.3. Az Arab Liga 1060
4.4. Afrika 1061
4.5. Kelet-Európa 1062
4.6. Ázsia 1062
5. A nemzetközi szervezetek néhány jogi vonatkozása 1063
5.1. A jogalanyiság 1064
5.2. Alapító okmányok 1068
5.3. A nemzetközi intézmények jogköre 1070
5.4. Az alkalmazandó jog 1072
5.5. A nemzetközi intézmények felelőssége 1073
5.6. A tagállamok felelőssége 1075
5.7. A nemzetközi szervezetek elszámoltathatósága 1077
5.8. Kiváltságok és mentességek 1078
5.9. Megszüntetés 1084
5.10. Utódlás 1084
Rövidítések jegyzéke 1087
Tárgymutató 1091
Jogesetmutató

Témakörök