Mándy Iván válogatott levelezése

Tartalom

Valóban idegenkedett Mándy Iván a levelezéstől? Különbözik a próza- és levélírói nyelve? Nem szeretett különösebben irodalomról beszélni? Törődött az alkotásai sorsával? A külföldi megjelenéssel? Tényleg annyira szerették a pályatársai? Gyakran beszűrődött az élete a prózájába? Általában arról írt, ami a közvetlen környezetében történt? Tetőtől talpig úriember volt? Művész létére egyfajta civil magatartás jellemezte? Csak kávéházban, futballpályán, moziban érezte jól magát? Kizárólag Pest érdekelte, a vidék, a természet viszont hidegen hagyta? Zárt világban élt? Nem tartotta a kapcsolatot a rokonságával? A házasság megváltoztatta? Volt nagy szerelme a felesége előtt? A humora soha, még a legnehezebb években sem tűnt el? Sok kérdés, sok sztereotípia - mindet mérlegre tehetjük Mándy most először kézbe vehető levelezését olvasva, amelyet Darvasi Ferenc bőséges, informatív jegyzetanyaggal és különleges fényképekkel ad közre.



Szokatlan és látványos kiállítással állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum. A MI tájaink elnevezésű tárlaton az író szövegei mellett Mácsai István festményei idézik meg a Mándy írásiból jól ismert világot, amelyben a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel. A kiállítás október 5-én nyílik és 2019. januárjáig lesz látható.


Szinte mindenki találkozott már Mándy Iván műveivel, csak a legtöbben nem tudnak róla. A magyar gyerekek számára ő teremtette meg Robin Hood figuráját, ő írta a mai napig népszerű Csutak történeteket, sőt a Régi idők focija c. film is az ő szövege alapján készült. Idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját, ez alkalomból Darvasi Ferenc, Mándy-kutatóval beszélgettünk.

Témakörök