Az Annales 13.

Fülszöveg

1-.
Tz á n n'a l e s
Az Annales minden bizonnyal a XX. század egyik legjelentősebb szellemi kalandja: nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a modernitás egyik kitüntetett alakzatának, a történettudománynak a megújítását. Kevés dolog bizonyíthatná jobban sikerét, mint hogy mára egyszerűen megváltozott a múltat faggató kérdéseink iránya: s ez nem csupán a tudomány művelőire, hanem a történelem fogyasztóira is igaz. Az előbbiek - sok más egyéb meUett - azt tanulták az Annales-tól, hogy nincs történelem, csak problémaorientált; hogy a tudományos eredmények csak a hipotézisek és az igazolásukra kidolgozott módszerek függvényében értelmezhetők; hogy lássanak túl a szűkebb szakterületük határán emelkedő falakon. Az utóbbiak pedig azt, hogy ha arra kíváncsiak, kik is vagyunk mi, európaiak, akkor erre a kérdésre ma talán adekvátabb válasz adható például annak elemzésével, hogy lehetett-e hitetlen Rabelais; vagy annak feltárásával, hogy milyen volt a mediterrán világ II. Fülöp idején; vagy... Tovább

Fülszöveg

1-.
Tz á n n'a l e s
Az Annales minden bizonnyal a XX. század egyik legjelentősebb szellemi kalandja: nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a modernitás egyik kitüntetett alakzatának, a történettudománynak a megújítását. Kevés dolog bizonyíthatná jobban sikerét, mint hogy mára egyszerűen megváltozott a múltat faggató kérdéseink iránya: s ez nem csupán a tudomány művelőire, hanem a történelem fogyasztóira is igaz. Az előbbiek - sok más egyéb meUett - azt tanulták az Annales-tól, hogy nincs történelem, csak problémaorientált; hogy a tudományos eredmények csak a hipotézisek és az igazolásukra kidolgozott módszerek függvényében értelmezhetők; hogy lássanak túl a szűkebb szakterületük határán emelkedő falakon. Az utóbbiak pedig azt, hogy ha arra kíváncsiak, kik is vagyunk mi, európaiak, akkor erre a kérdésre ma talán adekvátabb válasz adható például annak elemzésével, hogy lehetett-e hitetlen Rabelais; vagy annak feltárásával, hogy milyen volt a mediterrán világ II. Fülöp idején; vagy ha azt kérdezzük, milyen attitűdökkel tekintettek a halálra a kora újkorban, mint ha egyszerűen elvesznénk az állam- és politikatörténet útvesztőiben. Kötetünkben ebből a roppant gazdag anyagból - az egyetemi oktatás követelményei szerint válogatva — elsősorban elméleti igényű és módszertani jellegű írásokat gyűjtöttünk egybe. Igyekeztünk a legjelentősebb, a történettudomány alapszövegei közé tartozó állásfoglalásokat éppúgy bemutatni, mint az útkeresés bizonytalanabb hangvételű írásait. Vissza