Mandulaág (dedikált példány)

Fülszöveg

Szénási Sándor 1925. december 15-én született Vereben (Fejér m.). Érettségi vizsgát a budapesti Lónyay utcai Gimnáziumban tett. Lelkészi oklevelet a budapesti Teológiai Akadémián szerzett 1951 őszén. A Cegléden töltött segédlelkészi év után lelkipásztor Vereben (1952-1970), majd Velencén és Kápolnásnyéken, 1981 óta Bicskén. 1974 óta a vértesaljai egyházmegye esperese. 1972-ben az ELTE-n magyartanári és könyvtárosi oklevelet szerzett. Versei és műfordításai a Reformátusok Lapjában, az Új Emberben és a Vigiliában jelentek meg.
E kötet Szénási Sándor verseit és műfordításait foglalja magába: egy harmada vers, két harmada műfordítás. Úgy látszik, csak annyi verset ölel fel, amennyi bizonyítja, hogy egy jó költő alkotja itt a műfordításokat, ami lényeges követelmény. Kiemelkedő versek: Dávid siratóéneke; Kálvin imádsága; Egy mai magyar papnéról; Emlékek szárnyán; Jó apám 80 éves; Nyárelő. A műfordítás-részlet legigényesebb része a Gryphius-szonettek. Nagyhatású Jörg Zink A teremtés utolsó hét napja c. költeménye. (Képes Géza)
Mint a szegedi József Attila Tudományegyetem német nyelvi és irodalmi tanszékének oktatója hosszú éveken át adtam elő a német barokk korszakot. Így csak örülni tudok, hogy a sziléziai iskola kiváló alakjai - Gryphius és Angelus Silesius -, Szénási méltó fordításában a magyar közönség számára hozzáférhetővé válnak. Az eredeti művek megjelenése óta három évszázad telt el. Ez idő alatt a nyelv alapvetően megváltozott: az ékes barokkot felváltotta a sokkal objektívebb stílus. Szénásinak sikerült e régi költőket közelhozni a XX. század olvasójához, nem modernizálta, hanem aktualizálta őket. Fordításaiban minden benne van, amit az eredeti szövegben talált, de nemes egyszerűséggel közvetíti a Ma olvasójának.
Nyelv rendkívül hajlékony: sokszor szinte meghökkentő fordulatokkal ajándékozza meg mai olvasóját. Egy-egy megoldása művészi magaslatra emelkedik. Tudjuk, hogy Szénási Sándor a prózának is mestere, sőt, azt mernénk mondani: prózája is emelkedett költészet. (Berczik Árpád) Vissza