Előszó
Akár hazai, akár külföldi műszaki irodalmi termékeket olvasunk, gyakran akad meg a szemünk többé vagy kevésbé tökéletlen ábrákon. Megesik, hogy egy-egy olvasó ezt alkalmilag el is panaszolja, de legtöbbjük hallgat, és a sok ábrahibát mint szükséges rosszat veszi tudomásul. Pedig a rosszul olvasható ábra a könyv olvasását mindig megakasztja, megnehezíti; ha sok van belőle, tetemes időveszteséget okoz és még az olvasó szemét is rontja. Hiba azonban a túl nagy ábra is, mert pazarlás a nyomtatáshoz szükséges területtel, azaz a nyomdai költségekkel, a könyv árával, az olvasó vásárlóerejével.
De a nevelési szempontokat sem volna szabad figyelmen kívül hagyni. A műszaki irodalom olvasói nagyrészt az iparban, vagy pedig az ipar számára dolgoznak, és ott tiszta, szabatos munkát várnak tőlük. A műszaki irodalom számukra útmutatás, hogy miképpen tökéletesítsék munkájukat. Nyilvánvaló, hogy kifogástalan, jó példákat kell bemutatnia. Ezért tehát nagyon sok függ már attól is, hogy a műszaki könyv vagy folyóirat egészben véve a legkedvezőbben hasson az olvasóra.
A műszaki kiadványok szövegrészére általában különös gondot fordítanak a kiadók nemcsak szakmai, hanem stilisztikai és nyelvi tekintetben is. (* Mert a kiváló szakemberek nem mindig lehetnek egyszersmind kiváló írók is. *) Sőt sokszor a teljes grafikai kialakítással, címoldallal, borítóábrával, a nyomdatechnika esztétikájával is komolyan törődnek, az ábrákat azonban gyakran elhanyagolják. (*Mert a laikus azt képzeli, hogy aki mérnök, az a rajzolás minden csínját-bínját ismeri! Holott a műszaki tudományok és gyakorlat óriási területén csak a konstruktőrök rajzolnak, s ott is külön szakma már a formatervezés...*) Ez a könyv bemutatja ezeket a hiányosságokat, okaikat, és főképpen azt, hogyan lehet az ilyen hibákat kiküszöbölni. Mivel pedig az ábraanyag előkészítésének gyenge pontja az adott ábrák kicsinyítési arányának eldöntése, ezért erre a kérdésre különös figyelmet fordít.
A jó ábrák a műszaki könyvben vagy folyóiratban többet érnek, mint a tulajdonképpeni szöveg. Az ábrázolás nemzetközi gondolatközlési eszköz, mégpedig az idegen nyelv ismerete nélkül is.
A műszaki szerző azért tesz ábrákat a művébe, hogy azok az olvasók számára bizonyos elképzelnivalókat fejezzenek ki. Hogy azonban az ábrák pontosan és érthetően mondhassák el azt, amit a szerző elgondolt, ebből a célból egy egész csomó feltételt kell kielégíteni, amelyeket minden érdekeltnek ismernie kell.
Az iparilag fejlett Csehszlovákiában évente tekintélyes számban tesznek közzé műszaki cikkeket és jelentős számú műszaki könyvet adnak ki, amelyek igen sok ábrát tartalmaznak. Csupán az Állami Műszaki Kiadó kb. 90 000 klisét használ fel évente a kiadványaiban. * A budapesti Műszaki Könyvkiadó évente több mint 55 000 ábrát rajzoltat. * A szakkönyvek és cikkek kiadásában a szerzők ezrei vesznek részt.
Vissza 
